A nehĂ©zlĂ©gzĂ©s a lĂ©gvĂ©tel nehezĂtettsĂ©ge, mely igen kellemetlen Ă©rzettel jár egyĂĽtt. Talán nincs is olyan ember, aki Ăgy, vagy Ăşgy nem Ă©rezte volna már e panaszt.
EgĂ©szsĂ©ges egyĂ©neknĂ©l futáskor, megerĹ‘ltetĹ‘ fizikai munka hatására, de idegi megrázkĂłdtatásra is jelentkezhet. Ilyenkor termĂ©szetesen nem betegsĂ©g váltja ki, hanem a szervezet tĂşlterhelĂ©se Ă©s nem is Ă©rezzĂĽk azt kĂĽlönösebben kellemetlennek. KĂĽlönbözĹ‘ betegsĂ©gek panaszakĂ©nt fellĂ©pĹ‘ lĂ©gszomjnál csökkent fizikai teljesĂtĹ‘kĂ©pessĂ©g mellett találkozunk azzal.
A lĂ©gszomj talán a leggyakoribb tĂĽnete tĂĽdĹ‘betegsĂ©geknek, szĂvbetegsĂ©gnek. A diagnĂłzis szempontjábĂłl fontos megfigyelni, hogy mikor jelentkezett elĹ‘ször a nehĂ©zlĂ©gzĂ©s, s kezdettĹ‘l fogva változott-e a jellege? Lappangva lĂ©pett-e fel, vagy hirtelen kezdĹ‘dött? Az is lĂ©nyeges, hogy nappal, vagy Ă©jszaka jelentkezik-e? Mikor jobb, fekve, vagy ĂĽlve? Ă–sszeállĂtásunkkal segĂtĂĽnk eligazodni abban, hogy mi minden okozhatja e panaszt.
A nehĂ©zlĂ©gzĂ©s gyakori tĂpusánál a beteg számára aggasztĂł a tudat, hogy már kis terhelĂ©sre is a lĂ©gvĂ©telek száma aggasztĂłan megsokszorozĂłdik. További, ehhez kapcsolĂłdĂł Ă©rzĂ©s, hogy a lĂ©gzĹ‘izmok munkája oly mĂ©rtĂ©kben növekszik meg, hogy azok kifáradnak. Ilyenkor a kilĂ©gzĂ©s megnyĂşlik, a beteg már a kilĂ©gzĂ©s vĂ©gĂ©n azonnal belĂ©gzĂ©sre kĂ©nyszerĂĽl a levegĹ‘hiány Ă©rzete miatt.
EgĂ©szsĂ©ges embereknĂ©l a nagy tengerszint feletti magasságokban a ritka levegĹ‘ okozhat lĂ©gszomjat. UgyanĂgy fellĂ©p e panasz, ha viszonylag kis lĂ©gterű zárt teremben tartĂłzkodik egyszerre sok ember. JĂł tudni, hogy az oxigĂ©nhiány kevĂ©sbĂ© Ă©rzĂ©keny ingere a lĂ©gzĂ©snek, mint a magas szĂ©ndioxid tartalom. OxigĂ©nhiányban hamarabb lĂ©p fel eszmĂ©letvesztĂ©s, mint hogy kialakulhatna a nehĂ©zlĂ©gzĂ©s Ă©rzete.
A lĂ©gzĹ‘rendszer betegsĂ©ge által kiváltott nehĂ©zlĂ©gzĂ©s oka lehet a tĂĽdĹ‘, illetve a mellkas fal csökkent rugalmassága által okozott, Ăşgynevezett restriktĂv elfajulás, vagy a fokozott lĂ©gĂşti ellenállás okozta, Ăşgynevezett obstruktiv elváltozás.
A restriktĂv elváltozás oka lehet tĂĽdĹ‘fibrĂłzis, a mellkas deformitása. Ezekben az esetekben, a beteg nyugalomban jĂłl Ă©rzi magát, de terhelĂ©sre lĂ©gszomj lĂ©p fel. MinĂ©l sĂşlyosabb az elváltozás, annál kisebb terhelĂ©snĂ©l jelenik meg a panasz. Az obstruktiv elváltozásokban, melyek oka lehet tĂĽdĹ‘tágulás, hörghurut, vagy asztma, az erĹ‘ltetett lĂ©gzĂ©s már nyugalomban is nehĂ©zlĂ©gzĂ©s Ă©rzetĂ©t kelti. Ezekben a betegsĂ©gekben kĂĽlönösen a kilĂ©gzĂ©s nehezĂtett, megnyĂşlt. Ez a fajta lĂ©gszomjterhelĂ©sre, testmozgásra mindig rosszabbodik. LĂ©gszomjat idĂ©z elĹ‘ a tĂĽdĹ‘gyulladás, a mellhártya izzadmány, a lĂ©gmell sok egyĂ©b tĂĽdĹ‘betegsĂ©g mellett.
