Általánosan elfogadott tény, hogy a magas szérum-koleszterin szint megnöveli az érelmeszesedés, a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásának a kockázatát.
A koleszterin a szervezet valamennyi sejtjének lényeges építőanyag, a sejtmembránok alkotórésze. Nélkülözhetetlen az embrió zavartalan fejlődéséhez. Állatkísérletekben a koleszterin-szintézis gátlása fejlődési rendellenesség kialakulásához vezethet.
A szervezetben lévő koleszterin túlnyomó része a májban képződik, a többi a táplálékból származik. A koleszterin a vérben különböző formában szállítódik és bizonyos koleszterin típusok magas szintje, például emelkedett LDL-koleszterin, vagy alacsony szintje (csökkent HDL-koleszterin) fokozott veszélyt jelent az érelmeszesedés kialakulására. Számos egyéb tényező mellett az étkezés is döntően befolyásolja, hogy melyik koleszterin típusból mennyi termelődik és kering a szervezetben.
Van-e jelentősége annak, ha gyermekkorban emelkedett a szérum koleszterinszint?
A gyermekkori szérum koleszterin-szint felnőttkori fennmaradásáról az elmúlt évtizedekben számos szerző beszámolt. Úgy találták, hogy annak a gyermeknek, akinél egy (vagy több) kockázati tényező kimutatható pl.: elhízás, magas vérnyomás, vagy emelkedett szérumkoleszterin, annak hatszor nagyobb az esélye arra, hogy felnőtt korában is veszélyezettebb legyen.
Az érelmeszesedés gyermekkorban kezdődik. 1986-96 között öt kontinens tizennyolc országának részvételével több mint 1300 öt és harmincnégy év közötti, elsősorban baleset következtében elhalt gyermek és fiatal felnőtt vizsgálata történt meg. Megállapították, hogy az érelmeszesedés kezdetének első fázisa az erek falában kialakuló zsíros csíkok (fatty streaks) jelenléte 5 éves korra már mindig kimutatható, függetlenül az országtól, a klímától, a táplálkozástól és az életmódtól. Tehát az érelmeszesedés már gyermekkorban megindul. 15-24 éves kor között a zsíros csíkok gyorsan szaporodnak.
A fibrotikus elváltozások száma és kiterjedése a 20-as évek végéig lassan, utána gyorsan emelkedik. Súlyos érelváltozás 30 éves kor alatt ritkán fordul elő, a 4. évtizedtől viszont megszaporodik.
Több ezer balesetben elhalt személy vizsgálata és az életük során fennálló kockázati tényezők értékelése kapcsán megállapítható volt, hogy a kockázati tényezők számának a növekedése megnöveli a tünetmentes koszorúér- és aorta érelmeszesedés súlyosságát fiatal korban. Több kockázati tényező együttes jelenléte veszélyesebb, mint egyetlen mégoly specifikus tényezőé, mint például a magas szérum koleszterin-szinté. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a táplálkozásfüggő betegségek nem egyetlen faktorhoz kapcsolódnak, a megelőzés akkor lehet igazán eredményes, ha az étrendi változtatás mellett, az egyéb kockázati tényezők kiküszöbölésére is törekszünk: dohányzás mellőzése, fizikai aktivitás fokozása, elhízás megelőzése.
A gyermekek szérum koleszterin szintje a korral változik, tinédzser korra éri el a felnőttekre jellemző értékeket, s emellett egyéb kockázati tényezők megszaporodása is észlelhető ebben a korban, mint például alkoholfogyasztás, dohányzás, fogamzásgátlók használata. Ezért sokan úgy vélik, hogy a 16-18 évesek vizsgálata adhatja a legtöbb információt.
A szegénység kockázat növelő tényező
Több, mint 20 éve kimutatták, hogy azoknak az iskolás gyermekeknek, akik zsírdúsan étkeztek, magasabb volt a szérum koleszterin szintjük (Bogalusa Heart Study). Finn gyermekek vizsgálata kapcsán bizonyították, hogy a szociális, gazdasági különbségekből adódóan a szív és érrendszeri kockázati tényezők már a gyermekkorban gyakoribb az alacsony életszínvonalon élők között.
Az alacsonyabb szociális-gazdasági helyzetű gyermekek (saját vizsgálataink szerint is) veszélyeztetettebbek, mert étrendjükben energiaszükségletük nagyobb százalékát fedezik zsírral, nagyobb az állati eredetű ún. telített zsírbevitel, a koleszterin bevitel, többen dohányoznak és kevesebben sportolnak.
Az étrend zsír és koleszterin tartalmának csökkentésével kisebb lesz a kockázat
Az Amerikai kardiológiai Társaság már 1957-től az étrend zsír és koleszterin tartalmának csökkentését javasolta valamennyi felnőtt, 1983-tól pedig valamennyi 2 évesnél idősebb gyermek számára. Az állati eredetű, telített zsírsavak koleszterin szint emelő hatása nagyobb, mint magáé az étrendi koleszteriné. A táplálkozástudományi szakemberek 2 éves kor előtt soha nem javasolják a zsírbevitel megszorítását, de 5 éves kor után már mindenképpen szükségesnek tartják.
A zsiradékfogyasztás egy része az ételkészítéshez használt zsiradékból (olaj, sertészsír, margarin), tejtermékből, hús-, tojás-, baromfiból, pékárúból, édességekből (csokoládé, sütemény, keksz) származik.
A koleszterin bevitel az elfogyasztott állati eredetű termékek mennyiségétől függ és főként a tojássárgájából, húsból, baromfiból, tejtermékekből származik.
A zsír- és koleszterin bevitel csökkentésével az érelmeszesedés megelőzhető, kialakulása késleltethető, későbbi életkorra tolható.
Dr. Barna Mária
forrás: archívum
(Patika Tükör – 000107)
