Az orrvérzés igen gyakori jelenség, mely gyermek- és felnőttkorban egyaránt előfordulhat, általában banális betegség váltja ki, de néha súlyos folyamat állhat a háttérben. Helyi okok és a szervezet egészének betegségei egyaránt okozhatnak orrvérzést.
Helyi ok lehet az orrnyálkahártya kisebb-nagyobb sérülése, mely pl. baleset vagy ütés következtében lép fel. Gyermekek vagy szellemileg károsodottak között fordul elő leginkább, hogy az orrba idegen test kerül, és ez a féloldali állandó váladékozás mellett vérzéssel hívhatja fel magára a figyelmet. Gyakori az orrsövény mellső szakaszán lévő hajszálerek tágulata, ezek a tágult erek könnyen megrepednek. Heveny vagy idült nátha kísérőjelensége is lehet az orvvérzés. Számos ok miatt az orrbemenet körüli területen az orrnyálkahártya idült gyulladása léphet fel, emiatt a nyálkahártya elvékonyodik, pörkösödik és a pörkleválást vérzés kíséri.
Orrsövényen lévő jóindulatú érdaganat gyakori tünete a vérzés. Az orr- és orrmelléküregek jó- és rosszindulatú daganatai szintén okozhatnak orrvérzést. Serdülő fiúk betegsége egy kötőszövetes, tágult erekben igen gazdag, jóindulatú daganat. A gátolt orrlégzésen kívül az orrvérzés lehet az első tünete.
Az orrvérzést okozó betegségek lehetnek banálisak vagy súlyosak. A banális betegségek közül pl. fertőző betegségeket (influenza, kanyaró, tífusz) kísérheti orrvérzés. Időskorban az erek rugalmatlansága és szakadékonysága okozhat igen erős orrvérzést, mely minden előzmény nélkül, bármikor előfordulhat. Magas vérnyomásban szenvedők vérnyomás-emelkedését vagy vérnyomás-ingadozását is kísérheti, valamint hormonális eltérések szintén kiválhatják. Ismert jelenség a menstruáció ideje alatt és a terhességben jelentkező orrvérzés. Bármilyen eredetű májbetegség okozhat a test számos helyén, többek között az orrban is vérzést. Súlyos vesebetegek is gyakran szenvednek e kellemetlen tünettől.
Vérképző szervi betegségek első jele lehet a vérzés. Ilyen vérképző szervi eltérés lehet a trombocyta (véralvadást befolyásoló vérlemezkék)-szám-csökkenés, a trombocyták működésének megváltozása, haemophilia (vérzékenység), a fehérvérűségként ismert különböző leukemiák stb. Vannak érbetegségek, melyek testszerte, így az orrban is okozhatnak vérzést. Sajátos betegség az Osler kór, mely veleszületett eltérés: a nyálkahártya és a bőr erei kis gomolyagokban tágulttá válnak és könnyen megrepednek.
A gyógyszerek által okozott orrvérzés alvadásgátlót szedő betegek esetében fordulhat elő. A szív- és érrendszeri betegségek miatt sokan szednek ilyen szereket. Optimálisan beállított gyógyszeradag mellett nincs spontán vérzés, de étkezés, ill. emésztés változása vagy valamilyen betegség megváltoztathatja a felszívódó gyógyszer mennyiségét, és kisebb mértékű spontán vérzések léphetnek fel.
Az orrvérzés különböző súlyosságú lehet, és spontán is megszűnhet, de ilyenkor is fel kell keresni a fül-orr-gégész szakorvost, hogy megvizsgálja az orr- és orrgaratot. Az orrvérzés okát a fizikális fül-orr-gégészeti vizsgálat és az orrvérzés után végzett laboratóriumi, szükség esetén belgyógyászati vizsgálat deríti ki.
Csak fül-orr-gégész tud jól orrvérzést ellátni. Az orrüreget kitakarítja az alvadéktól, orrtükörrel vagy ún. endoscoppal (optikával) igyekszik megkeresni a vérzés helyét, mely az orr különböző helyein lehet. A vérzés megszüntetése egyszerűbb, ha az orrüreg elején van a vérzés. Ilyenkor a vérző ér elzárható elektrokauterrel, laserrel, esetleg edzőszerrel.
Ha a vérző eret nem lehet látni, akkor az orvos tamponnal nyomja össze az ereket. Ez a tampon lehet az orrüreget kitöltő réteges vagy az ún. hátsó orrvérzések esetében alkalmazott orrgaraton át behúzott hátsó- és az orrüregi réteges tampon együtt.
A tampon általában 48 órán át marad benn, ismétlődő és súlyosabb vérzés esetén még tovább. A helyi kezelések ellenére ismétlődő nagyfokú vérzések esetén az oda vezető eret kötik le.
A kisebb, banális vérzések ellátása járóbeteg-rendeléseken történik, a nagyobb vérzések vagy rossz általános állapotú beteg esetében kórházi ellátásra van szükség.
Addig is, míg szakorvoshoz kerül a beteg, elsősegélyre van szükség. A beteg felsőtestét mindenképpen függőleges helyzetben kell tartani, előnyös, ha kissé előrehajlik és szája nyitva van, így a vért nem nyeli le. Semmiképpen se hajtsa a beteg hátra a fejét (ilyenkor is vérzik az, csak nem látni). A vérzés csillapítása könnyebb, ha az orrvérzés az üreg elejéről származik. Ilyenkor hatásos lehet, ha az orrbemenetbe orrcseppel átitatott vattát helyeznek és az orrszárnyakat a vattára nyomják 5 percig, könnyedén előrehajtott fej mellett. A tarkóra helyezett hideg borogatás vagy ún. jéggallér a reflektórikus érösszehúzás révén segíthet a vérzés csillapításában, Érdemes megmérni a beteg vérnyomását, erre már nagyon sok háztartásban van megfelelő eszköz. Ha a beteg vérnyomása magas, lehetőségekhez képest csökkenteni kell a vérnyomást. A sürgősségi ellátás akár meg is szüntetheti a vérzést, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell a szakorvost felkeresni.
Dr. Tóta Julianna
fül-orr-gégész
forrás: archívum
(Patika Tükör – 010109)
