A mikromƱanyagok Ă©s a tĂĄplĂĄlkozĂĄs összefĂŒggĂ©sei

MikromƱanyag-forrĂĄsok Ă©s a mikromƱanyagok emberi szervezetbe kerĂŒlĂ©sĂ©nek kockĂĄzata az egĂ©szsĂ©gre (fordĂ­tĂĄs: MDOSZ)
MikromƱanyag-forrĂĄsok Ă©s a mikromƱanyagok emberi szervezetbe kerĂŒlĂ©sĂ©nek kockĂĄzata az egĂ©szsĂ©gre (fordĂ­tĂĄs: MDOSZ)

A globĂĄlis mƱanyagfelhasznĂĄlĂĄs ma mĂĄr jelentƑs környezeti problĂ©mĂĄvĂĄ nƑtte ki magĂĄt. A környezetszennyezĂ©s csökkentĂ©se korunk egyik legnagyobb kihĂ­vĂĄsa, a mƱanyagszennyezĂ©s Ă©s annak hatĂĄsa a kutatĂłk, a mĂ©dia Ă©s a közvĂ©lemĂ©ny figyelmĂ©t is felkeltette.

Egyes megĂĄllapĂ­tĂĄsok szerint az Ă©vente termelt mƱanyag 90%-a mƱanyaghulladĂ©kkĂ©nt vĂ©gzi, amely az ĂłceĂĄnokba, hulladĂ©ktĂĄrolĂłkba vagy közvetlenĂŒl a talajba kerĂŒl Ă©s felhalmozĂłdik. A mƱanyaghulladĂ©kok eltĂ©rƑ fizikai- Ă©s kĂ©miai folyamatok sorĂĄn aprĂł mƱanyag rĂ©szecskĂ©vĂ©, azaz mikromƱanyagokkĂĄ bomlanak. A mikromƱanyagok 5 mm-nĂ©l kisebb ĂĄtmĂ©rƑjƱ mƱanyag rĂ©szecskĂ©k, mĂ­g az 1 nanomĂ©ter Ă©s 1 mikromĂ©ter közötti mƱanyag rĂ©szecskĂ©ket nanomƱanyagoknak nevezik, amelyeket iparilag is elƑállĂ­thatnak, vagy a mikromƱanyagok tovĂĄbbi lebomlĂĄsa sorĂĄn jönnek lĂ©tre.

ManapsĂĄg a legtöbb nemzetközi szakirodalom gyakran összevonja a kĂ©t fogalmat, a jelen hĂ­rlevĂ©lbe is ilyen formĂĄn hasznĂĄljuk. A mikromƱanyagok kĂ©pesek behatolni az ĂĄllati- Ă©s növĂ©nyi sejtekbe Ă©s a szövetekbe – Ă­gy a tĂĄplĂĄlĂ©klĂĄnc rĂ©szekĂ©nt, az emberi szervezetbe is bejuthatnak, ahol felhalmozĂłdhatnak Ă©s biokĂ©miai reakciĂłkat okozhatnak, potenciĂĄlisan toxikus hatĂĄsokkal.

Nagy kockĂĄzatot jelenthetnek az emberi egĂ©szsĂ©gre, mivel mĂ©retĂŒk miatt könnyebben ĂĄtjuthatnak a biolĂłgiai gĂĄtakon, pĂ©ldĂĄul a vĂ©r-agy gĂĄton vagy a placentĂĄn. MikromƱanyagok szervezetbe jutĂĄsa törtĂ©nhet a tĂŒdƑn, a bƑrön Ă©s az emĂ©sztƑrendszeren keresztĂŒl.

A mikromƱanyagokat eredetĂŒk szerint kĂ©t csoportba soroljuk:

  • ElsƑdleges mikromƱanyagok  
    Az elsƑdleges mikromƱanyagok iparilag elƑállĂ­tott mƱanyag rĂ©szecskĂ©k, amelyeket felhasznĂĄlnak többek között a szĂ©psĂ©giparban Ă©s a mƱanyagiparban, mikroszemcsĂ©k formĂĄjĂĄban arclemosĂłkban, bƑrradĂ­rokban, fogkrĂ©mekben, dezodorokban, szĂĄjfĂ©nyekben is megtalĂĄlhatĂłak, de ide tartoznak a mƱanyag granulĂĄtumok Ă©s a mƱszĂĄlas ruhĂĄk szintetikus szĂĄlai is.
  • MĂĄsodlagos mikromƱanyagok   
    A nagyobb mĂ©retƱ mƱanyagok lebomlĂĄsa sorĂĄn keletkeznek, pĂ©ldĂĄul a jĂĄrmƱvek gumiabroncsainak kopĂĄsa sorĂĄn; mƱanyag Ă©teltĂĄrolĂł dobozok mikrohullĂĄmĂș sĂŒtƑben törtĂ©nƑ melegĂ­tĂ©se vagy a konyhĂĄban hasznĂĄlatos tĂĄlak mechanikai igĂ©nybevĂ©tele ĂștjĂĄn, emellett az eldobhatĂł evƑeszközök, valamint a mƱanyag palackok olyan környezeti hatĂĄsokra, mint a napfĂ©ny vagy a hƑmĂ©rsĂ©kletvĂĄltozĂĄs, lebomlanak Ă©s mikromƱanyaggĂĄ vĂĄlnak. 

