A szembetegségek között gyakoriság szerint az első helyen álló kötőhártya-gyulladás a szem legkülső védőburkának, azaz a kötőhártyának a gyulladását jelenti. Jelentkezhet heveny (akut) és idült (krónikus) formában is.
Heveny formájában a szemgolyĂłt, illetve a szemhĂ©jak nyálkahártyáját borĂtĂł kötĹ‘hártya vörössĂ© válik Ă©s váladĂ©kot termel. Kellemetlen szĂşrĂł-Ă©gĹ‘ fájdalommal jár egyĂĽtt, amely állapotot gyakran idegentest-Ă©rzĂ©skĂ©nt szoktak jellemezni, olyan Ă©rzĂ©s, mintha a szembe valamilyen idegen tárgy kerĂĽlt volna. Reggel felkelĂ©skor a termelt váladĂ©k miatt a szemhĂ©jak összeragadhatnak, Ă©s gyakran a nyák meg is szilárdul, sűrű "csipa" keletkezik. SĂşlyos esetben a szemhĂ©jak is megduzzadhatnak.
Az idĂĽlt forma szintĂ©n csĂpĹ‘, Ă©gĹ‘, viszketĹ‘ Ă©rzĂ©st okoz, azonban sĂşlyos gyulladásos jelek nem láthatĂłk.
Az esetek többsĂ©gĂ©ben az akut kötĹ‘hártya-gyulladást bakteriális, illetve vĂrusos fertĹ‘zĂ©s okozza. A szem kĂ©miai (fĂĽst, por, gĹ‘z, vegyi anyagok) vagy mechanikus (kontaktlencse) irritáciĂłja, az allergia (szĂ©nanátha) szintĂ©n az ismert okok közĂ© tartoznak.
A bakteriális fertőzések között néhány évtizeddel ezelőtt még igen gyakori volt az úgynevezett gonococcus okozta kötőhártya-gyulladás. A gonococcus nevű baktérium felelős a gonorrhea más néven a kankó kialakulásáért. Jellemzően nemi váladék útján terjed, a szem bőséges, sűrű, gennyes váladékozása lép fel. Szemészeti kezelés nélkül a fertőzés átterjedhet a szaruhártyára annak átfúródását okozva.
Az úgynevezett trachoma szintén bakteriális eredetű, a kötőhártya csomós gyulladását jelenti, a csomók a fertőzés során a kötőhártyán alakulnak ki. A fő kockázatot szintén a szaruhártyára való ráterjedés jelenti. Néhány évtizeddel ezelőtt a fenti két fertőzés a vakság fő okát képezte.
Szerencsére ez a két kórkép manapság már ritkán fordul elő, és az esetek döntő többségében a bakteriális kötőhártya-gyulladás kezelés nélkül kb. 8-10 nap alatt, antibiotikum mellett 2-3 nap alatt gyógyul.
A vĂrusos kötĹ‘hártya-gyulladás általában nem önmagában, hanem más szervek Ă©rintettsĂ©gĂ©vel egyĂĽtt jelentkezik. Gyakran a garat gyulladásával, nyirokcsomĂł-duzzanattal, lázzal, rossz közĂ©rzettel Ă©s levertsĂ©ggel jár egyĂĽtt. Abban kĂĽlönbözik a bakteriális gyulladástĂłl, hogy a váladĂ©k legtöbbször nem sűrű -gennyes, hanem vĂzszerű állagĂş (nĂ©ha vĂ©res).
Gennyes váladékozás bakteriális felülfertőzésben alakul ki, melynek kialakulását szükség esetén antibiotikum tartalmú szemcseppel lehet megelőzni. Gyermekekben jóval gyakrabban fordul elő. Jóval lassabban gyógyul, mint a bakteriális forma, a gyógyulás akár 15 napig is eltarthat.
A szem szárazsága a könnytermelĂ©s zavara esetĂ©n jön lĂ©tre. IdĹ‘s korban a könnytermelĂ©s csökkenĂ©se miatt a szemgolyĂłt borĂtĂł könny mennyisĂ©ge csökken, gyakori panasz a szem fájdalmas viszketĂ©se Ă©s vörössĂ©ge. Egyes Ăşgynevezett autoimmun kĂłrkĂ©pekben szintĂ©n a könnytermelĂ©s zavara alakul ki (Sjögren szindrĂłma).
Az allergiás kötőhártya-gyulladás fő tünetei a viszketés, a szem vörössége, fokozott könnyezéssel. Gyakran egyéb allergiás betegségekkel (pl. szénanátha) együtt jelentkezik.
Idült kötőhártya-gyulladást elhúzódó bakteriális fertőzés, valamint izgató gőzök-gázok, vegyi anyagok, füst hozhatnak létre.
Kezelése
Bakteriális fertĹ‘zĂ©s esetĂ©n a szemorvos szemcsepp formájában megfelelĹ‘ antibiotikus kĂşrát alkalmaz. VĂrusos betegsĂ©g esetĂ©n az antibiotikus kezelĂ©s az esetlegesen fellĂ©pĹ‘ bakteriális felĂĽlfertĹ‘zĂ©s esetĂ©n, illetve annak megelĹ‘zĂ©se esetĂ©n lehet szĂĽksĂ©ges.
Csökkent könnytermelés esetén műkönny csepegtetése jön szóba.
Fontos a kötĹ‘hártyát károsĂtĂł anyagok kerĂĽlĂ©se, a betegsĂ©get fenntartĂł helyzetek (pl. fĂ©nytörĂ©si hiba) megoldása. Napi több Ăłra számĂtĂłgĂ©p elĹ‘tt vĂ©gzett munka esetĂ©n megfelelĹ‘ vĂ©dĹ‘szemĂĽveg viselĂ©se szĂĽksĂ©ges. Allergiás eredet esetĂ©n megfelelĹ‘ antiallergiás kezelĂ©st lehet alkalmazni.
Dr. Igaz Iván