veseelégtelenség

[gac]

A cukorbaj egy komplex anyagcsere-betegség, amelyre az jellemző, hogy az inzulinelválasztás, illetve ennek hatása nem megfelelő. Ha ezt a bajt nem kezelik, magas vércukorszint alakul ki, amit kis és nagy érszövődmények kísérhetnek. A cukorszintet befolyásolni tudjuk, s ezen keresztül befolyásoljuk az egész anyagcserét is, mégpedig úgy, hogy pótoljuk az inzulint vagy hatását javítjuk. Többféle cukorbetegség létezik.

Cukorbetegség - "Mindennapi" történet

"Mindig gyorsan megizzadtam. Nem aggódtam emiatt, még akkor sem gondoltam semmi bajra, mikor - úgy három éve - azt vettem észre, hogy sokkal hamarabb kimelegszem, mint korábban. Mivel sokat izzadtam, sokszor szomjas is voltam, ez is teljesen logikusnak tűnt. Rengeteget ittam, gyakrabban kellett vécére mennem - de még ez sem aggasztott. Csak, mikor már állandóan gyengének éreztem magam, akkor kerestem fel háziorvosomat azt remélve, hogy néhány vitaminnal újra rendbe hoz. Vérvizsgálatot végzett, ami kimutatta: igen magas a vércukorszintem" - emlékszik vissza betegsége kialakulására egy 48 éves cukorbeteg asszony.

A Nemzeti Vese Program a Nefrológiai Szolgáltatók Egyesülete által kezdeményezett, a Magyar Nephrologiai Társaság, a Magyar Transzplantációs Társaság, a Nefrológiai Szolgáltatók Egyesülete és a Civil Szervezetek (Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége, Magyar Szervátültetettek Szövetsége és Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért) által útjára indított és támogatott közös platform.

Egy szülő számára a legfontosabb, hogy gyermeke egészséges legyen. Nehéz elfogadni és szembesülni azzal, hogy a gyermek egyik létfontosságú szerve nem működik megfelelően, és talán még nehezebb megtanulni - és megtanítani a gyermeket is - ezzel együtt élni. Magyarországon jelenleg több ezerre tehető a vesebeteg gyermekek száma, és mintegy 35-40 gyermek részesül dialízis kezelésben. Gyermekeken is történhet veseátültetés, vannak már kisdedkorban sikeresen veseátültetésen átesett betegek is. A veseátültetett 18 év alatti gyermekek száma 70 körül van.

Alattomosan, fájdalom és jelzés nélkül érkezik. Nem véletlenül nevezik a csontritkulást "néma járványnak". A betegség, mely hazánk lakosságának 7-10 százalékát érinti, egyre nagyobb népegészségügyi gonddá válik. Újabb adatok szerint az oszteoporózisra visszavezethető halálozás már összemérhető a mell- és nőgyógyászati daganatok okozta halálozással.

 

Amiloidózis esetén betegségcsoportról beszélünk, az ebbe tartozó kórképek alapja közös: mindegyikében oldhatatlan, fibrózus fehérjék, illetve fehérje-szénhidrát (poliszacharid) komplexek rakódnak le az emberi szervezet legkülönfélébb szöveteiben.

Az anyag maga az amyloid, betegséget azáltal okoz, hogy életfontosságú szervek parenchymáját (funkcióért felelős szöveteit) infiltrálja, gátolva, esetenként súlyosan károsítva működésüket. A már deponált amyloid kimozdíthatatlan a helyéről, a szervezet védekező mechanizmusai képtelenek eltávolítani. Ebből kifolyólag a betegség prognózisa, illetve a gyógyulás esélye számottevően függ attól, hogy milyen anatómiai eloszlásban, mekkora mennyiség található.

Johannes FabryKézenfekvő választás volt egy újabb anyagcsere-betegség sorozatba emelése, mivel felettébb ritka, tünetei szerteágazóak lehetnek, zavarba ejtő átfedésekkel szolgálva az olykor egészen más okkal, eredettel, lefolyással bíró kórképekhez.

Első leírója, a német Johannes Fabry neve hallatán francia vagy akár magyar felmenőkre is gondolhatnánk, ami nem kizárt, de nem is valószínűsíthető – erre utaló információkkal ugyanis nem bírunk. Ebből következően epizódbéli „fábri” ejtése sem szerencsés. Fabry bizonyosan Németországban született 1860-ban és ott is halt meg 1930-ban. A bőrgyógyászok jobban ismerhetik a nevét, túlnyomórészt ezen szakterületen ténykedett, messze földön elismertté téve az általa harmincnyolc évig vezetett dortmundi bőrgyógyászati klinikát (1889-1927).