MƱanyag fajtåja

ElƑfordulása

PET (polietilén-tereftalåt)

ÁsvĂĄnyvizes vagy ĂŒdĂ­tƑitalos palackok, ruhĂĄzati anyagok

PE (polietilén)

ZacskĂłk, csomagolĂłanyagok, egyĂ©b fogyasztĂłi termĂ©kek 

PP (polipropilén)

Csomagolóanyagok, élelmiszertåroló dobozok

PS (polisztirol)

Élelmiszerdobozok, egyszer hasznĂĄlatos evƑeszközök, szigetelƑanyagok

PVC (polivinil-klorid)

Csövek, ablakkeretek, egyĂ©b Ă©pĂ­tƑipari termĂ©kek

PA (poliamid vagy nylon)

Textíliåk, szövetek

1. szĂĄmĂș tĂĄblĂĄzat: A mĂĄsodlagos mikromƱanyagok fajtĂĄja összetĂ©tel alapjĂĄn Ă©s azok elƑfordulĂĄsa. (ForrĂĄs: MDOSZ)

MikromƱanyagok elƑfordulĂĄsa a tĂĄplĂĄlkozĂĄs sorĂĄn

A mƱanyaghulladĂ©k lebomlĂĄsa rĂ©vĂ©n mikromƱanyagok kerĂŒlnek a környezetbe, amely a szĂĄrazföldet Ă©s a vĂ­zi ökoszisztĂ©mĂĄt is Ă©rinti. A talajbĂłl a növĂ©nyi Ă©s az ĂĄllati eredetƱ Ă©lelmiszerekbe jutĂł mikromƱanyagok veszĂ©lyeztethetik az Ă©lelmiszerbiztonsĂĄgot, ezzel egyĂŒtt az emberi egĂ©szsĂ©get.

A talajban lĂ©vƑ mikromƱanyagok forrĂĄsai lehetnek a mƱtrĂĄgyĂĄkban talĂĄlhatĂł mƱanyagok, a mezƑgazdasĂĄgban hasznĂĄlt fĂłliĂĄk Ă©s öntözƑberendezĂ©sek, valamint a szilĂĄrd hulladĂ©kok, amelyek az Ă©vek alatt jelentƑs mennyisĂ©gben halmozĂłdhatnak fel a talajban. 

A növĂ©nyek gyökerei kĂ©pesek felvenni a talajban lĂ©vƑ mikromƱanyagokat, amelyek a gyökĂ©rsejteken keresztĂŒl bejuthatnak a növĂ©nyek szöveteibe, ezzel a növĂ©ny növekedĂ©sĂ©t Ă©s egĂ©szsĂ©gĂ©t befolyĂĄsolva, a hatĂĄsokat azonban nagymĂ©rtĂ©kben befolyĂĄsolja a rĂ©szecskemĂ©ret Ă©s a koncentrĂĄciĂł. 

A nyers gyĂŒmölcsök Ă©s zöldsĂ©gek kisebb mikromƱanyag szennyezettsĂ©ggel rendelkezhetnek, mint a nagy kereskedelmi egysĂ©gekben megvĂĄsĂĄrolhatĂł, elƑre porciĂłzott termĂ©nyek, ugyanis az Ă©lelmiszerek mƱanyag csomagolĂĄsĂĄbĂłl aprĂł rĂ©szecskĂ©k vĂĄlhatnak le, amelyek az Ă©lelmiszerekbe kerĂŒlhetnek. Az elƑre csomagolt Ă©telek, valamint a palackozott ĂŒdĂ­tƑitalok Ă©s ĂĄsvĂĄnyvizek vĂĄsĂĄrlĂĄsa sorĂĄn mindig gondolni kell a mikromƱanyag szennyezettsĂ©gre, a csomagolĂłanyagbĂłl kioldĂłdĂł aprĂł rĂ©szecskĂ©k miatt.

A haszonĂĄllatok szervezetĂ©be is kerĂŒlhetnek mikromƱanyagokat a szennyezett takarmĂĄny, vagy a vĂ­z elfogyasztĂĄsa sorĂĄn.  Ezek a mƱanyagok bejuthatnak az ĂĄllatok emĂ©sztƑrendszerĂ©be Ă©s szöveteibe.

