tüdőgyulladás

Nem létfontosságú szerv

A lép a hasüreg bal oldalán, a rekeszkupola alatt elhelyezkedő, páratlan szerv. Az emberi test legnagyobb nyirokszerve, átlagosan 150-200 gramm tömegű. Szerepe van a megfelelő immunválasz kialakításában, és - a lépben igen nagy számban megtalálható fehérvérsejtek révén - a szervezetbe kerülő idegen anyagok, kórokozók elpusztításában.

Bizonyos értelemben szűrő funkciót tölt be, mert eltávolítja a vérkeringésből az elöregedett vörösvértesteket. Fontos szerepet játszik a szervezet vasanyagcseréjében is.

A szélütéses beteg otthoni ápolása

A stroke-on átesett beteget általában néhány hetes kórházi kezelés után hazaengedik. A javulás sokszor már a kórházban megkezdődik, de az igazi gyógyulás otthon indul meg.

A hozzátartozóknak azonban óriási fejtörést okoz, hogyan ápolják, gondozzák az ágyhoz kötött beteget.

A lépfene

A lépfene a Bacillus anthracis nevű baktérium által okozott fertőzés, amely állatokat és embereket egyaránt megbetegíthet. Noha az elmúlt év tragikus terrorcselekményei kapcsán igen gyakran hallhattunk a hírekben az anthraxfertőzésről, a betegség nem új keletű, már az ókor óta ismert.

Hatalmas lépfenejárványokat jegyeztek fel a történetírók, többek között 1617-ben Nápolyban és környékén, amikor fertőzött állatok húsának elfogyasztása után lángolt fel a betegség. Ekkor több tízezer ember vesztette életét. Azonban a kór még néhány évtizeddel ezelőtt is százszámra szedte áldozatait hazánkban és Európa déli részén.

A kedvelt orvosi sorozat epizódjainak hátterét, a felmerülő kórképeket boncolgató írásaink között ezúttal nem dr. House, hanem kollégája és barátja, dr. Wilson egy esete szolgált apropóval.

Wilson Tucker nevű páciense évekkel korábban egy nem részletezett rosszindulatú betegség okán szorult kórházi kezelésre. Kemoterápiát kapott, és a teljes remissziót követően gyógyultnak nyilvánították

A felelős gondoskodás mindannyiunk érdeke.Sokan vannak, akik sikítófrászt kapnak, ha egy állat a közelükbe kerül. Pedig nem kell tartani a betegségektől, ha háztartásunkban élő állatainkon elvégezzük a megfelelő tisztasági és egészségügyi teendőket – közölte dr. Vári Zoltán állatorvos. A szakértő szerint igen fontosak a kötelező és az ajánlott oltások, nem csak az állat, hanem a gazdák számára is, mivel így megelőzhetőek a fertőzések.

A szakemberek szerint fiatalkorban tehetünk a legtöbbet csontjaink épségének megőrzéséért, mégpedig - elsősorban - megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú élelmiszer fogyasztásával és rendszeres testmozgással. Persze előfordulhat, hogy mindez kevés.

Akinek felmenői között volt vagy van csontritkulásos beteg, aki erős dohányos, esetleg rendszeres alkoholfogyasztó, aki valamilyen krónikus betegség miatt szteroidtartalmú tablettákat szed vagy bizonyos krónikus megbetegedésekben - például veseelégtelenségben, pajzsmirigy-működési rendellenességben - szenved, annak számolnia kell az üvegcsontúvá válás veszélyével. Utóbbi esetekben a szakorvosok ún. másodlagos csontritkulásról beszélnek.

A szövődmények kialakulásásnak gyakori helyeiAz influenza virionjai a légútak nyálkahártyáján megtelepedve és szaporodva annak elhalását okozzák. Az ellenállóképesség csökken, számos baktérium felülfertőződést okozhat. Ezek különféle enizmjei (proteázok) aktiválják az influenzavírusokat, így zárul be az ördögi kör. Ennek ellenére az intakt immunrendszer legyűri a fertőzést, a gyógyulás komplikációktól mentes.

Az influenzával kapcsolatos hírekre portálunkon rendszeresen reagálunk, többnyire azzal a célzattal, hogy kiegyensúlyozzuk a médiumokban harsogó, a veszély bulvárjellegű felerősítésében érdekelt hírműsorokat, cikkeket.