Ahogy az lenni szokott, a betegséget nem egyedül fedezte fel, de a nevezéktan, illetve a szerzői nevek egyszerűsítésére való törekvés nem ismer kegyelmet: a másik leíró (a londoni William Anderson) elszórtan még említésre kerül ugyan (Anderson–Fabry kór), de neve egyre inkább feledésbe merül.

Maga a kór genetikai eredetű, nemhez kötött (az anya hordozza X-kromoszómáján, így csak az XY kariotípusú férfiakat sújthatja): a Xq22-es lokalizációban lévő hibás genetikai információ alapján kevés alfa-galaktozidáz áll rendelékezésre bizonyos lipidek (zsírok) zökkenőmentes metabolizációjához. Ezen lipidek lebontásának lizoszómális hiányosságai köztes szinten rekedt metabolitok (jórészt glikoszfingolipid) különböző szövetekben történő felszaporodását okozzák. Érintettek lehetnek az erek simaizmai (angiokeratoma), a szem, az idegrendszer, az emésztőrendszer, a szív, a vesék (House és csapata utóbbi miatt keverte össze amiloid-felhalmozódással, azaz amiloidózissal), gyakorlatilag minden szerv.

E. coli bélbaktériumokA Németországban fejét felütő járvány kapcsán járjuk körül, hogy mit it takar ez a tünetegyüttes, kitérve többnyire fertőzéses eredetére, a lehetséges kórokozókra, kórlefolyására és kórjóslatára, az alkalmazható terápiás eljárásokra.

A szindróma előfordulása gyerekekben közönségesebb és jóindulatúbb, felnőttekben ritkább, de idősebb embereknél már újra gyakoribb. Általánosságban elmondható, hogy a kor előrelhaladtával prognózisa romlik.

A hemolitikus urémiás szindróma (Gasser-szindróma) kialakulásáért túlnyomóan mikroorganizmusok felelősek. Ezek lehetnek többek között az E. coli egyes törzsei (EHEC – enterohemorrágiás Escherichia coli), Shigella, Salmonella, bizonyos vírusok. A HUS fertőzéses előzmény nélkül is jelentkezhet, ekkor tumorhoz, transzplantációhoz, SLE-hez, ritkán terhességhez (szülés utáni időszak), gyógyszerekhez, ösztrogén szedéséhez kapcsolható. Németországban a betegek többsége felnőtt nő.

Policisztás vese – nagyításához kattintson a képre! (Médiatár – kép: Ed Uthman MD)Amikor a szűk körű családban felbukkan egy súlyos, krónikus betegség, első gondolat, hogy gyógyítható-e a betegség, együtt lehet-e vele élni, és a legfontosabb: mikor gyógyulhat fel szeretett családtagunk. A betegség lefolyása során azonban felmerül egy másik kérdés, mi okozta a betegséget, vajon örökletes-e, és esetleg mi magunk is veszélyben vagyunk.

Számos vesebetegség létezik: nagy részük nem örökletes, hanem szerzett, életmódunk és a környezeti hatások együttes következménye. Egy másik részük ugyan veleszületett, de nem örökletes. Vannak azonban vesebetegségek, amelyek öröklődnek, bár ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a közvetlen hozzátartozók mindenképpen betegek, lehetnek csak hordozói a kóros géneknek. Az öröklődés ugyanis – az örökítő anyagban (DNS) történt változás függvényében lehet úgynevezett domináns, recesszív, valamint nemhez kötött. Ennek megfelelően, amennyiben a családban vesebetegség fordult elő, feltétlenül jelezni kell ezt a kezelőorvosnak.

EEG- készülék – diagnózis és nyomon követésNyavalyatörés, nehézkór, frász – e neveken is illette a magyar nyelv az epilepsziát. Azt a betegséget, amelyet már az ókori orvosok is ismertek, s morbus sacernek, azaz szent betegségnek nevezték. Az agy különböző részeiben kialakult működési zavar következtében jön létre az epilepszia. Ilyenkor felbomlik a gátló és az izgalmi folyamatok egyensúlya, és izgalmi túlsúly keletkezik. Attól függően, hogy az agy mely területén alakul ki ez az izgalmi túlműködés, s hogy ez milyen mértékű és merrefelé terjed, az epilepsziás rohamok igen sokfélék lehetnek.