A növĂ©nyekben felhalmozĂłdott mikromƱanyagok a tĂĄplĂĄlĂ©klĂĄncba kerĂŒlhetnek, amikor az emberek vagy ĂĄllatok elfogyasztjĂĄk ezeket a növĂ©nyeket. A vĂ­zi ökoszisztĂ©mĂĄba kerĂŒlƑ mikromƱanyagok több lĂ©pcsƑben juthatnak el az emberi szervezetbe, több ĂĄtviteli Ășton. A tengeri ĂĄllatok szervezetĂ©be bekerĂŒlve, majd a tengeri Ă©lelmiszereket (halak, rĂĄkok, kagylĂł) elfogyasztva közvetlenĂŒl, de a nori lapok, tengeri moszat alapĂș Ă©trend-kiegĂ©szĂ­tƑk szintĂ©n tartalmazhatnak mikromƱanyagokat.
 

MikromƱanyag-forrĂĄsok Ă©s a mikromƱanyagok emberi szervezetbe kerĂŒlĂ©sĂ©nek kockĂĄzata az egĂ©szsĂ©gre (fordĂ­tĂĄs: MDOSZ).

1. szĂĄmĂș ĂĄbra: MikromƱanyag-forrĂĄsok Ă©s a mikromƱanyagok emberi szervezetbe kerĂŒlĂ©sĂ©nek kockĂĄzata az egĂ©szsĂ©gre (fordĂ­tĂĄs: MDOSZ). 

Több kutatĂĄsi eredmĂ©ny bizonyĂ­totta, hogy kĂŒlönbözƑ Ă©lelmiszerekben Ă©s italokban kimutathatĂłak mikromƱanyagok, egyes Ă©lelmiszertĂ­pusok azonban magasabb arĂĄnyban tartalmaznak mikromƱanyagokat, ilyenek lehetnek pĂ©ldĂĄul:  
IvĂłvĂ­z, palackozott ĂĄsvĂĄnyvĂ­z, egyĂ©b italok: a csapvĂ­zben is detektĂĄlhatĂłak ezek az aprĂł rĂ©szecskĂ©k, amelyek leginkĂĄbb a vizek szennyezƑdĂ©sĂ©bƑl, valamint a vĂ­zvezetĂ©kekbƑl szĂĄrmazhatnak.A csapvĂ­zzel tisztĂ­tott Ă©telek fogyasztĂĄsa sorĂĄn mindig gondolni kell a mikromƱanyagok jelenlĂ©tĂ©re, ezĂ©rt otthoni felhasznĂĄlĂĄsra javasolt a vĂ­zszƱrƑ hasznĂĄlata.

Az ĂĄsvĂĄnyvizeket tekintve, a palack tĂ­pusĂĄtĂłl fĂŒggƑen eltĂ©rƑ mennyisĂ©gben tartalmazhatnak kĂŒlönbözƑ mikromƱanyagokat. A kereskedelmi forgalomban megtalĂĄlhatĂł valamennyi ital, mint pĂ©ldĂĄul a gyĂŒmölcslevek, szĂ©nsavas Ă©s szĂ©nvasmentes ĂŒdĂ­tƑitalok, a szörpök, a sportitalok Ă©s az energiaitalok is szintĂ©n tartalmazhatnak mikromƱanyagot, nemcsak az elƑállĂ­tĂĄs sorĂĄn felhasznĂĄlt vĂ­z mikromƱanyag tartalma miatt, hanem a mƱanyag csomagolĂĄsbĂłl adĂłdĂłan is potenciĂĄlis plasztik veszĂ©lyforrĂĄsok lehetnek.

Tea: VilĂĄgszerte a leggyakrabban hasznĂĄlt fƑzet, a könnyƱ felhasznĂĄlhatĂłsĂĄg miatt ĂĄltalĂĄban teĂĄszacskĂłkban ĂĄruljĂĄk, legtöbbször egyenkĂ©nt csomagolva. A csomagolĂłanyagbĂłl felszabadulĂł szennyezƑ anyagok bekerĂŒlhetnek a teĂĄba, a fƑzet elfogyasztĂĄsa sorĂĄn pedig nemcsak a tea jĂłtĂ©kony hatĂłanyaga, hanem a mikrorĂ©szecskĂ©k is az emberi szervezetbe juthatnak.

Tej Ă©s tejtermĂ©kek: HazĂĄnkban nagy nĂ©pszerƱsĂ©gnek örvend a fogyasztĂłk körĂ©ben a tej Ă©s a kĂŒlönbözƑ tejtermĂ©kek is. 2020-as adatok alapjĂĄn, az egy fƑre jutĂł tejfogyasztĂĄs Ă©ves ĂĄtlaga 56,7 liter volt. Mivel a kis- Ă©s nagykereskedĂ©sekben megvĂĄsĂĄrolhatĂł tejek rendszerint mƱanyag palackban kerĂŒlnek forgalmazĂĄsra, de mƱanyag poharakban ĂĄrusĂ­tjĂĄk a joghurtokat, kefireket, tejfölöket, a kĂŒlönbözƑ kiszerelĂ©sben kaphatĂł sajtokat, tĂșrĂłt, mindezek mƱanyag csomagolĂłanyagaibĂłl kioldĂłdĂł plasztikok bekerĂŒlhetnek az Ă©lelmiszerekbe.

