A gyermekurológiai szakrendelést sokszor keresik fel a szülők azzal a problémával, hogy gyermekük alvás közben bevizel. A gyermekkori éjszakai ágyba vizelés sokkal gyakoribb jelenség, mint az a köztudatban elterjedt. E gyermekek között vannak, akik a pelenka elhagyásától számítva mindig is bevizeltek, ezeket primer ágyba vizelőknek nevezzük.
Másoknál hosszabb-rövidebb ideig (néhány év, de legalább 6 hónap) tartó szobatisztaság után jelentkezik e tünet, ők a szekunder ágyba vizelők. Az éjszakai ágyba vizelést számos tényező okozhatja, ezért a kezelés megkezdése előtt indokolt az alapos és részletes kivizsgálás elvégzése. A kivizsgálással gyermekurológus, gyermek-nephrológus és pszichológus foglalkozik.
A primer ágyba vizelés eredete nem mindig tisztázható. Sokuknál arra vezethető vissza e jelenség, hogy nem teljes mértékben sajátították el a felnőttekre jellemző vizelési szokásokat, és alvás közben kiváltódik a csecsemőkori vizelési reflex. Tehát nappal az agyi kontroll működik, s ezért úgy vizel a gyermek, mint a felnőtt, éjszaka azonban néha "csecsemőként viselkedik".
Ez az állapot nem tekinthető betegségnek, és sokszor 5-6 éves korra spontán megszűnik. Amennyiben 5-6 éves kor után is fennállnak a panaszok, indokoltnak tartjuk a gyermek urológiai vizsgálatát. A gondos kivizsgálás néha fényt derít urológiai betegségekre vagy olyan urológiai eltérésekre, melyek hajlamosítanak az ágyba vizelésre.
A szekunder forma gyakran lelki konfliktus következménye, és kezdete egybeesik például új testvérke születésével, óvodai problémákkal, iskolai nehézségekkel, a szülők válásával. A szülőkkel és a gyermekekkel történő beszélgetés során legtöbbször ezek könnyen tisztázhatók. Ezekben az esetekben a teendő a pszichés ellátáson túl a kiváltó probléma megoldása. Igen fontos azonban, hogy mind a primer, mind a szekunder formában húgyszervi betegség tünete is lehet az ágyba vizelés, és ezt csak részletes urológiai vizsgálatokkal tudjuk kimutatni.
Ezek a betegségek lehetnek veleszületett rendellenességek, a húgyhólyag beidegzési zavarai, melyek gyógyszeres vagy műtéti ellátást igényelnek. Előfordul olykor a szervezet vízforgalmát szabályozó hormon (ADH: antidiuretikus hormon) termelésének csökkenése az éjszaka során. Ha ez utóbbi igazolódik, a hormon pótlását javasoljuk este adandó orrcsepp formájában.
A hajlamosító tényezők közül lányokban leggyakrabban észlelhető az ún. veleszületetten tág hólyagnyak. Ez az állapot a vizelettartási készséget gyengíti, továbbá felhágó fertőződés veszélyével jár, mert a tág hólyagnyakon át a hólyagba könnyen feljutnak a kórokozók. Az így létrejövő gyulladás gyakori vizelési ingert vált ki, és a hólyagműködést kedvezőtlenül befolyásolja. Ezeknél a kislányoknál igen lényeges tehát a fertőződés megelőzésére a kellő higiénés rendszabályok betartása, illetve a már kialakult gyulladás mielőbbi felszámolása.
Lányok külső nemi szervi gyulladása önmagában is vizelési ingert válthat ki, és ez ágyba vizeléssel járhat. Igen fontosnak tartjuk, hogy a szülő gyermekét a helyes vizelési szokásokra megtanítsa. Különösen lényeges ez az ágyba vizelők esetében. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a gyermek a nappali vizeléseket mindig napszaki rendszerességgel, kellő előkészületek után, azonos körülmények között és azonos helyen, odafigyelve végezze el. Számos bepisilő betegünkben értünk már el jó eredményt ezzel a "vizeléskondicionálás"-nak nevezett módszerrel.
Dr. Merksz Miklós
gyermekurológus főorvos
forrás: archívum
(Patika Tükör – 000111)