KeringĂ©si elĂ©gtelensĂ©g fennállásakor a szĂvbĹ‘l percenkĂ©nt kiáramlĂł vĂ©rmennyisĂ©g nem kĂ©pes ellátni a szervezet tápigĂ©nyeit. Ilyenkor a szövetekben Ă©s az agyban savas mellĂ©ktermĂ©kek szaporodnak fel, s ez kĂ©szteti a szervezetet gyorsabb lĂ©gvĂ©telre. A szĂvelĂ©gtelensĂ©g okozta nehĂ©zlĂ©gzĂ©st gyakran kĂsĂ©ri fulladás Ă©rzĂ©s, kimerĂĽltsĂ©g, szegycsont mögötti nyomĂł fájdalom. A keringĂ©si elĂ©gtelensĂ©g kĂ©sĹ‘bbi szakaszában a tĂĽdĹ‘ pangásossá válik, a merev tĂĽdĹ‘ lĂ©gzĂ©si kapacitása csökken Ă©s a lĂ©gzĂ©-si munka egyre jobban megnövekszik, a beteg fáradĂ©konnyá válik.
A keringĂ©si elĂ©gtelensĂ©g kezdeti szakaszában a szĂvelĂ©gtelensĂ©g elsĹ‘ tĂĽnete a megszokottnál kisebb terhelĂ©s mellett megjelenĹ‘ nehĂ©zlĂ©gzĂ©s. ElsĹ‘ tĂĽnetkĂ©nt a nehĂ©zlĂ©gzĂ©st megelĹ‘zĹ‘en száraz köhĂ©cselĂ©s is jelentkezhet. Ilyen száraz köhĂ©cselĂ©snek azonban oka lehet gyĂłgyszer mellĂ©khatás is, melyet a vĂ©rnyomáscsökkentĂ©sre használt ACE gátlĂłk idĂ©zhetnek elĹ‘. A kĂĽlönbsĂ©g az, hogy mĂg keringĂ©si elĂ©gtelensĂ©gben ez a száraz köhĂ©cselĂ©s kezdetben fizikai aktivitásra jelentkezik, gyĂłgyszer mellĂ©khatáskor nyuga-lomban is Ă©szlelhetĹ‘ Ă©s jelentkezĂ©sĂ©nek ideje összefĂĽgg az Ăşj gyĂłgyszer alkalmazásának idejĂ©vel.
Heveny szĂvelĂ©gtelensĂ©g esetĂ©n asztmatikus lĂ©gzĂ©s lĂ©phet fel, ami elsĹ‘ pillantásra nem mindig kĂĽlönĂthetĹ‘ el az asztma más formáitĂłl. A sĂşlyos, elĹ‘rehaladott szĂvelĂ©gtelensĂ©g már nyugalomban is nehĂ©zlĂ©gzĂ©st idĂ©z elĹ‘. A beteg piheg, fekĂĽdni nem tud, csak ĂĽlve kĂ©pes pihenni valamicskĂ©t. Ilyenkor a szĂvbe visszaáramlĂł vĂ©rmennyisĂ©ggel a szĂv munkája nem tud megbirkĂłzni. FelĂĽlĂ©skor a szĂv terhelĂ©se csökken, ezĂ©rt Ă©rzi Ăgy a beteg magát könnyebben. Az Ă©jszaka hirtelen fellĂ©pĹ‘ nehĂ©zlĂ©gzĂ©s oka lehet billentyűbetegsĂ©g, magas vĂ©rnyomás, szĂvkoszorúér elmeszesedĂ©s. LĂ©gszomjat idĂ©zhet elĹ‘ nagyfokĂş vĂ©rvesztesĂ©g, vagy vĂ©rszegĂ©nysĂ©g, sĂşlyos cukorbetegsĂ©g okozta anyagcsere elváltozás Ă©s veseelĂ©gtelensĂ©g is.
Felsorolásunk korántsem teljes, de annyit talán láthatunk, hogy a nehĂ©zlĂ©gzĂ©st komolyan kell venni. Hirtelen fellĂ©pett lĂ©gszomjnál azonnali orvosi segĂtsĂ©get kell hĂvni. Lappangva jelentkezĹ‘nĂ©l pedig nem szabad halogatni a panasz okának kiderĂtĂ©sĂ©t. A gyĂłgyszeres kezelĂ©s mellett fontos az orvos egyĂ©b utasĂtásainak betartása is. A megfelelĹ‘, könnyű táplálkozás mellett törekedni kell az ideális testsĂşly elĂ©rĂ©sĂ©re. A dohányzást, az alkoholt mellĹ‘zni kell. Az egĂ©szsĂ©ges Ă©letmĂłd szabályainak betartásával segĂthetjĂĽk az orvos által rendelt keringĂ©sjavĂtĂł kezelĂ©s hatását.
Dr. Szirmák Eszter
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 000109)
GratuláciĂł Dr Szirmák Eszternek, aki nagyon Ă©rthetĹ‘en leirta, megmagyarázta a nehĂ©zlĂ©gzĂ©st elĹ‘idĂ©zĹ‘ tĂ©nyezĹ‘ket Ă©s amik arra kĂ©sztetnek minket hĂ©tköznapi embereket, hogy felfigyeljĂĽnk ezekre Ă©s ha szĂĽksĂ©ges kĂ©rjĂĽk az orvos segĂtsĂ©gĂ©t.