Néhány adat Arról, hogy Magyarországon hány embert érint az epilepszia, nem készült epidemiológiai felmérés, így az érintettek számára a világstatisztikákból lehet következtetni. Egy közép-európai országban – általában – a lakosság fél-egy százaléka érintett, amiből a fél százalék a felnőttekre, míg az egy százalék a később meggyógyuló gyermekkori epilepsziásokra vonatkozik. Az előbbi adatok szerint tehát Magyarországon megközelítően 60.000 ember tartósan epilepsziás, ám azoknak az aránya, akiknek az életében legalább egyszer előfordult epilepsziás roham, akár az öt százalékot is elérheti, s ez már igen jelentős mennyiség.

DEFINÍCIÓ

A hasnyálmirigy (pancreas) a has felső részén, a gyomor mögött az első ágyéki csigolya magasságában elhelyezkedő mirigyes szerv. Belső elválasztású mirigy funkciójánál fogva inzulint, valamint glukagont termel (ld. Cukorbetegség cím alatt). Külső elválasztású mirigy jellege abból adódik, hogy emésztőnedvet (amilázt, tripszint, elasztázt, nukleázt, valamint lipázt) termel. Az emésztőnedv a vékonybélbe jut, ahol kiemelkedő szerepet játszik a szénhidrátok, a fehérjék, valamint a zsírok lebontásában.

Kevés só, sok gyümölcs - a táplálkozás és a magas vérnyomás

Hazánk felnőtt lakosságának 15-20 százaléka hipertóniás. Sokan nem is tudnak a betegségükről, így kezelést sem kapnak, pedig a magas vérnyomás megnöveli az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri megbetegedések, pl. a szívizominfarktus vagy az agyvérzés kialakulásának a kockázatát.

A magas vérnyomás kialakulhat valamilyen ismert megbetegedés következtében; ilyenkor másodlagos, szekunder hipertóniáról beszélünk.

Leggyakrabban:

DEFINÍCIÓ / DIAGNÓZIS

Hypertoniáról (hypertensioról), azaz magas vérnyomás betegségről akkor beszélünk, ha a beteg vérnyomása az elfogadható normális felső értéket tartósan meghaladja.

A vérnyomás az a nyomás, amellyel a szív az érfalak ellenállását leküzdve a szervezet szövetei számára szükséges vérellátást biztosítja. A szív összehúzódása esetén a vérnyomás természetesen magasabb, ekkor ún. systolés vérnyomásról beszélünk (felső érték), a szív elernyedése esetén a mért érték alacsonyabb ún. diastolés vérnyomás (alsó érték).

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a normál vérnyomás felső határa 130/85 Hgmm. Ha a vérnyomás felső értéke 130 és 139 Hgmm között, alsó értéke pedig 85-89 Hgmm között van akkor ún. magas normális vérnyomásról beszélünk. Az értékek növekedésével enyhe, középsúlyos és súlyos hypertoniával állunk szemben.

A nehézlégzés a légvétel nehezítettsége, mely igen kellemetlen érzettel jár együtt. Talán nincs is olyan ember, aki így, vagy úgy nem érezte volna már e panaszt.

Egészséges egyéneknél futáskor, megerőltető fizikai munka hatására, de idegi megrázkódtatásra is jelentkezhet. Ilyenkor természetesen nem betegség váltja ki, hanem a szervezet túlterhelése és nem is érezzük azt különösebben kellemetlennek. Különböző betegségek panaszaként fellépő légszomjnál csökkent fizikai teljesítőképesség mellett találkozunk azzal.

A légszomj talán a leggyakoribb tünete tüdőbetegségeknek, szívbetegségnek. A diagnózis szempontjából fontos megfigyelni, hogy mikor jelentkezett először a nehézlégzés, s kezdettől fogva változott-e a jellege? Lappangva lépett-e fel, vagy hirtelen kezdődött? Az is lényeges, hogy nappal, vagy éjszaka jelentkezik-e? Mikor jobb, fekve, vagy ülve? Összeállításunkkal segítünk eligazodni abban, hogy mi minden okozhatja e panaszt.

A hipertermia (hőkezelés, lázkezelés) alternatív daganatkezelési módszer, amely azon alapul, hogy magas hőmérséklet hatására elpusztulnak bizonyos tumorsejtek. A test egészét (ún. teljestest-hipertermia) vagy a különböző testtájakat (ún. lokális hipertermia) egy speciális külső hőforrás segítségével melegítik fel, aminek hatására egyes tumorsejtek károsodnak, illetve fokozottan érzékennyé válhatnak a kemoterápia és/vagy sugárterápia iránt.

Ha egy sportoló egyik veséjét el kell távolítani, az nem csupán jövőbeni sporttevékenységére, hanem – főként hosszabb távon – mindennapi életvezetésére is hatással lehet.