Sör: A Központi Statisztikai Hivatal felmĂ©rĂ©sei alapjĂĄn, 2019-ben a 15 Ă©vnĂ©l idƑsebb magyarok ĂĄtlagos heti sörfogyasztĂĄsa 2,6 liter volt. EbbƑl az adatbĂłl kiindulva, MagyarorszĂĄgon az egyik legnĂ©pszerƱbb alkoholos italnak szĂĄmĂ­t a sör a felnƑtt lakossĂĄg körĂ©ben, amelynek mikromƱanyag szennyezettsĂ©gĂ©rƑl egyre több tanulmĂĄny szĂĄmol be. FƑleg azok a termĂ©kek tartalmazhatnak nagyobb arĂĄnyban mikromƱanyagokat, amelyek elƑállĂ­tĂĄsĂĄnĂĄl felszĂ­ni vizeket (folyĂłk, tavak, tengerek) hasznĂĄltak,  ugyanis ezek a vizek közvetlen kapcsolatban ĂĄllhatnak az olyan emberi tevĂ©kenysĂ©gekkel, mint az ipari kibocsĂĄtĂĄsok, vĂĄrosi szennyvĂ­z, ezĂ©rt jobban ki vannak tĂ©ve a mikromƱanyag-szennyezĂ©snek, mint a mĂ©lysĂ©gi vizek (talajvizek, ĂłceĂĄni rĂ©tegek).

Halak: Az elmĂșlt Ă©vtizedben szĂĄmos kutatĂĄsi eredmĂ©ny igazolta, hogy a partmenti terĂŒleteken vagy a vĂ­zfelszĂ­n közelĂ©ben Ă©lƑ halak nagyobb valĂłszĂ­nƱsĂ©ggel tartalmazhatnak mikromƱanyagot, ugyanis ezeken a terĂŒleteken gyakran ipari lĂ©tesĂ­tmĂ©nyek, kikötƑk talĂĄlhatĂłak, amelyek nagyobb mennyisĂ©gƱ szennyezƑ anyagokat juttatnak a vizekbe. A legnagyobb mennyisĂ©gben a makrĂ©lĂĄban, a tƑkehalban Ă©s a szardĂ­niĂĄban talĂĄltak polimereket, azonban fontos megjegyezni, hogy a konzerv halak is tartalmaznak mƱanyag rĂ©szecskĂ©ket vĂĄltozatos arĂĄnyban.

Tenger gyĂŒmölcsei: A mediterrĂĄn terĂŒleteken nagy nĂ©pszerƱsĂ©gnek örvendƑ tengeri Ă©lƑlĂ©nyek, mint a rĂĄkok, kagylĂłk vagy az osztrigĂĄk, a halakhoz hasonlĂłan szintĂ©n kĂŒlönösen nagy mennyisĂ©gƱ mikromƱanyaggal szennyezƑdhetnek. Nemcsak a vĂ­zi ökoszisztĂ©ma szennyezettsĂ©ge miatt juthatnak be az Ă©lƑlĂ©nyek szervezetĂ©be ezek az anyagok, hanem a kereskedelmi egysĂ©gekben megtalĂĄlhatĂł, elƑre csomagolt termĂ©kek vĂĄsĂĄrlĂĄsa sorĂĄn is gondoljunk a csomagolĂłanyagbĂłl kioldĂłdĂł szennyezƑ anyagokra, amelyek interakciĂłba lĂ©phetnek a termĂ©kkel. 

Tengeri sĂł: Az Ă©tkezĂ©si sĂłt leggyakrabban tengervĂ­z desztillĂĄciĂłjĂĄval ĂĄllĂ­tjĂĄk elƑ, Ă­gy tovĂĄbbi tisztĂ­tĂĄsi lĂ©pĂ©sek nĂ©lkĂŒl nehĂ©z elkerĂŒlni a mikromƱanyagokat a vĂ©gtermĂ©kekben. A tengeri sĂł a mikromƱanyagok vektorĂĄnak tekinthetƑ az emberi szervezetben. Egy olasz munkacsoport kutatĂĄsĂĄnak eredmĂ©nye alapjĂĄn a vizsgĂĄlt tengeri sĂłkban kilogrammonkĂ©nt 1653 ± 29 mikromƱanyagot detektĂĄltak, amelyre leggyakrabban a 0 Ă©s 500 ”m közötti szemcsemĂ©ret volt jellemzƑ. A leggyakoribb polimerekĂ©nt a polipropilĂ©nt, poliamidot Ă©s polietilĂ©nt azonosĂ­tottĂĄk. Az olasz sĂł jelentƑs kĂŒlföldi exporttal rendelkezik, ezĂ©rt az eredmĂ©nyek globĂĄlis jelentƑsĂ©ggel bĂ­rhatnak.

