Azért kell írnunk a cseppfertőzéssel terjedő vírusok elleni védekezés ezen eszközéről, mert az utóbbi időben – a tudományos igényességet sutba dobva – egyre több félinformációt, leegyszerűsítést, egyenesen szamárságot olvashatunk ebben a témában, akár vezető hírportálok oldalain is.
Milyen maszk véd?
Mindegyik véd, még a legegyszerűbb is, persze nem mindegy milyen mértékben. Egy sálat is az arcunk köré tekerhetünk, az is fizikai gátat képez, de mindamellett hogy kényelmetlen, hatásfoka is kérdéses. Nevében már maszk, de még a sálnál is kevésbé szerencsés a barkácsáruházak legegyszerűbb, egypántos pormaszkjaiból választani. Ezek anyaguk, rögzíthetőségük, illeszkedésük hiányosságai okán a valamivel több a semminél kategóriájába tartoznak, hamis biztonságérzetet keltve.
Sebészi maszk
A sebészi maszk védelme kétirányú ugyan, de alapvetően arra készül, hogy a páciens, a műtéti terület és légtér védelmét biztosítsa. A koronavírus elleni védekezésben kézenfekvő választás, de nem azért, mert ez a leghatékonyabb, hanem azért, mert ez a legcélszerűbb választás hozzáférhetősége és ára okán a tömeges ellátás igényében. Hermetikusan nehezen vagy egyáltalán nem illeszthető, ellenben csekély a légzési ellenállása (így az illesztési hiányosságok ellenére is mérséklődik a beszívott fals levegő mennyisége), könnyebb a beszéd, a kommunikáció. A cseppfertőzés alapját képező nagyobb vírusos nyálka- és váladékcseppeket képes távol tartani, részben azért is, mert nem nyúlunk az arcunkhoz, orrunkhoz, szánkhoz. Egyszerhasználatos, levétele esetén körültekintően kell eljárni: ne érintsük a külső színes felülelet, mossunk kezet, ahogy egy új felhelyezése előtt is.
Szintet lépve: félálarcok
Ha egy újságíró – anélkül, hogy utánanézne – tengerentúlról importált megjelölésekkel kezd dobálózni, annak nem sok haszna van. Ezt látjuk most az itthon teljesen ismeretlen N95 jelölésű maszkok emlegetésével. Európában megvan ennek a saját megfelelője, nem kevésbé szigorú előírásokkal és ellenőrzéssel: az EN 149:2001 szabvány alapján gyártási és forgalmazási engedéllyel rendelkező FFP2 és FFP3 jelölésű maszkok vagy félálarcok felelnek meg neki. Ezek a jelölések a termékeken feltüntetésre kerülnek, olykor kiegészítve ezzal-azzal, mit tud ezen kívül az adott félálarc, mi ellen véd, hányszor használható. Kínában megint más jelölést láthatunk (KN95), ahogy például Ausztráliában és Új-Zélandon (P2) vagy Japánban is (DS).
Alapvetően munkavédelmi eszközök, hatékonyan képesek megszűrni a környezeti levegőt. FFP2 (és N95) esetében 94-95%-át tartják távol a levegőben szálló 0.3-0.6 mikrométernél nagyobb részecskéknek, FFP3 esetében pedig ez már több mint 99%. Félreértés ne essék, a vírusok javarészt ennél is kisebbek (a koronavírusok mérete körülbelül 0.1 µm), így ha önmagukban szálldosnának a légben, ezen maszkok szűrőin is átjuthatnának. Nem jutnak, mert a légúti váladék cseppecskéiben közlekednek, ezekben érzik jól magukat, testrészek, tárgyak felületére kerülve ebben élnek túl és maradnak fertőzőképesek napokig, akár hetekig. Ezért fontos többek között a kézmosás, valamint az, hogy ne nyúlkáljunk az arcunkhoz.
Az FFP2 és FFP3 légzésvédők – a sebészeti maszkokhoz képest és minőségüktől függően – drágák vagy még drágábbak. A kilégzést szinte mindegyiknél szűrés nélküli szelep segíti, így kifelé kevésbé védenek. Emellett érezhetően nehezítik a belégzést (különösen az FFP3), így köhögő, légzőmunkájában egyébként is korlátozott betegnek nem célszerű ilyet viselni, sebészeti maszkot azonban annál inkább.
Az FFP2 és FFP3-as félálarcok többnyire jól illeszthetőek, így a fals levegő beszívásának esélye csekély, kivéve, ha az illeszkedésnek kisebb-nagyobb arcszőrzet képezi akadályát. Anyagukban kombinálhatják aktívszenes réteggel, de létezik rézzel, illetve ezüsttel vegyített nanotechnológiás megoldás is. Ezek némelyikét már különösen rossz néven veszik a vírusok és a szűrőben elakadva, aeroszoljaikban sem élnek túl. A kínálat töredékét képezik, így kimondható, hogy az FFP2 és FFP3 félálarcok döntően szintén egyszerhasználatosak, de a védelmi képességük ezen egyszeri használat alatt messze meghaladja a sebészeti maszkokét. Itt érdemes megjegyezni, hogy az FFP1 jelölésű légzésvédők kisebb légzési ellenállásúak, legtöbbször kilégzőszeleppel sem bírnak, szűrőképességük 80% körüli, témánkba vágóan ajánlást még nem fogalmaztak meg. Magunk részéről egészségügyben, fertőző betegekkel nap mint nap érintkezőknek nem javasoljuk, ezen túlmenően azonban ez is hasznos, jól illeszthető.
A cserélhető betétes, ikerszűrős félálarcokra és a szemet is védő teljes álarcokra sem térünk ki részletesen – noha ezek valóban hatékonyak, többször is használhatóak, de meglehetősen drágák, használatuk hozzájuk nem szokottaknak körülményes és kényelmetlen, egyben riadalmat keltő lehet.
Eltávolodva a vírusoktól, de a légzésvédelemnél maradva sajnos úgy tűnik, hogy nagyvárosainkban a légszennyezettség gyakran olyan mértékű, hogy az FFP2 félálarcok viselése ajánlást nyerhet az érintett napokon, különösen hosszas kültéri tartózkodás esetén.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu
