A szülőknek nemcsak azért kell a gyerekeikkel beszélgetniük a médiatudatosságról, hogy ne csapják be őket az interneten, hanem azért is, mert a médiatudatos magatartás lesz a sikeresség egyik záloga a jövőben – hangzott el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) deepfake-kel (manipulált kép és hangfelvételek) foglalkozó podcastsorozatának záróepizódjában.
Ez annál is inkább fontos, mert a gyerekek felnőttként okoseszközök között fognak élni és a virtuális teret fogják használni – hangsúlyozza a jövőkutató. Rab Árpád arról beszélt, hogy egyre inkább az "emberi kód", tehát a háttértudás, a kontextusba helyezés és a kritikus gondolkodás képessége lesz a médiatudatosság eszköze a jövőben, és egyre inkább háttérbe szorul a felügyeleti szoftverek jelentősége.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett: a deepfake már definíció szerint is rossz dolog, hiszen az elnevezésében is benne van, hogy "fake", és az ártó szándékú hamisítást csak az emberi intelligencia képes felismerni.
"Egyáltalán nem a technológiával van a baj, nagyon jó dolog, hogy könnyebben tudunk filmeket csinálni, bemutatni a világot, vagy kiélni a kreativitásunkat, de ha meg akarunk alázni valakit, vagy hátrányos helyzetbe akarjuk hozni, esetleg kigúnyolni őt, az rossz. Viszont az emberi szándékot nem a gépeknek, hanem az embereknek kell felismerniük" – vélekedett Rab Árpád.
Pelle Veronika, az NMHH médiatudatosság szakértője az adásban a családból hozott értékek szerepét hangsúlyozta. Szerinte az, hogy egy gyerek részt vesz-e a "cyberbullyingban", beáll-e a zaklatók közé, csendben marad, vagy éppen kiáll-e a társa mellett, nagyon sokszor nem a gyerek pillanatnyi reakcióján múlik.
"Aki alapvető emberi értékeket hoz otthonról, akit úgy neveltek, hogy a másikat nem bántjuk, vagy ismeri az etikának azt az aranyszabályát, hogy csak azt tedd másokkal, amit veled is szeretnéd, hogy tegyenek, az az online helyzetekben is nagyobb valószínűséggel fogja ezt képviselni" – mondta Pelle Veronika.
Az adásban az is elhangzott, hogy az NMHH kutatásai szerint a gyerekek többségének 10 évesen már van okoseszköze, sőt, már az óvodások 7 százaléka is rendelkezik azzal. Egyre korábban regisztrálnak a gyerekek a közösségimédia-felületekre: a 7-12 évesek egyharmada már használja ezeket, holott hivatalosan ezt nem tehetnék.
A magyar családokban mindössze napi 6-7 percet beszélnek átlagosan a szülők a gyerekekkel, amibe még az iskolai történések sem férnek bele minden nap, az online világról, és a médiahasználatról pedig még ritkábban esik szó. Tehát miközben a gyerekek kezébe adjuk az okoseszközöket, a használatukra nem készítjük fel őket. Olyan ez, mintha jogosítvány és a KRESZ ismerete nélkül engednénk őket autót vezetni a forgalomban - jellemezték a helyzetet.
Az NMHH podcast deepfake-sorozatának korábbi epizódjai számos nézőpontból világították meg a deepfake-technológia szórakoztató és veszélyes oldalait. A sorozat összes része elérhető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság YouTube, Spotify és Apple Podcasts csatornáján.
(MTI)
