Szeptemberben állhat fel az új országos környezetvédelmi hatóság, amelynek feladata lesz az ipari vállalatok, köztük az akkumulátorgyártók ellenőrzése, a Tisza-kormány alatt Európa legszigorúbb szankcióit, legnagyobb bírságait alkalmazzák majd a szennyezőkkel szemben – mondta Gajdos László élő környezetért felelős miniszterjelölt a bizottsági meghallgatásán a Parlamentben hétfőn.
Elmondta, hogy az ipari termelővállatok jelenléte fontos, de az emberek egészsége, a környezet megvédése prioritást élvez. A szervezet szigorúan szakmai alapon, folyamatos és következetes vizsgálatokkal ellenőrzi majd a nagy szennyező ipari gyárakat – fogalmazott, hozzátéve, hogy szigorítják fogják a szennyezési határértékeket.
A hatóság feladata lesz a vizek és a levegő minőségének ellenőrzése is és a szervezeten belül kapnak helyet majd az állatjóléti őrök is.
Szólt arról, hogy január elsejétől, Európában utolsóként betiltják az elefántok, úszólábúak, nagymacskák, és főemlősök szerepeltetését a cirkuszokban. Lovak, háziállatok, tevefélék vagy papagájok továbbra is használhatók lesznek.
Gajdos László elmondta, hogy a minisztérium elnevezéséhez David Attenborough sorozata, az Élő bolygó adta az ötletet. Szerinte az élő környezet politikája új hazafiasságot is jelent, mert a föld, a víz, az erdő és a táj az alapjai annak, hogy mennyit termel egy ország.
A legnagyobb szövetségeseink az élő környezet védelmében a magyar fiatalok. Az élő környezet politikája egyben a jövő és a fiatalok védelme is – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ez a politika társadalmi igazságosságot is jelent, mivel a válságokat mindig a legkiszolgáltatottabbak érzik leginkább.
Kiemelte: miniszterként is a prevencióra kell tenni a hangsúlyt a károk utólagos finanszírozása helyett. A másik fontos szempont a szennyező fizet elve: az ebből befolyt összegeket környezetvédelmi célokra fordítják.
Az energiaválságok idején és a technológiai versenyben a zöldpolitika a gazdasági szuverenitás és biztonság egyik fontos és stratégiai pillére, és a következő évtizedek kérdése, hogy a klímaválsághoz, vízhiányhoz hogyan alkalmazkodnak majd az országok - vélekedett.
Az elmúlt 16 év az elszalasztott lehetőség időszaka volt, az önálló minisztérium megszűnése óta a környezetvédelmi hatóságok jogkörét szűkítették, az engedélyek kiadását felgyorsították, a társadalmi egyeztetés formálissá vált, a civileket akadályként kezelték – fejtette ki.
Gajdos László kiemelte: miniszterként számít majd a civil szervezetek szakmai munkájára, ötleteire és partnerként tekint rájuk, és több témakörben is szólt az edukáció, a szemléletformálás fontosságáról. A napi kapcsolattartás mellett évente egyszer a témában érintettek bevonásával civil egyeztető fórumot hoznának létre.
Szemléletváltozásra van szükség a nemzeti parkoknál, és az erdészeteknél, meg kell szüntetni a hazai erdőgazdálkodás ipari szemléletét – húzta alá a miniszterjelölt.
Moratóriumot vezetnének be a védett erdők fakitermelésére, valamint leállítanák a tarvágást is. A 21 állami erdészet működését is újra kell gondolni és az ökológiai szempontokat kell előrébb helyezni.
Részletesen szólt a vízgazdálkodás szerepéről és a vízmegtartás fontosságáról, ugyanis az elmúlt évek aszályos időszakában jelenleg öt Balaton-mennyiségű víz hiányzik a talajból. A nagy folyóink hozama ma 10-15 köbkilométerrel csökkent, és megfigyelhető, hogy a szomszédos országok, Románia és Ukrajna saját vízgyűjtő területükön a vizek egy részét megtartják.
Beszélt arról is, hogy a 80-90 ezer kilométeres ivóvízhálózati infrastruktúra vegyes állapotban van. Átlagosan 20-22 százalék a vízveszteség, de valahol eléri az 50 százalékot is, ezért folyamatosan korszerűsíteni kell a hálózatot. Bejelentette, hogy hamarosan egy 51 milliárd forintos uniós pályázat nyílik meg erre a célra.
Gajdos László szerint jelentős lehetőségek rejlenek a szennyvizek tisztításában és azok újrafelhasználásában, és jelezte, hogy együttműködésre kész az agrártárca vezetésével vízgazdálkodási kérdésekben. Ennek egyik eleme, hogy megoldják azon gazdák támogatását, akik hagyják területeiket elárasztani. Úgy vélte, hogy változtatni kell az öntözési módszereken, nagyobb teret biztosítva a csepegtetési technológiáknak.
Gajdos László szólt a GMO-mentesség megtartásának fontosságáról, és kijelentette, hogy amennyiben Magyarország érdekeivel ellentétes uniós döntés születik a kérdésben, akkor a kormány kész az Európai Bírósághoz fordulni.
Az új környezetvédelmi hatóságon belül működő állatjóléti őrök amellett, hogy szankcionálhatnak edukációs szerepet is kapnának, támogatva a felelős állattartást. A kóbor állatok nagy problémát jelentenek, jelenleg 3-4 millió kutya lehet ma Magyarországon, de mindössze "900 ezerről tudunk", és a haszonállatok száma meghaladja az 50 milliót. Megemlítette, hogy a terveik szerint a ciklus végére egy központi állatmenhelyt hoznának létre, ahol a háziállatok mellett egzotikus állatokat is megőriznék.
Gajdos László elmondta továbbá, hogy az előző kormányzat idején bevezetett tematikus, környezetvédelmi, szemléletformálást támogató és bevált programokat megtartják. A több nyugat-magyarországi településen gondot okozó azbesztszennyezéssel kapcsán pedig jelezte, hogy jelenleg ez az egyik legfontosabb kérdés, és ennek kezelésére meg fogják találni a forrásokat. A héten a helyszínen tájékozódik majd a helyzetről.
Gajdos László bejelentette: Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét kérte fel a minisztériumi szóvivői posztra.
A bizottság hat igen, egy tartózkodás mellett és ellenszavazat nélkül elfogadta Gajdos László kinevezését a miniszteri posztra.
(MTI)
