A Peyronie-betegség

A betegséget elôször egy olasz anatómus, De La Peyronie írta le 1561-ben, ő lett a névadó is. A betegség 20 és 80 éves kor között bármikor előfordulhat, az észlelt átlagos életkor 53 év.

A betegség lényege a pénisz barlangostest-falának olyan hegesedése, mely merevedéskor a heges csomó irányába görbíti a péniszt, mivel ez a rész nem nyúlik. A merevedés az esetek kétharmadában fájdalmas. A görbület a derékszögnél nagyobb szöget is elérhet, és közösülési képtelenséggel járhat.

Mikor a beteg felkeresi urológusát, az alapos kikérdezés során általában kiderül, hogy a betegség jelei a legtöbb esetben már 1-1,5 éve jelentkeztek, ám ezeknek a beteg - az enyhe tünetek miatt - korábban nem tulajdonított nagy jelentőséget.

Napjainkban vált világossá, hogy a betegség kiindulópontja a barlangos test fali és szivacsos része közötti kisereinek gyulladása, mely ismeretlen eredetű, gyakran jár együtt a tenyér vagy a talp inainak hegesedésével, cukorbetegséggel, ízületi gyulladásokkal, érelmeszesedéssel.

Gyógyítása

A betegséget sokféleképpen próbálták már kezelni. Alkalmaztak röntgenbesugárzást, ultrahangkezelést, elektromos ingerlést, csomóba adott injekciós kezelést.

Napjainkban vetődött fel annak a gondolata, hogy ha egy viszonylag hosszabb gyógyszeres kezelés esetleg eredménytelen lenne, próbálkozni lehet a csomó injekciózásával, bár ez igen kellemetlen. A végleges megoldás a műtéti korrekció, a pénisz kiegyenesítése, mely egy viszonylag rövid, járóbeteg-szakrendelésen is elvégezhető műtét.

 

Dr. Török Alexander
urológus szakorvos, uro-szexológus

forrás: archívum
(Patika Tükör – 030414)

GYÓGYTORNAPRAXIS.hu – Gyógyítás a teljesség igényével

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.