Mivel a téma döntően orvosi, biológiai, virológiai jellegű, laikus szerzőkkel, szerkesztőkkel szemben nem merül fel a tudományos megközelítés igénye. Felmerül ellenben a kérdéskör józan, tényeken alapuló, felesleges pánikkeltésre okot nem adó kezelésének követelménye.

Súlyos heveny légúti tünetegyüttes (Severe Acute Respiratory Syndrome - SARS). Ez a neve annak a kórképnek, amely - túlzás nélkül mondható - hetek, hónapok óta tartja rettegésben az egész világot.

A súlyos heveny légúti tünetegyüttes vírusos tüdőgyulladás, amelyet az úgynevezett koronavírus-fertőzés okoz. A fertőzés atípusos tüdőgyulladás képében zajlik le. Úgy tűnhet, hogy a járvány nagyon hirtelen és váratlanul tört ki, hiszen napok alatt a világ több, egymástól távoli részéről is jelentettek fertőző eseteket. Azonban a jelenlegi adatok szerint az első megbetegedéseket már 2002 novemberében regisztrálták, ugyanis a WHO felé a kínai egészségügyi minisztérium 2003. február 9-éig 305 atípusos tüdőgyulladást jelzett, és az addigi betegek közül öten haltak meg.

Az alapvető távolságtartási és higiéniai megfontolások mellett a légzésvédelem, a maszkok használata elengedhetetlen bármely közösségi tevékenységben, akár kültéren, akár beltéren.

Ez a cseppfertőzés tényéből következik, abból, hogy a vírusok apró nyál- és váladékcseppecskékben, illetve aeroszolokként a köhögés vagy tüsszentés mellett hangképzés során – beszéd, ének –, vagy enélkül, intenzívebb légzéssel is elhagyhatják a vírushordozó száját, orrát.

Orrfolyás, köhögés, tüsszögés, torokfájás, láz, izom- és ízületi fájdalmak. Nátha, megfázás vagy influenza, gondolhatnánk... De melyik?

Hasonló tünetek, hasonló panaszok és a fenti fogalmak ráadásul gyakorta össze is mosódnak a köztudatban. Tényleg, mi is a különbség köztük?

Hogy nem is ugyanaz a betegség? Két különböző kórképpel állunk szemben? Pedig a tünetek - orrfolyás, köhögés, tüsszögés, torokfájás, láz, izom- és ízületi fájdalmak - mindkét esetben ugyanazok. Mi is a különbség a kettő között?

A nátha - orvosi nevén rhinitis acuta - az orrnyálkahártya heveny gyulladása. Fő tünete a híg, vizes jellegű orrfolyás. Ugyanakkor a megfázás vagy meghűlés egyik tünete maga a nátha. Ezenkívül számos egyéb, nem jellegzetes panasz is felléphet a betegnél. A tünetek azért igen változatosak, mert több mint kétszázféle vírus képes megfázást okozni.

Ugyanazon virológus társaság prominens képviselői kevesebb mint két hónapja azt nyilatkozták nagy nyilvánosság előtt, hogy "ne használjon szájmaszkot az, aki egészséges". Később megtoldották azzal, hogy "ha minden egészséges ember sebészi maszkban jár az utcán, az hatalmas pánikot is kelthet".

Most már azt mondják – menteni a menthetőt –, hogy "értelmetlen a maszkon vitázni": használ és kész. Mindenkinek. Milyen lehet virológusként ebben a témában a sor végén kullogni?

A pártatartalmat is befolyásoló klímaberendezések szerepe alig több mint 25 éve vált nyilvánvalóvá.A légiósbetegség nem újdonság, mégis, ezen a nyáron szinte ez a baj uralta a híreket. A világ minden tájáról érkeztek jelentések újabb és újabb esetekről. Magyarországon egyébként már 1998 óta kötelezően bejelentendő betegség a legionellózis, amely kórt a különböző légtechnikai berendezéseknek köszönhetünk.
A légiósbetegség 1976-ban kapta különös nevét, amikor az amerikai veterán szervezet nagygyűlést tartott egy philadelphiai szállodában, ahol az azóta Legionella pneumophilia néven ismertté vált baktérium az épület klímaberendezésén keresztül került nagy mennyiségben a levegőbe.

A nehézlégzés a légvétel nehezítettsége, mely igen kellemetlen érzettel jár együtt. Talán nincs is olyan ember, aki így, vagy úgy nem érezte volna már e panaszt.

