Az egészséges táplálkozás, az egészséges életmód csökkenti a rosszindulatú daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Az emberek nagy része úgy gondolja, hogy csak a véletlenen múlik, hogy kinek a szervezetében keletkezik rosszindulatú daganatos megbetegedés. Pedig ez nem kizárólag a szerencse kérdése: ilyenkor a szervezetünkben változik meg valamelyik sejt struktúrája, s alakul át gyorsan, autonóm módon osztódó daganatsejtté, amely behatol, majd elpusztítja a környező szöveteket. A genetikus adottságok, a veleszületett hajlam mellett számos környezeti és életmódbeli tényezőt tartanak számon, amelyek elősegíthetik, vagy gátolhatják a szabálytalan, "abnormális" sejt kialakulását, illetve a szabálytalan sejt daganatsejtté történő átalakulását.
Tumor elleni védekezés
Környezetünkből állandóan számos potenciálisan rákkeltő (carcinogén) anyag kerül, illetve keletkezik a szervezetünkben. A rákkeltő anyagok hatását a jól működő, bonyolult tumorellenes védekezőrendszerünk közömbösíti, mielőtt még azok sejtkárosodást okozhatnának. Ha a tumorellenes védekezőrendszerünk pillanatnyi, vagy tartós hibája miatt károsodik is valamelyik sejt, az nem alakul át feltétlenül daganatsejtté; esetleg 10-20 éven át is ebben a stádiumban maradhat, és csak további károsító hatásra keletkezik belőle rákos sejt.
A legtöbb daganatos megbetegedés korai felismerés esetén gyógyítható, nagy része viszont megelőzhető lenne, mert sok esetben a dohányzás, a túlzott napozás, és a helytelen táplálkozás (a táplálék összetevőinek rossz aránya) lehet a kiváltó tényező.
Számos táplálkozási és életmódbeli tényező segítheti a szervezet tumorellenes védekezését, csökkentheti a daganatos megbetegedések kialakulásának a kockázatát. A daganatos megbetegedés kialakulását csökkentő táplálkozás jellemzői a kiegyensúlyozottság, a változatosság és a mérsékletesség.
A kiegyensúlyozottság az elfogyasztott táplálékok megfelelő mennyiségét és arányát jelenti, a változatosság, hogy étrendünket az öt alap élelmiszercsoport mindegyikéből, az élelmiszerek széles skálájából - megfelelő arányban - válogassuk össze, a mérsékletesség pedig arra figyelmeztet, hogy semmiből se fogyasszunk többet a kelleténél.
A londoni székhelyű Rákkutató Alapítvány (World Canser Research Fund) 1997-ben a világ különböző részeiről származó 4500 kutatócsoport munkája, eredményei alapján állította össze ajánlásait "Táplálék, táplálkozás és rákmegelőzés" címen.
Ajánlásaik a következők:
Étkezésünk legnagyobb mennyiségben növényi eredetű élelmiszerekből, zöldségfélékből és magas kiőrlésű, nagy rosttartalmú cereáliából álljon. A tányér legalább 2/3 részére zöldséget, hüvelyest, burgonyát tálaljunk. Együnk sok friss gyümölcsöt, ennek hiányában mélyhűtött is fogyasztható, és kerüljük a zsíros, sok sót és cukrot tartalmazó ételeket.
Táplálkozásunk és fizikai aktivitásunk útján érjük el, hogy testsúlyunk normális maradjon. Az elhízás ugyanis megnöveli a nőgyógyászati daganatok kialakulásának veszélyét, és feltehetően növeli a menopauzát követően az emlőrák kockázatát is, de elhízottakban nagyobb a vese- és a vastagbéltumorok keletkezésének a valószínűsége is.
Az egészséges testtömeg meghatározására a testtömegindex (TTI, angolul BMI - Body Mass Index) szolgál. TTI = testtömeg (kg) ÷ testmagasság² (m)
A TTI értékelése felnőtt korban:
- < 20: alultáplált
- 20-25: normál tartomány
- 25-30: túltáplált
- > 30: kövér
Érdemes megjegyezni, hogy nemcsak az elhízás, hanem az alultápláltság is számos egészségügyi kockázatot jelenthet. Őrizzük meg fizikai aktivitásunkat egész életünkön keresztül. Naponta legalább egy órát sportoljunk, mozogjunk.
