A pajzsmirigy elöl, a nyaki területen, az ádámcsutka alatt, a légcső előtt helyezkedik el. A mirigy jobb és bal lebenyét középen egy mirigyállományt tartalmazó szöveti híd köti össze.
Normálisan a pajzsmirigy nem látható és csak alig tapintható. Betegség hatására megnagyobbodik, és sok esetben tapinthatóvá válik. A kifejezetten megnagyobbodott pajzsmirigy dudor formájában látható az ádámcsutka alatt vagy mellett.
A pajzsmirigy szerepe olyan hormonok termelése, melyek a szervezet anyagcseréjének a sebességét szabályozzák. A hormon hatására a szervezet több fehérjét termel és növeli a sejtekben felhasznált oxigén mennyiségét is. A pajzsmirigy hormon előállításához a pajzsmirigynek jódra van szüksége. A pajzsmirigy gyűjti össze, a táplálékkal a szervezetbe kerülő jódot és feldolgozza azt pajzsmirigyhormonná. A pajzsmirigy hormon felhasználását követően a jód egy része visszatér a pajzsmirigybe és ott további pajzsmirigyhormonná alakulva, újrahasznosul.
A pajzsmirigy jódból és fehérje-építőkövekből thyroxint, T4 hormont és kisebb mennyiségben trijódtironint, T3 hormont termel. A 4-es illetve 3-as szám azt jelzi, hány jódot tartalmaz egy hormon molekula. A tiroxin 4-et, míg a trijódtironin hármat. A biológiailag aktívabb T3 hormon mintegy 85 %-a a tiroxinból alakul át például a máj, az izom, és a vese szövetekben. A hormonok szállításában fehérjék vesznek részt. Ilyen a tiroxint kötő globulin, a TBG. A pajzsmirigyhormonok, a T3 és T4, életfontosságúak.
A pajzsmirigyhormonok elősegítik a szervezet fejlődését, növekedését. Fokozzák az anyagcsere folyamatokat, és fontos szerepük van a központi idegrendszer fejlődésében és a szellemi fejlődésben. Ebből következik, hogy a pajzsmirigy működésének károsodása rontja a testi és lelki életfolyamatokat, míg a fokozott működése, felgyorsítja azokat.
A szervezet igen összetett folyamattal szabályozza a pajzsmirigyhormonok szintjét. Egészséges működéséhez sokféle tényezőnek kell összhangban lennie. Így, az agyban levő szabályozó központoknak, az agyalapi és agyfüggelék mirigyeknek, a pajzsmirigy hormont megkötő fehérjéknek a vérben, s nem utolsósorban a T4-ből T3 átalakulásnak a májban és a többi szövetben.
A pajzsmirigyműködés zavaraként létrejöhet a mirigy túlműködése, alulműködése. Keletkezhet benne daganat, s károsíthatja gyulladás. Ez utóbbit okozhatják kórokozók, de autoimmun betegség részeként is felléphet.
A pajzsmirigy túlműködése a hipertireózis. Oka, hogy a szervezetben túl sok a thyroxin és/vagy a trijodthyronin. Leggyakoribb formája a Graves-Basedow kór, a göbös golyva. A betegség sokszor lappangva kezdődik. A Basedow kórt a TSH receptorok elleni antitestek okozzák, melyek végső soron a pajzsmirigy működését serkentik.
A kór tünetei a megnagyobbodott pajzsmirigy, a lábszáron elől látható vizes duzzanat, a mixödéma, a peckelő pulzussal járó szapora szívverés, idegesség, nyugtalanság, hasmenés, hajhullás, izomgyengeség, a menstruációs ciklus zavarai, a kidülledő szemek, tág szemrés, meleg, de nyirkos bőr, a jó étvágy mellett bekövetkező fogyás. Idősebb korban a tünetek lehetnek maszkírozottak. Ilyenkor a fő tünet a pitvarfibrilláció, a szívgyengeség és a fogyás.
A pajzsmirigy fokozott működésének kezelése végezhető gyógyszerrel, szóba jöhet radioaktív jódterápia, de bizonyos esetekben műtét is.
A pajzsmirigy alulműködése, a hipotireózis, sokszor marad elfedetten. A hipotireózis leggyakoribb formája a Hashimoto-tireoiditisz. Ez gyulladás és autoimmun folyamat. A betegség gyakran a pajzsmirigy fájdalmatlan megnagyobbodásával vagy toroktáji gombócérzéssel kezdődik. Mikor az orvos tapintja a mirigyet, az megnagyobbodott, göbös tapintatú, de rugalmas, s nem érzékeny.
