Biztos, hogy ez nem elĂrás? Hisz aerobikrĂłl hallottunk már sokszor, de a neurobic ismeretlen elĹ‘ttĂĽnk. Nem, nincs itt semmilyen tĂ©vedĂ©s!
RohanĂł világunkban, szaporodĂł feladataink között ez az ĂgĂ©ret a lehetĹ‘ legjobbkor jön. KorosztálytĂłl fĂĽggetlenĂĽl egyre több elvárásnak kell megfelelnĂĽnk, Ăşj dolgokat kell márĂłl holnapra megtanulnunk, nincs megállás, Ă©s szellemi frissessĂ©g hĂján mindez nem megy. NĂ©ha megijedĂĽnk, mert idĹ‘södĹ‘ rokonainkon, de olykor magunkon is a memĂłriaromlás sokasodĂł jeleit tapasztaljuk.
Óhatatlanul felmerül bennünk a kérdés: igaz lehet-e az általánosan elfogadott vélemény, miszerint "nincs mit tenni, mi is ilyenek leszünk". Szerencsére a könyvben felsorolt klinikai kutatások eredményei alapján ez nem törvényszerű. Az agysejtek száma ugyanis korunk előrehaladtával nem csökken, sőt egyes eredmények szerint olykor még nőhet is.
ElegendĹ‘ Ă©rzĂ©kszervi, Ă©rzelmi inger esetĂ©n emelkedik a megtermelt neurotrophin mennyisĂ©ge, Ă©s ezáltal az informáciĂłkat felfogĂł Ă©s az idegsejtekhez továbbĂtĂł idegsejtnyĂşlványok hossza is nĹ‘. Ăšj, hatĂ©kony kapcsolatok jönnek lĂ©tre a sejtek között, egy jĂłl működĹ‘, "lyukmentes" agyi hálĂłzat alakul ki. Tehát normál esetben rajtunk áll vagy bukik agyunk, memĂłriánk közĂ©p- vagy idĹ‘skori állapota. De mitĹ‘l is csökken agyi kapacitásunk, miĂ©rt leszĂĽnk feledĂ©kenyek?
Gyermekkorunkban rengeteg új dologgal találkoztunk, és megismerésük során valamennyi érzékszervünket használtuk. Ki ne emlékezne a megrágott gumilabdára vagy a kenyérhéj illatára! Ilyenkor az agy nagy területét érték impulzusok, az illatok egyszerre például három agyi részt is ingerelnek!
Felnőve az addig megszerzett ismeretekre, érzékszerveink közül pedig főleg szemünkre és fülünkre támaszkodunk, és életünket napi rutinokkal próbáljuk zökkenőmentessé tenni. A megszokásoknak azonban igen nagy ára van: kellő agyi inger hiányában - előbb-utóbb - memóriánk romlásával fizetünk értük.
Mit tehetĂĽnk hát agyunk fiatalságáért, állandĂł szellemi fittsĂ©gĂĽnkĂ©rt? Többek vĂ©lemĂ©nye szerint elegendĹ‘, ha sok keresztrejtvĂ©nyt fejtĂĽnk, sakkozunk, vagy Ă©ppen memoritereket ismĂ©telgetĂĽnk. Kiindulási alapnak ezek jĂłk, de kiegĂ©szĂtĂ©sre szorulnak!
A neurobic megalkotĂłi szerint fel kell rĂşgni a kĂ©nyelmes napi rutint, Ăşj Ă©lmĂ©nyekkel gazdagĂtani Ă©letĂĽnket. Használjuk minĂ©l több Ă©rzĂ©kszervĂĽnket, Ă©s ápoljuk, gazdagĂtsuk társas kapcsolatainkat. Mindezek nem igĂ©nyelnek kĂĽlön idĹ‘t, csak egy kis fantáziát, nyitottságot, játĂ©kos kedvet.
PrĂłbáljuk ki már most, akár egy hĂ©tvĂ©ge alatt, mikĂ©nt változtathatĂłk meg szokásaink. IndĂtsuk máskĂ©pp a napot, mint ahogy eddig tettĂĽk: ha teáztunk, igyunk kávĂ©t vagy narancslevet Ă©s fordĂtva! TöltsĂĽk másfajta bögrĂ©be, pohárba, csĂ©szĂ©be, Ă©lvezzĂĽk illatukat, szĂnĂĽket, ĂzĂĽket, az edĂ©ny tapintását.
És mi lenne, ha ma bal kĂ©zzel (balkezesek jobbal) gombolnánk be a blĂşzunkat, ingĂĽnket, Ă©s a fogmosást is megprĂłbálhatnánk a másik kezĂĽnkkel! Ma ne a megszokott Ăştvonalon menjĂĽnk a közĂ©rtbe vagy dolgozni. SzĂ©pen rendben tartott ĂrĂłasztalunkon csináljunk egy kis rendetlensĂ©get, hogy jobbra fent ne a telefont találjuk meg, akár csukott szemmel is.
EbĂ©dre hozott szendvicsĂĽnket cserĂ©ljĂĽk ki a kollĂ©gánkĂ©val, vacsorára friss, olĂvaolajos, bazsalikomos salátát kĂ©szĂtsĂĽnk barna kenyĂ©rrel. Ăšj Ăzek, egĂ©szsĂ©ges Ă©telek, Ă©s mĂ©g a memĂłriánk is javul. Tartsd az agyad fiatalon, javasolják a szerzĹ‘k. A fentiek alapján miĂ©rt ne tennĂ©nk?
Németh Márta
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 040915)