MagyarorszĂĄgon minden 10. nĆt Ă©rint az emlĆtumor, a vezetĆ nĆi daganatos betegsĂ©g.
Az utĂłbbi Ă©vekben csaknem 6800 Ășj esetet regisztrĂĄltak, ezek csaknem 50 szĂĄzalĂ©ka korai stĂĄdiumĂș emlĆrĂĄk volt. E betegsĂ©gben Ă©vente közel 2300 nĆ veszĂti Ă©letĂ©t annak ellenĂ©re, hogy az idĆben felismert kĂłr gyĂłgyĂtĂĄsĂĄra orvos, technika, korszerƱ gyĂłgyszer egyarĂĄnt rendelkezĂ©sre ĂĄll. Ha idejekorĂĄn Ă©szlelik a rĂĄkot, akkor a tĂșlĂ©lĂ©s esĂ©lye akĂĄr 90 szĂĄzalĂ©kos is lehet!
A gének szerepe
OlĂĄh Edit professzor, a nemzetközi hĂrƱ molekulĂĄris genetikus, a Magyar onkolĂłgusok TĂĄrsasĂĄgĂĄnak hamarosan hivatalba lĂ©pĆ elnöke egy eddig jobbĂĄra ismeretlen genetikai összefĂŒggĂ©sre hĂvja fel a figyelmet. Eddig a vilĂĄg vezetĆ onkolĂłgusai a környezeti rĂĄkkeltĆ hatĂĄsoknak - Ă©letmĂłd, dohĂĄnyzĂĄs, UV sugĂĄrzĂĄs stb. - tudtĂĄk be a kĂłrkĂ©p lĂ©trejöttĂ©t. ValĂłjĂĄban nem is tĂ©vedtek, hiszen ezek a daganatok 90-95 szĂĄzalĂ©kĂĄĂ©rt felelĆsek, ĂĄm a genetika forradalmĂĄnak köszönhetĆen kiderĂŒlt, hogy a megbetegedĂ©sben a gĂ©neknek ĂłriĂĄsi szerep jut.
EgĂ©szen pontosan arrĂłl van szĂł, gĂ©njeink mƱködĂ©sĂ©t a rĂĄkkeltĆ anyagok kĂĄrosĂtjĂĄk. A mĂłdosulĂĄs nyomĂĄn pĂ©ldĂĄul egy sejt mocorogni kezd - egyre több DNS-ĂĄtalakulĂĄson megy ĂĄt -, a kelletĂ©nĂ©l gyorsabban szaporodik, s a folyamat több Ă©vtized mĂșlva, daganatos betegsĂ©gkĂ©nt jelentkezik.
A daganatosok, Ăgy az emlĆrĂĄkosok egy csoportjĂĄban a genetika mĂ©g hangsĂșlyosabb lehet, hiszen az ivarsejteken keresztĂŒl az utĂłd a szĂŒlĆktĆl megvĂĄltozott, hibĂĄs gĂ©neket örökölhet. Ezek az utĂłdok tehĂĄt gĂ©nhibĂĄkat hordoznak, Ăgy megteszik az elsĆ lĂ©pĂ©seket - sejtszinten - a rĂĄk kialakulĂĄsa felĂ©.
CsalĂĄdi halmozĂłdĂĄs?
Arra a kĂ©rdĂ©sre, hogy ha egy csalĂĄdban a kĂŒlönbözĆ felmenĆknĂ©l pĂ©ldĂĄul emlĆ-, bĆr- vagy mĂ©hrĂĄk mĂĄr elĆfordult, akkor vĂĄrhatĂłan az utĂłdok is magukban hordozzĂĄk-e a hibĂĄs gĂ©neket, OlĂĄh professzor asszony egyĂ©rtelmƱ nemmel vĂĄlaszolt. A daganat csalĂĄdi halmozĂłdĂĄsĂĄĂ©rt legtöbbször a környezeti Ă©s a genetikai hatĂĄsok egyĂŒttesen felelnek. Ezt bizonyĂtja, hogy tĂz emlĆrĂĄkos csalĂĄd felĂ©ben nem öröklött, hajlamosĂtĂł gĂ©nek miatt alakul ki betegsĂ©g, inkĂĄbb a vĂ©letlenszerƱsĂ©gnek van szerepe.
Ott viszont mĂĄr Ă©rdemes odafigyelni az öröklĆdĂ©sre, ahol egy csalĂĄd azonos ĂĄgĂĄn ugyanaz a tĂpusĂș daganat ĂșjbĂłl Ă©s ĂșjbĂłl megjelenik, kĂŒlönösen ha fiatalkorban jelentkezik. (Egy "normĂĄlis" rĂĄknĂĄl ugyanis 30-40 esztendĆ telik el, mire a többszörös genetikai hibĂĄt a sejtek "összeszedik".) MĂĄskĂ©nt fogalmazva: amennyiben a nagyszĂŒlĆnek, a szĂŒlĆnek emlĆdaganata volt, Ă©rdemes a leĂĄnygyermeknĂ©l odafigyelni arra, vajon nem öröklĆdött-e a gĂ©nhiba.