MĂ©z Ă©s cukor: Az egyes italok vagy Ă©telek Ă­zesĂ­tĂ©sĂ©re szolgĂĄlĂł mĂ©zben Ă©s cukorban is kimutattĂĄk, hogy jelen lehetnek mikromƱanyagok, melyek a mĂ©hekkel kapcsolatba kerĂŒlƑ környezeti szennyezƑdĂ©sek ĂștjĂĄn, illetve a feldolgozĂĄs Ă©s csomagolĂĄs sorĂĄn kerĂŒlhetnek bele a mĂ©zbe. A cukrok szennyezettsĂ©ge nem tĂ©r el nagyban a sĂł mikromƱanyag szennyezettsĂ©gĂ©nek mĂ©rtĂ©kĂ©tƑl. A szennyezƑdĂ©s legnagyobb mĂ©rtĂ©kben a feldolgozĂĄs sorĂĄn, valamint a csomagolĂłanyagbĂłl kioldĂłdĂł rĂ©szecskĂ©k miatt kerĂŒlhet a termĂ©kbe.

ZöldsĂ©gek Ă©s gyĂŒmölcsök: KevĂ©s kutatĂĄsi eredmĂ©ny szĂłl a zöldsĂ©gek Ă©s gyĂŒmölcsök szennyezettsĂ©gĂ©rƑl, egyes tanulmĂĄnyok azonban jeleztĂ©k, hogy a mƱanyag rĂ©szecskĂ©k a talajbĂłl, valamint az öntözĂ©s sorĂĄn is bejuthatnak a növĂ©nyekbe. A zöldsĂ©gek Ă©s gyĂŒmölcsök szĂĄllĂ­tĂĄsa Ă©s csomagolĂĄsa sorĂĄn is kerĂŒlhetnek mikromƱanyagok a termĂ©nyekre. A mƱanyag csomagolĂłanyagokbĂłl kiszabadulĂł rĂ©szecskĂ©k Ă©rintkezhetnek az Ă©lelmiszerekkel. BecslĂ©sek szerint a zöldsĂ©gek Ă©s gyĂŒmölcsök közel 37%-ĂĄt mƱanyag csomagolĂĄsban Ă©rtĂ©kesĂ­tik.

Az Ă©lelmiszerpiacon szĂĄmos tovĂĄbbi termĂ©k tartalmazhat mikromƱanyagot, a mƱanyag csomagolĂĄs miatt, Ă­gy tehĂĄt a szeletelt hĂșsok Ă©s halak; salĂĄtamixek; margarinok Ă©s vajak; Ă©des- Ă©s sĂłs nassolnivalĂłk; dzsemek; szĂłszok Ă©s Ă©telĂ­zesĂ­tƑk; reggelizƑpelyhek; csomagolt kenyerek Ă©s pĂ©kĂĄruk, valamint minden olyan tovĂĄbbi Ă©lelmiszer vĂĄsĂĄrlĂĄsa sorĂĄn is gondolni kell mikromƱanyag szennyezĂ©sre, amely mƱanyag csomagolĂłanyagban kerĂŒl kereskedelmi forgalomba. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy ezen csomagolĂłanyagok tovĂĄbbi felhasznĂĄlĂĄsa korlĂĄtozott, ami nagy mennyisĂ©gƱ hulladĂ©ktermelĂ©st eredmĂ©nyezhet!

MikromƱanyagok a konyhåban

MikromƱanyagok nemcsak az Ă©lelmiszeripari feldolgozĂĄs Ă©s csomagolĂĄs sorĂĄn kerĂŒlhetnek az Ă©telekbe Ă©s italokba, a hĂĄztartĂĄsban megtalĂĄlhatĂł csaknem valamennyi, napi rendszeressĂ©ggel hasznĂĄlat tĂĄrgy rĂ©vĂ©n is az Ă©telbe juthatnak ezek az anyagok. Az olyan mƱanyag konyhai eszközök, mint a spatulĂĄk, kanalak, tĂĄlak vagy a mƱanyag vĂĄgĂłdeszka hasznĂĄlata sorĂĄn aprĂł mƱanyag rĂ©szecskĂ©k vĂĄlhatnak le, kifejezetten akkor, ha az eszközök sĂ©rĂŒltek vagy kopottak.   
A mikrohullĂĄmĂș sĂŒtƑben törtĂ©nƑ melegĂ­tĂ©s fokozza a mƱanyag molekulĂĄk energiĂĄjĂĄt. A magas hƑmĂ©rsĂ©klet megvĂĄltoztatja a mƱanyag szerkezetĂ©t, a molekulĂĄk szĂ©teshetnek, Ă©s mikromƱanyagok szabadulhatnak fel, amelyek bekerĂŒlhetnek az Ă©telbe.