Fogyasszunk naponta 400-800 gramm zöldséget, gyümölcsöt. Legjobb, ha ezt a mennyiséget 5-6 részre elosztva esszük meg. Így kb. 20 százalékkal csökkenhet a daganatok kialakulásának a kockázata. Elsősorban a szájüregi, a garat-, a nyelőcső-, a tüdő-, a gyomor-, a vastagbéldaganatok kialakulását előzhetjük meg, de valószínűleg védelmet jelent a hasnyálmirigy-, az emlő-, az epehólyag-, a máj-, a petefészek-, a méhnyak-, a prosztata-, a pajzsmirigy- és a vesedaganatok kialakulásával szemben is. A zöldségek, gyümölcsök sok antioxidáns vitamint tartalmaznak és a védőhatású fitokemikáliák (fenolok, indolok) forrásai, de nagy élelmirost-tartalmuk is magyarázza tumorellenes védőhatásukat.
Fogyasszunk naponta - több adagban - kb. 600-800 grammot a különböző gabonafélékből, hüvelyesekből, gyökér- és gumós zöldségekből. Ezek az élelmiszerek sok keményítőt, élelmi rostot, számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Elsősorban a vastagbél-, a végbél-, a hasnyálmirigy- és az emlődaganatok kialakulásának veszélyét csökkentik.
Ne fogyasszunk alkoholos italokat; ha mégis iszunk, ne többet, mint egy italt naponta, férfiak esetleg kettőt. Rendszeres alkoholizálás megnöveli a szájüregi, a garat-, a nyelőcső-, és legfőképpen a máj-, de lehet, hogy a vastagbél-, a végbél- és az emlődaganatok kialakulásának a veszélyét is.
A szakemberek nem javasolják, hogy naponta 80 grammnál több húst fogyasszunk, elsősorban telítettzsírsav-tartalmuk miatt. Kerüljük a zsíros, sok sót tartalmazó húskészítményeket. Túlzott fogyasztásuk kockázatnövelő hatású lehet a vastagbél-, a végbél-, a hasnyálmirigy-, a prosztata-, és az emlődaganatok keletkezésében.
A zsírbevitel csökkentésével csökkenhet a daganatok, főként a tüdő-, a vastagbél-, a végbél-, az emlő-, és a prosztatadaganatok kialakulásának a kockázata.
Ételeink túlzott sózása megnöveli - a sóérzékeny egyéneknél - a magas vérnyomás kialakulásának a valószínűségét, és lehet, hogy a gyomorrák kialakulásának kockázata is megnő.
Csak megfelelően tárolt, hibátlan élelmiszereket együnk meg. Az élelmiszerek romlását előidéző gombák és baktériumok által termelt toxinok rákkeltőek lehetnek.
Az engedélyezett élelmiszeranyagoknak nem tulajdonítanak rákkeltő hatást.
Odaégett, elszenesedett részeket tartalmazó ételeket azonban ne együnk, s csak ritkán fogyasszunk nyílt lángon sütött, vagy grillezett ételeket is, mert ilyenkor az étel felületén rákkeltő anyagok keletkezhetnek. Kerüljük a magas hőmérsékleten történő zsírban sütést, mert a pörzsanyagok sem kedvezőek. A füstölt ételekre ugyanez érvényes, fogyasszuk őket ritkábban.
Az egészséges életmódban nincs helye a dohányfüstnek. A tüdődaganatok 80 százalékáért a dohányzás a felelős, de megnöveli a szájüreg-, a torok-, a garat-, a nyelőcső-, a hasnyálmirigy-, a méhnyak-, és a húgyhólyagdaganatok előfordulásának gyakoriságát is. A dohányzást sohasem késő abbahagyni!
Dr. Barna Mária
forrás: archívum
(Patika Tükör – 020101)