Sok Hashimoto pajzsmirigygyulladásban szenvedő betegnél más belső elválasztású mirigy betegsége is fellelhető, így a mellékvesék, a mellékpajzsmirigy alulműködése, de felléphet cukorbetegség is.
A betegségre oki kezelés nem ismert. A folyamat végeredményeként csökkent pajzsmirigyműködés alakul ki, amit hormonpótlással kell kezelni.
A pajzsmirigygyulladásnak egy érdekes és nem túl ritka formája a szülés után lép fel. Ezt a formát úgy hívjuk, hogy rejtett limfocitás tireoiditisz, pajzsmirigygyulladás. E betegségben a szülés után a pajzsmirigy fájdalmatlanul megnagyobbodik. A szülés után hetekig, hónapokig lehet fokozott működése, amit csökkent működés követ, majd általában visszaáll a mirigy normális működése. Ha a hipotireózis fennmarad, tartós hormonpótlás válik szükségessé.
A pajzsmirigy elégtelen működése a szervezet anyagcseréjének lelassulását okozza.
Ellentétben a pajzsmirigy fokozott működésének tüneteivel a hipotireózis, a csökkent működés tünetei nem oly feltűnőek, s fokozatosan alakulnak ki. A kialakult tünetegyüttest sokszor depresszióval tévesztik össze. A betegségben az arckifejezés egykedvűvé válik, a hang rekedt, a beszéd lelassul. A szemhéjak csüngnek, a szemek, és az arc puffadttá válik. Ezt sokszor a betegséggel járó hízással magyarázzák.
Székszorulás lép fel, s az anyagcsere csökkenése miatt a betegek kifejezetten fázékonnyá válnak, s képtelenek a hideget elviselni. A haj ritkává és szárazzá válik, a bőr durvává, szárazzá, pikkelyessé és vastaggá. A kezek bizsereghetnek, fájhatnak. Testszerte ödéma, úgynevezett mixödéma jelentkezik. Az idős betegek feledékennyé, zavarttá válhatnak, elbutulhatnak. Emiatt a kórkép könnyen összetéveszthető az Alzheimer kórral.
Ha a betegséget nem kezelik, végül is vérszegénységet, alacsony testhőmérsékletet és szívelégtelenséget okoz.
A pajzsmirigy csökkent működése igen jól kezelhető hormonpótlással. Minél régebbi a folyamat, minél idősebb a beteg, annál óvatosabban kell a hormonpótlás dózisát emelni, mert különben nem kívánt szívpanaszok léphetnek fel. A betegség kezelését endokrinológus, azon belül is a pajzsmirigy betegségekre specializált szakemberre kell bízni. A betegség gyanúja esetén a hormonvizsgálatot a családorvos rendeli el, s ő küldi indokolt esetben tovább a beteget a szakorvoshoz.
Vizsgálatok
A pajzsmirigy működéséről többféle laboratóriumi vizsgálattal győződhetünk meg. Általánosságban a TSH mennyiségét nézzük, s ha ebben eltérés van, akkor kerül sor a szabad T4, illetve T3 meghatározására.
Egyes esetekben - például akkor, ha daganatra gyanakszunk - informatív lehet a tiroxint kötő fehérje, a TBG meghatározása. E fehérje szintje magas lehet azonban a fogamzásgátlót szedő nőknél, terhességben, vagy ösztrogént bármilyen formában szedőknél, de májgyulladás korai fázisában is. Autoimmun folyamat bizonyítása céljából pajzsmirigy ellenes antitesteket mutathatunk ki a vérből.
A laboratóriumi vizsgálatok mellett a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatával szerkezeti eltérésekre derülhet fény, míg az izotópos vizsgálat során, a szerkezeti eltéréseken túl, az egyes szövetrészek egymáshoz viszonyított működésbeli eltérését is megfigyelhetjük. E vizsgálat segítségével meghatározhatjuk a túlműködést mutató, úgynevezett forró göböket és a működést nem mutató, úgynevezett hideg göböket. Ez utóbbiak lehetnek folyadékkal telt ciszták, de daganatok is.
Dr. Szirmák Eszter
forrás: archívum
(Patika Tükör – 060505)