Éppen ezĂ©rt az Ă©teleket mindig ĂŒveg vagy porcelĂĄn tĂĄrolĂłedĂ©nyekben melegĂ­tsĂŒk, de nagyobb mennyisĂ©gƱ Ă©tel melegĂ­tĂ©se esetĂ©n, a tƱzhelyen a kerĂĄmia Ă©s a rozsdamentes acĂ©l fazĂ©k vagy lĂĄbas hasznĂĄlata is biztonsĂĄgos alternatĂ­va lehet! A mƱanyagbĂłl kĂ©szĂŒlt konyhai gĂ©pek, pĂ©ldĂĄul turmixok, aprĂ­tĂłk vagy mƱanyag alkatrĂ©szeket tartalmazĂł eszközök hasznĂĄlata a mikromƱanyagok Ă©telekbe kerĂŒlĂ©sĂ©t eredmĂ©nyezheti. A tĂ­zĂłrai vagy uzsonna csomagolĂĄsĂĄnĂĄl felhasznĂĄlt tasakok, frissentartĂł fĂłliĂĄk is tartalmazhatnak mikromƱanyagokat, amelyek bekerĂŒlhetnek az Ă©lelmiszerekbe.

A mikromƱanyagok emberi szervezetbe kerĂŒlĂ©se

Egyre több bizonyĂ­tĂ©k utal arra, hogy a mikromƱanyagok ĂĄtjuthatnak a bĂ©lgĂĄton, a nyirok- Ă©s szisztĂ©mĂĄs keringĂ©sbe kerĂŒlve felhalmozĂłdhatnak olyan szövetekben, mint a tĂŒdƑ, a mĂĄj, a vese Ă©s az agy. A vegyes mikromƱanyag-expozĂ­ciĂłnak az anyagcserĂ©n keresztĂŒl a szöveti mƱködĂ©sre gyakorolt hatĂĄsa mĂ©g nagyrĂ©szt nem vizsgĂĄlt. KutatĂĄsok kimutattĂĄk, hogy a mikromƱanyagok a tĂĄpcsatornĂĄn keresztĂŒl kiĂŒrĂŒlnek a szervezetbƑl. Az emberi szĂ©kletmintĂĄban leggyakrabban elƑfordulĂł mikromƱanyag-tĂ­pus a polipropilĂ©n (PP) Ă©s a polietilĂ©n-tereftalĂĄt (PET), amiket legnagyobb mennyisĂ©gben a mƱanyag csomagolĂĄsok Ă©s palackok tartalmaznak. Ez a felfedezĂ©s aggodalomra ad okot, mivel a mikroplasztikok potenciĂĄlisan egĂ©szsĂ©gkĂĄrosĂ­tĂł hatĂĄsĂșak lehetnek, bĂĄr jelenleg mĂ©g kevĂ©s informĂĄciĂł ĂĄll rendelkezĂ©sre arrĂłl, hogy pontosan milyen hatĂĄssal vannak az emberi szervezetre, ugyanis a legtöbb tanulmĂĄny ĂĄllatokon vĂ©gzett kĂ­sĂ©rletekkel prĂłbĂĄlja modellezni a mikromƱanyagok kockĂĄzatait az egĂ©szsĂ©gre vonatkozĂłan.

 

2. szĂĄmĂș ĂĄbra: A mikro- Ă©s nanomƱanyagok szervezetbe törtĂ©nƑ bejutĂĄsa Ă©s azok lehetsĂ©ges kölcsönhatĂĄsainak tanulmĂĄnyozĂĄsa emberi sejtek Ă©s ĂĄllatmodellek felhasznĂĄlĂĄsĂĄval.

Milyen elvĂĄltozĂĄsokat okozhatnak a mikromƱanyagok a szervezetben? 

VizsgĂĄlatok kimutattĂĄk, hogy a 0,1-10 ÎŒm mĂ©retƱ mƱanyagok kĂ©pesek ĂĄthatolni a biolĂłgiai membrĂĄnokon, a vĂ©r-agy gĂĄton, sƑt mĂ©g a placentĂĄn is, ami növeli a mĂĄsodlagos szövetekben, pĂ©ldĂĄul a mĂĄjban, vesĂ©ben Ă©s az agyban valĂł felhalmozĂłdĂĄs lehetƑsĂ©gĂ©t. Ezek az aprĂł rĂ©szecskĂ©k mechanikusan kĂĄrosĂ­thatjĂĄk a sejtek membrĂĄnjĂĄt, ami sejthalĂĄlhoz vezethet, valamint jelenlĂ©tĂŒk fokozza az oxidatĂ­v stresszt, ami kĂĄrosĂ­thatja a DNS-t, hosszĂș tĂĄvon növelheti egyes daganatok kialakulĂĄsĂĄnak kockĂĄzatĂĄt. A mikromƱanyagok bejuthatnak a vĂ©rĂĄramba, ennek következtĂ©ben szisztĂ©mĂĄs gyulladĂĄst okozhatnak, ami szĂĄmos krĂłnikus betegsĂ©g, pĂ©ldĂĄul szĂ­v- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gek elƑidĂ©zƑje lehet, növekedhet a trombĂłzis Ă©s a hemolĂ­zis veszĂ©lye.