Egészséges egyéneknél futáskor, megerőltető fizikai munka hatására, de idegi megrázkódtatásra is jelentkezhet. Ilyenkor természetesen nem betegség váltja ki, hanem a szervezet túlterhelése és nem is érezzük azt különösebben kellemetlennek. Különböző betegségek panaszaként fellépő légszomjnál csökkent fizikai teljesítőképesség mellett találkozunk azzal.

A légszomj talán a leggyakoribb tünete tüdőbetegségeknek, szívbetegségnek. A diagnózis szempontjából fontos megfigyelni, hogy mikor jelentkezett először a nehézlégzés, s kezdettől fogva változott-e a jellege? Lappangva lépett-e fel, vagy hirtelen kezdődött? Az is lényeges, hogy nappal, vagy éjszaka jelentkezik-e? Mikor jobb, fekve, vagy ülve? Összeállításunkkal segítünk eligazodni abban, hogy mi minden okozhatja e panaszt.

A felső és alsó légutakat egységesen nyálkahártyabélés borítja, melynek szerkezete igen jellegzetes. A nyálkahártya-borítást csillószőrös hengerhám alkotja, melynek felszínéről - csak mikroszkóppal látható - csillószőrök emelkednek ki. Ezeket a csillószőröket kettős rétegű folyadékfilm borítja. A csillószőrök állandóan, egy meghatározott irányban, söpréshez hasonlóan mozognak, és ezzel a felszínükön lévő folyadékréteget a garat felé viszik. Az egész felszínt beborító nyák termelése a nyálkahártyába ágyazott, speciális sejtek és mirigyek révén történik.

Művészet és tudomány. Első pillantásra ellentétes fogalmak. Művészek és tudósok. Első pillantásra külön oldalon állnak. Persze csak első pillantásra... Örkény István, Tömörkény István, Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai József. Mi lehet a közös bennük, azon túl természetesen, hogy mind a négyen művészetükkel – irodalmi munkásságukkal illetve festészetükkel – írták be magukat a nagy magyar alkotók közé? Ha életrajzukat lapozgatjuk, a következő mondatok bukkannak fel: „... a fiú követi a családi hagyományt, maga is gyógyszerész szakot végez." vagy „a diploma megszerzése után, évekig Iglón dolgozik gyógyszerészként" és „Kaposváron volt patikussegéd, majd mesteroklevelet szerzett" aztán „ gyakornoki vizsgája után egy szegedi gyógyszertárban dolgozott:"

Metsző szél, hóesés, latyak, köd és pára. Odakint minden nyirkos és hideg. Ez a hűléses megbetegedések melegágya, a megfázásé és az influenzáé. Együtt emlegetjük őket, mégis két különböző vírusfertőzésről van szó. Ezt azért is érdemes tudni, mert az utóbbi komoly betegség, ami súlyos szövődményekkel járhat.

Vírusoknak azokat a szervezeteket nevezzük, amelyek főleg nukleinsavakból és az azt védő fehérjeburokból épülnek fel. Méretük 100-2000 angström közé esik (1 angström 0.0000000001 méter). Csak elektronmikroszkóppal tehetők láthatóvá, kizárólag élő sejteken belül képesek szaporodni, és azt is csak meghatározott gazdaszervezeten belül.

A tüdőrák és a dohányzásellenes szervezetek világszerte minden év novemberében tartják a Tüdőrák Hónapját, hogy felhívják a figyelmet a tüdőrákot okozó tényezőkre és a betegség elleni küzdelem szempontjaira, szerepére. A tüdőrák továbbra is a leggyakrabban előforduló rákbetegség.

A tüdőrák magyarországi előfordulási és halálozási adatai közismerten igen kedvezőtlenek: 2016-ban az Európai Unió országai közül Magyarországon volt a legmagasabb a lakosság számához képest a tüdőrák okozta halálozás (90,1 haláleset 100 000 lakosra vetítve).

Ha már tüsszenteni kell, tegyük így!Tudósok két, egymástól független csoportja azonos következtetésre jutott a madárinfluenzát okozó vírus szerkezetének, és emberi sejtekhez történő kapcsolódásának behatóbb vizsgálatát követően.

Holland és japán kutatók szerint az emberre is veszélyes H5N1 jelű kórokozó csak a légutak legmélyén lévő hámsejtek meghatározott receptoraihoz képes szorosan kötődni, ezáltal a cseppfertőzésen (köhögés, tüsszentés stb.) alapuló terjedés valószínűsége számottevően csökken.

Feliratkozás tüdőgyulladás csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×