A gyermekurolĂłgiai szakrendelĂ©st sokszor keresik fel a szĂĽlĹ‘k azzal a problĂ©mával, hogy gyermekĂĽk alvás közben bevizel. A gyermekkori Ă©jszakai ágyba vizelĂ©s sokkal gyakoribb jelensĂ©g, mint az a köztudatban elterjedt. E gyermekek között vannak, akik a pelenka elhagyásátĂłl számĂtva mindig is bevizeltek, ezeket primer ágyba vizelĹ‘knek nevezzĂĽk.
Másoknál hosszabb-rövidebb ideig (néhány év, de legalább 6 hónap) tartó szobatisztaság után jelentkezik e tünet, ők a szekunder ágyba vizelők. Az éjszakai ágyba vizelést számos tényező okozhatja, ezért a kezelés megkezdése előtt indokolt az alapos és részletes kivizsgálás elvégzése. A kivizsgálással gyermekurológus, gyermek-nephrológus és pszichológus foglalkozik.
A primer ágyba vizelĂ©s eredete nem mindig tisztázhatĂł. Sokuknál arra vezethetĹ‘ vissza e jelensĂ©g, hogy nem teljes mĂ©rtĂ©kben sajátĂtották el a felnĹ‘ttekre jellemzĹ‘ vizelĂ©si szokásokat, Ă©s alvás közben kiváltĂłdik a csecsemĹ‘kori vizelĂ©si reflex. Tehát nappal az agyi kontroll működik, s ezĂ©rt Ăşgy vizel a gyermek, mint a felnĹ‘tt, Ă©jszaka azonban nĂ©ha "csecsemĹ‘kĂ©nt viselkedik".
Ez az állapot nem tekinthetĹ‘ betegsĂ©gnek, Ă©s sokszor 5-6 Ă©ves korra spontán megszűnik. Amennyiben 5-6 Ă©ves kor után is fennállnak a panaszok, indokoltnak tartjuk a gyermek urolĂłgiai vizsgálatát. A gondos kivizsgálás nĂ©ha fĂ©nyt derĂt urolĂłgiai betegsĂ©gekre vagy olyan urolĂłgiai eltĂ©rĂ©sekre, melyek hajlamosĂtanak az ágyba vizelĂ©sre.
A szekunder forma gyakran lelki konfliktus következménye, és kezdete egybeesik például új testvérke születésével, óvodai problémákkal, iskolai nehézségekkel, a szülők válásával. A szülőkkel és a gyermekekkel történő beszélgetés során legtöbbször ezek könnyen tisztázhatók. Ezekben az esetekben a teendő a pszichés ellátáson túl a kiváltó probléma megoldása. Igen fontos azonban, hogy mind a primer, mind a szekunder formában húgyszervi betegség tünete is lehet az ágyba vizelés, és ezt csak részletes urológiai vizsgálatokkal tudjuk kimutatni.
Ezek a betegsĂ©gek lehetnek veleszĂĽletett rendellenessĂ©gek, a hĂşgyhĂłlyag beidegzĂ©si zavarai, melyek gyĂłgyszeres vagy műtĂ©ti ellátást igĂ©nyelnek. ElĹ‘fordul olykor a szervezet vĂzforgalmát szabályozĂł hormon (ADH: antidiuretikus hormon) termelĂ©sĂ©nek csökkenĂ©se az Ă©jszaka során. Ha ez utĂłbbi igazolĂłdik, a hormon pĂłtlását javasoljuk este adandĂł orrcsepp formájában.
A hajlamosĂtĂł tĂ©nyezĹ‘k közĂĽl lányokban leggyakrabban Ă©szlelhetĹ‘ az Ăşn. veleszĂĽletetten tág hĂłlyagnyak. Ez az állapot a vizelettartási kĂ©szsĂ©get gyengĂti, továbbá felhágĂł fertĹ‘zĹ‘dĂ©s veszĂ©lyĂ©vel jár, mert a tág hĂłlyagnyakon át a hĂłlyagba könnyen feljutnak a kĂłrokozĂłk. Az Ăgy lĂ©trejövĹ‘ gyulladás gyakori vizelĂ©si ingert vált ki, Ă©s a hĂłlyagműködĂ©st kedvezĹ‘tlenĂĽl befolyásolja. EzeknĂ©l a kislányoknál igen lĂ©nyeges tehát a fertĹ‘zĹ‘dĂ©s megelĹ‘zĂ©sĂ©re a kellĹ‘ higiĂ©nĂ©s rendszabályok betartása, illetve a már kialakult gyulladás mielĹ‘bbi felszámolása.
Lányok kĂĽlsĹ‘ nemi szervi gyulladása önmagában is vizelĂ©si ingert válthat ki, Ă©s ez ágyba vizelĂ©ssel járhat. Igen fontosnak tartjuk, hogy a szĂĽlĹ‘ gyermekĂ©t a helyes vizelĂ©si szokásokra megtanĂtsa. KĂĽlönösen lĂ©nyeges ez az ágyba vizelĹ‘k esetĂ©ben. FelhĂvjuk a figyelmet arra, hogy a gyermek a nappali vizelĂ©seket mindig napszaki rendszeressĂ©ggel, kellĹ‘ elĹ‘kĂ©szĂĽletek után, azonos körĂĽlmĂ©nyek között Ă©s azonos helyen, odafigyelve vĂ©gezze el. Számos bepisilĹ‘ betegĂĽnkben Ă©rtĂĽnk már el jĂł eredmĂ©nyt ezzel a "vizelĂ©skondicionálás"-nak nevezett mĂłdszerrel.
Dr. Merksz MiklĂłs
gyermekurológus főorvos
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 000111)