A tĂĄplĂĄlĂ©kkal bejutott mikromƱanyagok az emĂ©sztƑrendszerben felhalmozĂłdhatnak Ă©s a tĂĄpanyagok felszĂ­vĂłdĂĄsĂĄt gĂĄtolhatjĂĄk, amelynek eredmĂ©nyekĂ©nt emĂ©sztĂ©si zavarok Ă©s tĂĄpanyaghiĂĄny alakulhat ki. Az emĂ©sztƑrendszer nyĂĄlkahĂĄrtyĂĄjĂĄt irritĂĄlĂł anyagkĂ©nt növelhetik a gyulladĂĄsos bĂ©lbetegsĂ©gek (Crohn-betegsĂ©g, colitis ulcerosa) kialakulĂĄsĂĄnak rizikĂłjĂĄt. Egy kĂ­nai kutatĂłcsoport megvizsgĂĄlta a humĂĄn szĂ©klet mikromƱanyag-szennyezettsĂ©gĂ©t. VizsgĂĄlatuk eredmĂ©nyei alapjĂĄn, a gyulladĂĄsos bĂ©lbetegsĂ©gben szenvedƑk szĂ©klete nagyobb mennyisĂ©gƱ mikromƱanyagot tartalmazott, mint az egĂ©szsĂ©ges emberek szĂ©kletmintĂĄja.

A mikromƱanyagok hosszĂștĂĄvon nemcsak a bĂ©lgyulladĂĄs kialakulĂĄsĂĄĂ©rt, hanem a betegsĂ©g sĂșlyosbodĂĄsĂĄĂ©rt is felelƑsek lehetnek. A mikromƱanyagok a bĂ©lmikrobiĂłta összetĂ©telĂ©t Ă©s ĂĄllapotĂĄt is megvĂĄltoztathatjĂĄk, kĂĄrosodhatnak egyes enzimek, aminek következtĂ©ben nemcsak emĂ©sztĂ©si problĂ©mĂĄk alakulhatnak ki, hanem hosszĂștĂĄvon elƑsegĂ­theti a krĂłnikus immunrendszeri rendellenessĂ©gek megjelenĂ©sĂ©t is. A szervezetbe bejutott mikroszemcsĂ©k tovĂĄbbi toxikus folyamatokat indĂ­thatnak el, ugyanis felhalmozĂłdhatnak a mĂĄjban, ahol megvĂĄltozhatnak az olyan fontos anyagcsereutak, mint a szĂ©nhidrĂĄt-, lipid- vagy a fehĂ©rjemetabolizmus, de a mĂĄjszövetet kĂĄrosĂ­tva, mĂĄjgyulladĂĄst is indukĂĄlhatnak.

A kĂŒlönbözƑ mƱanyagok hasznĂĄlatĂĄnak veszĂ©lye azĂ©rt is jelentƑs, mert a felszĂ­nĂŒkrƑl olyan vegyi anyagok oldĂłdhatnak ki, mint a BPA,  ftalĂĄtok, Ă©s alkilfenol, amelyek a szervezetbe jutva hormonĂĄlis egyensĂșlyzavart okozhatnak. A hormonĂĄlis elvĂĄltozĂĄsok befolyĂĄsolhatjĂĄk a reproduktĂ­v egĂ©szsĂ©get – nemzƑkĂ©ptelensĂ©get okozva; valamint tovĂĄbbi anyagcsere-rendellenessĂ©geket (pĂ©ldĂĄul inzulinrezisztencia, metabolikus szindrĂłma, 2-es tĂ­pusĂș diabĂ©tesz, pajzsmirigybetegsĂ©g) is okozhat. Ugyanakkor, a mikromƱanyagok placentĂĄn törtĂ©nƑ ĂĄtjutĂĄsa növeli a fejlƑdĂ©si rendellenessĂ©gek (pĂ©ldĂĄul fejlƑdĂ©sbeli kĂ©sĂ©sek, növekedĂ©si zavar) kialakulĂĄsĂĄnak kockĂĄzatĂĄt a magzatnĂĄl. 

VilĂĄgszerte körĂŒlbelĂŒl 384 milliĂł ember szenved krĂłnikus obstruktĂ­v tĂŒdƑbetegsĂ©gben (COPD). Az EgĂ©szsĂ©gĂŒgyi VilĂĄgszervezet szerint a COPD a harmadik vezetƑ halĂĄlozĂĄsi ok vilĂĄgszerte. A lĂ©gszennyezĂ©s a tĂŒdƑbetegsĂ©gek egyik fƑ kockĂĄzati tĂ©nyezƑje. A mikromƱanyagok mindenĂŒtt jelenlĂ©vƑ környezeti szennyezƑ anyagok, mind a beltĂ©ri, mind a kĂŒltĂ©ri levegƑben. A mikromƱanyagokat emberi tĂŒdƑszövetben Ă©s köpetben is kimutattĂĄk. BelĂ©legzĂ©se krĂłnikus lĂ©gĂști betegsĂ©geket Ă©s asztmĂĄt okozhat. A mikroszkopikus rĂ©szecskĂ©k a tĂŒdƑben lerakĂłdva gyulladĂĄsos reakciĂłkat vĂĄlthatnak ki.

