Megvédhetjük-e gyermekeinket a táplálékallergiás megbetegedéstől?
A táplálékallergiás megbetegedések száma - a preventív törekvések ellenére - az egész világon emelkedik. Ennek oka - többek között - az iparosodásban, a növekvő környezetszennyeződésben, a növényvédő szerek használatában, az élelmiszerek előállításakor és tartósításakor alkalmazott eljárásokban keresendő.
A táplálékallergia kialakulásában örökletes és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Nem maga a betegség, hanem a hajlam örökölhető, és az allergia a környezeti tényezők hatására alakul ki. Az allergiára való öröklött hajlamot atópiának nevezzük.
A női tej összetétele a leginkább megfelelő az újszülött és a csecsemő szükségleteinek. Az egészséges, érett újszülött kizárólagos táplálékaként a születéstől 6 hónapos korig az anyatej javasolt, táplálási módként pedig a szoptatás.
A vitaminok a szervezet létfontosságú összetevői, az anyagcserefolyamatok mozgatórugói. Természetesen igaz ez a kisgyermekeknél is. A vitaminok közös jellemzője, hogy a szervezet teljességükben nem képes őket szintetizálni, legfeljebb előanyagaikból átalakítani. Ezért rendszeres bevitelükről a táplálkozással kell gondoskodni.
"A babám bőre kékes-vörös, az orra szortyog, és folyton sír..." Az élet első napjaiban ez teljesen normális jelenség, de higgye el, a baba külseje és viselkedése nagyon hamar meg fog változni! A gondos ápolás csodát tesz. Vannak persze szerencsés természetű újszülöttek, akik kezdettől nyugodtak, kiegyensúlyozottak, sokat alszanak, és azonnal jól szopnak.
Több tízezer gyermeket érint Magyarországon, körülbelül nyolcszázezer 4–15 év közötti gyermek él, s közülük megközelítően ötvenezernek van ágybavizeléses problémája. A bepisilést ma is szégyellni való dolognak tartja a közvélemény, így gyermekek közel fele nem, vagy csak későn kap segítséget. A szülők – tévhitek alapján – sokszor szomjaztatják a gyermeküket, vagy éjszakánként rendszeresen kiviszik pisilni, pedig a helytelen gyakorlat súlyos károsodást okozhat a gyermek személyiségében.