A pajzsmirigy elöl, a nyaki területen, az ádámcsutka alatt, a légcső előtt helyezkedik el. A mirigy jobb és bal lebenyét középen egy mirigyállományt tartalmazó szöveti híd köti össze.
Normálisan a pajzsmirigy nem látható és csak alig tapintható. Betegség hatására megnagyobbodik, és sok esetben tapinthatóvá válik. A kifejezetten megnagyobbodott pajzsmirigy dudor formájában látható az ádámcsutka alatt vagy mellett.
A pitvarfibrilláció a leggyakoribb krónikus szívritmuszavar. A teljes népesség mintegy 2 százalékát érinti és a 40 év feletti felnőttek egynegyedénél alakul ki valamikor az életük folyamán. A betegség nehezen felismerhető, mert sok pitvarfibrilláló betegnek egyáltalán nincsen panasza, különösen akkor, ha a szívfrekvenciája normális tartományban található.
Az akár életveszélyes állapotot, szélütést előidézni képes ritmuszavar felismerése után, a mai innovatív vérrögoldó terápiáknak köszönhetően a szélütés kialakulása hatékonyan és biztonságosan megelőzhető. Tudjon meg többet a betegségről és ismerje fel időben a tüneteket!
Szívritmuszavarok fajtái: pitvarremegés és pitvarlebegés
Már az ókori gyógyítók is tapintották a pulzust, de hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a különböző ritmuszavarokat az orvosok azonosítsák, jelentőségüket értékeljék. Szabálytalan pulzus észleléséről már az 1700-as évekből maradtak fenn adatok, de e kór jelentőségét csak a huszadik század elején sikerült felismerni.
A pitvarfibrilláció - pitvarremegés - az egyik leggyakoribb olyan ritmuszavar, melynek klinikai jelentősége sem elhanyagolható. A 60 év feletti korosztály 5-10 százalékában van jelen. A kor előrehaladtával előfordulása gyakoribbá válik. Több nemzetközi tanulmány igazolta e ritmuszavar jelentőségét.
Idén a Stroke Világnapja központi témája a megelőzés: a stroke kockázati tényezőinek többségére mi magunk is hatással lehetünk, így sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük ezt a betegséget, megkímélve a súlyos és maradandó következményektől magunkat és a környezetünket.
Stroke az esetek döntő többségében akkor alakul ki, amikor az agy egy részén elzáródik egy ér és megszűnik annak a területnek a vérellátása. A vérellátási zavar következtében kialakult oxigénhiány miatt az agy sejtjei károsodnak, és attól függően, hogy az agyi erek mely szakasza volt elzárva a vérellátástól, és mennyi időn belül érkezett meg a szakszerű segítség, különböző súlyosságú következményei lehetnek a stroke-nak. Az egészen enyhe, alig észlelhető tünetektől a mozgás- vagy beszédkészséget érintő súlyosabb károsodásig, széles skálán mozoghatnak a stroke tünetei és következményei, a legsúlyosabb esetben akár halállal is végződhet.
Tudta-e Ön, hogy egyre többen esnek áldozatául a szélütésnek, kortól és nemtől függetlenül? Hazánkban évente 40-50 ezer embert érint az agyiér-katasztrófa.
A stroke esetek nyolcvan százaléka megelőzhető lenne, ha a rizikófaktorok, az életmód és a szűrővizsgálatok jelentősége a legszélesebb körben ismertséget nyerne a társadalomban, közgondolkodásban.
A szélütés vezető kockázati tényezője a népbetegségnek számító magas vérnyomás, amely a keringési betegségek mintegy feléért felelős. Fontos, hogy a magas vérnyomásban szenvedők törekedjenek a 140/90 alatti értékre. A betegség a kor előrehaladtával növekszik. A vérnyomás felső értékének minden 10 Hgmm-rel történő csökkentése az agyiér-katasztrófák kockázatát mintegy 30 százalékkal, míg az alsó érték 5-6 Hgmm–es mérséklése 42 százalékkal csökkenti. A betegség minden olyan napon károsítja a szervezetet, amikor a vérnyomásérték nem 140/90 Hgmm alatti. Általában a hypertoniának nincsenek egyértelmű tünetei, ezért nagyon fontos a rendszeres vérnyomásmérés.
Stressz
Tartósan magas vérnyomás
Rohanó életmód
Obesitás vagyis elhízás
Keringési problémák
Egészségtelen ételek
Magyarországon 40-50 ezer ember kap évente agyi infarktust, emiatt 10 percenként kerül egy beteg kórházba, s ami még ennél is sokkolóbb, hogy a szélütés következményeként itthon minden félórában meghal egy ember.
Ezen a szomorú statisztikán szeretne változtatni az útjára indított „Szívvel a stroke ellen” kampány, amely ráirányítja a figyelmet stroke és a pitvarfibrilláció tüneteinek felismerésére, az időablak jelentőségére. Az ismeretterjesztő programsorozat további célkitűzése, hogy a lakosság figyelmét felhívja a megelőzésre, hiszen nem csupán a belőle fakadó stroke, de maga a szívritmuszavar is megszüntethető.
A stroke a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség Európában, éves viszonylatban 1.4 millió halálesetet regisztráltak. Hazánkban 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában, évente mintegy 40-50 ezer ember kerül a stroke központokba, ebből 15 ezren halnak meg szélütés következtében – ismertette az aggasztó számokat Prof. Dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság (MST) elnöke.
A stroke nemcsak az idősek betegsége, egyre inkább sújtja a fiatalokat is, ugyanakkor a férfiakat öt évvel hamarabb üti meg a guta, mint a nőket.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.