Az egyik vese kiesése esetén ugyanis a szervezet homeosztázisa sérülékenyebbé válik. A vesék részt vesznek a vérnyomás hormonális (renin-angiotenzin), központi és környéki idegrendszeri (vegetatív), valamint egyéb mechanizmusok által megvalósuló összetett szabályozásában. A kor előrehaladtával emelkedhet a vérnyomás, növekedhet a valószínűsége a magasvérnyomás betegség kialakulásának.

Több követéses vizsgálat számolt be arról, hogy az egyik oldali szerv eltávolítása után a megmaradt vese szöveteiben idővel degeneratív, szklerotikus folyamatok indulhatnak be. Ez egyes esetekben – hosszú évek alatt – a vese funkciójának, többek között az érgomolyagokhoz kötött szűrőképességnek, azaz a glomeruláris filtrációnak a romlásához, a fehérjemegtartó képesség csökkenéséhez, illetve veseelégtelenséghez is vezethet (utóbbi indikátora a vizeletben kimutatható kreatinin szintjének emelkedése).

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a más és más betegcsoportokon végzett, különböző intézetekhez köthető vizsgálatok ellentmondásosak, leginkább a túlsúlyossággal párhuzamosan megfigyelhető kockázat-emelkedésében bontakozott ki egyetértés.

Mi a vérnyomás? Az a nyomás, amivel az erekben áramló vér az artéria falát nyomja.

Magas vérnyomás: 140/90 Hgmm feletti érték. Általában mind a szisztolés, mind a diasztolés érték megemelkedik. Legtöbbször nem okoz panaszt, csak akkor, amikor visszafordíthatatlan elváltozások alakulnak ki az érrendszerben. Ilyen az agytrombózis, az agyvérzés, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a veseelégtelenség, a szemfenéki elváltozások.

A hipertónia a fejlett országokban népbetegségnek számít. A népesség legalább 15 százalékának van tartósan az említett határértéknél magasabb vérnyomása. Magyarországon évente csaknem 5000 ember halála írható a magas vérnyomás számlájára. Ám bizonyos becslések szerint ennél is rosszabb helyzet, mivel minden nyolcadik halálesetben játszik valamilyen szerepet a hipertónia, ezzel maga mögé utasítva a daganatos megbetegedések okozta halálozást.
Izolált szisztolés vérnyomás-emelkedésről akkor beszélünk, ha a vérnyomás első, szisztolés értéke nagyobb, mint 140 Hgmm.

Veseátültetés séma – megtalálható a médiatárban.Az élődonoros veseátültetés számának növelését, az Eurotransplanthoz történő csatlakozás jelentőségét és a transzplantációra váró betegek teljes körű tájékoztatását jelölte meg a XVII. Dél-Magyarországi Transzplantációs Szimpózium kiemelt témájaként dr. Szenohradszky Pál, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának főorvosa.
Pénteken, a szimpózium első napján, neves szakemberek mutatták be a transzplantáció teljes folyamatát a jelenlegi magyar gyakorlatban, a várólistákra való felkerülés menetétől, a legkorszerűbb műtéti eljárásokon át a szervátültetéssel járó esetleges szövődményekig.
A szimpózium keretében 2006 óta rendszeresen megszervezik a transzplantációs nyílt napot, ahol a jelenleg művesekezeléssel élő betegek találkozhatnak a szakorvosokkal, az élődonoros veseátültetésen átesett betegekkel és a szervek adományozóival. A cél, hogy minél többen ismerkedjenek meg az élődonoros transzplantáció lehetőségeivel és előnyeivel. E módszer hosszú távú eredményei lényegesen jobbak, mintha a szerv agyhalott betegből kerülne átültetésre. A donorhiányból adódó – sok esetben hosszú – várakozási idő pedig minimálisra rövidül: csupán a szükséges vizsgálatok elvégzésének idejéig tart.

Vesetranszplantáció = rehabilitáció?

A transzplantáció (magyarul átültetés) kifejezés a veseelégtelen betegek esetében mindig a veseátültetésre vonatkozik. A veseátültetés módszerei és az átültetés után alkalmazott gyógykezelés az elmúlt évtizedben sokat fejlődött. Jelenleg a sikeres átültetés a végállapotú veseelégtelenség kezelésének legjobb módszere. A sikeres veseátültetéssel csaknem teljes rehabilitáció érhető el, erre azonban nem minden művesekezelésben részesülő betegnek van esélye.

A transzplantációs alkalmasságot befolyásoló tényezők közé az életkor, szív- vagy érbetegség és daganatos betegségek sorolhatók.

Feliratkozás veseelégtelenség csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×