A professzor asszony azt mondja, a genetikai öröksĂ©g nyomon követĂ©se azĂ©rt fontos, mert a hibĂĄs gĂ©nek öröklĂ©sĂ©nĂ©l a rĂĄkhajlam erĆsebb, mint azoknĂĄl, akik nem ilyen Ă©letkezdĂ©ssel indultak. Tapasztalatok szerint a genetikai hibĂĄs rĂĄkbeteg lĂĄnygyermekeinĂ©l a genetikai hiba 50 szĂĄzalĂ©kos valĂłszĂnƱsĂ©ggel örökölhetĆ. Nem biztos, hogy a hibĂĄs gĂ©n hordozĂłja megbetegszik, bĂĄr ennek elĂ©g nagy a kockĂĄzata. Azt sem tudjuk ma mĂ©g, hogy ha megbetegszik valaki, akkor az mikor fordul elĆ.
A pĂĄnik azonban indokolatlan, hiszen pĂ©ldĂĄul 100 emlĆrĂĄkos megbetegedĂ©snĂ©l 95 esetben nem örökölt genetikai hiba volt az ok.
MikĂ©nt a professzor asszony elmondta, a genetika fejlĆdĂ©sĂ©nek köszönhetĆen kimutathatĂł, hogy valakiben a daganatra hajlamosĂtĂł, Ășgynevezett rĂĄkgĂ©nek megtalĂĄlhatĂłk-e vagy sem. Amennyiben igen, akkor az illetĆ a rĂĄkra fokozottan "Ă©rzĂ©keny", veszĂ©lyeztetett lesz, s ebben az esetben kezelĂ©se, gondozĂĄsa nagyobb odafigyelĂ©st, ellenĆrzĂ©st igĂ©nyel.
IdĆben felismerni
A genetikus åltal elmondottak talån sokakban pånikot kelthetnek, hiszen honnan tudhatja egy daganatos csalåd nem råkos tagja, hogy egészséges, vagy öröklötten hibås génekkel rendelkezik-e? Mindenki vizsgåltassa ki magåt?
OlĂĄh Edit szerint nem ez a megoldĂĄs. Az indokolatlan fĂ©lelem miatti vizsgĂĄlat nemcsak hosszadalmas Ă©s mĂ©regdrĂĄga, de nem is vĂ©gezhetĆ el. Ugyanakkor, az örökletes tĂ©nyezĆ felmerĂŒlĂ©sekor felelĆtlensĂ©g lenne a kontrollt elmulasztani. Ebben az esetben - noha a hibĂĄs gĂ©n az orvostudomĂĄny mai ĂĄllĂĄsa szerint nem cserĂ©lhetĆ ki -, az idĆben törtĂ©nĆ felismerĂ©ssel, odafigyelĂ©ssel a tumor a korai stĂĄdiumban felfedezhetĆ, sikerrel gyĂłgyĂthatĂł.
A vĂ©rbĆl nyert DNS genetikai vizsgĂĄlata ĂșjszĂŒlött- vagy kisgyermekkorban indokolatlan, ĂĄm nĂ©hĂĄny esztendĆvel korĂĄbban, mint amikor a felmenĆknĂ©l a kĂłrkĂ©p jelentkezett, fontos ezt elvĂ©geztetni. (Az Ă©rintetteket kĂŒlön betegcsoportkĂ©nt kell kezelni.)
MagyarorszĂĄgon az OrszĂĄgos OnkolĂłgiai IntĂ©zetben kivĂĄlĂł szakemberekbĆl ĂĄllĂł csoport dolgozik a hibĂĄs gĂ©nek kontrolljĂĄn annak Ă©rdekĂ©ben, hogy akinĂ©l mĂ©g a betegsĂ©g nem alakult ki, de a genetikai deformitĂĄs kimutathatĂł, a lehetĆ legkorĂĄbban megkaphassa a szĂŒksĂ©ges kezelĂ©st. Arra azonban nem ĂĄrt ĂŒgyelni - figyelmeztet a professzor -, hogy a genetikai ellenĆrzĂ©st kĂnĂĄlĂł magĂĄncĂ©gek (gyakorta sok tĂzezer forintĂ©rt) megvizsgĂĄljĂĄk ugyan a rĂ©mĂŒlt embereket, de technikai Ă©s anyagi okokbĂłl csak szƱk keresztmetszetben kĂ©pesek ellenĆrizni. ElĆfordul, hogy onnan valaki megnyugodva tĂĄvozik, majd nĂ©hĂĄny hĂłnap mĂșlva az onkolĂłgiai intĂ©zet sebĂ©szetĂ©nek pĂĄciense lesz...
Krasznai Ăva
forrĂĄs: archĂvum
(Patika TĂŒkör â 050305)