ÖsszegzĂ©s:

A mikromƱanyagok potenciĂĄlis egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄsai komoly aggodalmat keltenek, de mĂ©g sok tovĂĄbbi kutatĂĄs szĂŒksĂ©ges a pontos mechanizmusok Ă©s hosszĂș tĂĄvĂș hatĂĄsok teljes megĂ©rtĂ©sĂ©hez. A jelenlegi ismeretek alapjĂĄn azonban vilĂĄgos, hogy a mikromƱanyagok szĂĄmos mĂłdon kĂĄrosĂ­thatjĂĄk az emberi szervezetet, beleĂ©rtve a gyulladĂĄsok, sejtkĂĄrosodĂĄs, hormonĂĄlis zavarok Ă©s lĂ©gzƑszervi problĂ©mĂĄk elƑidĂ©zĂ©sĂ©t.

Mit tehetĂŒnk a kockĂĄzatok csökkentĂ©se Ă©rdekĂ©ben?

CsökkentsĂŒk a mƱanyaghasznĂĄlatot: KerĂŒld az olyan egyszer hasznĂĄlatos mƱanyagok alkalmazĂĄsĂĄt, mint a szĂ­vĂłszĂĄl, eldobhatĂł evƑeszközök Ă©s tĂĄnyĂ©rok, mƱanyag poharak. HasznĂĄlj ĂŒveg-, fĂ©m- vagy faeszközöket!  A zöldsĂ©geket Ă©s gyĂŒmölcsöket hĂĄlĂłs bevĂĄsĂĄrlĂł zsĂĄkban vidd haza a boltbĂłl vagy a piacrĂłl! VĂĄsĂĄrlĂĄs elƑtt gondoskodj arrĂłl, hogy legyen nĂĄlad vĂĄszontĂĄska, Ă­gy elkerĂŒlhetƑ a bevĂĄsĂĄrlĂł zacskĂłk felhalmozĂĄsa.

TĂĄmogassuk az ĂșjrahasznosĂ­tĂĄst: VegyĂŒnk rĂ©szt az ĂșjrahasznosĂ­tĂĄsi programokban, Ă©s tĂĄmogassuk azokat a kezdemĂ©nyezĂ©seket, amelyek cĂ©lja a mƱanyagszennyezĂ©s csökkentĂ©se.

FigyeljĂŒnk az Ă©lelmiszerforrĂĄsokra: VĂĄsĂĄroljunk helyi, organikus termĂ©keket, Ă©s kerĂŒljĂŒk az egyesĂ©vel csomagolt ĂĄruk fogyasztĂĄsĂĄt. A legtöbb nagyvĂĄrosban mĂĄr elĂ©rhetƑek a csomagolĂĄsmentes boltok, ahol az ĂĄltalad vitt vĂĄszontĂĄskĂĄban vagy ĂŒvegedĂ©nyben viheted haza a vĂĄlasztott termĂ©keket. Ezek az Ășgynevezett zero waste kereskedĂ©sek Budapesten kĂ­vĂŒl PĂ©csen, Szegeden, Debrecenben, Sopronban is megtalĂĄlhatĂłak.

 

forrĂĄs:  
Magyar Dietetikusok Orszågos Szövetsége

* * *

FelhasznĂĄlt irodalom  
   1. Ter Halle, A., & Ghiglione, J. F. (2021). Nanoplastics: A Complex, Polluting Terra Incognita. Environmental science & technology, 55(21), 14466–14469. https://doi.org/10.1021/acs.est.1c04142
   2. Issac, M. N., & Kandasubramanian, B. (2021). Effect of microplastics in water and aquatic systems. Environmental science and pollution research international, 28(16), 19544–19562. https://doi.org/10.1007/s11356-021-13184-2
   3. Jander, J.; Hummel, D.; Stuermer, S.; Monteleone, A.; Neumaier, T.; Broghammer, F.; Lewin-Kretzschmar, U.; Brock, T.; Knoll, M.; Fath, A.S. (2022). Release of Microplastics from Reusable Kitchen Plasticware and Generation of Thermal Potential Toxic Degradation Products in the Oven. Appl. Sci. 12, 2535.  
   4. Kwon, J. H., Kim, J. W., Pham, T. D., Tarafdar, A., Hong, S., Chun, S. H., Lee, S. H., Kang, D. Y., Kim, J. Y., Kim, S. B., & Jung, J. (2020). Microplastics in Food: A Review on Analytical Methods and Challenges. International journal of environmental research and public health, 17(18), 6710. https://doi.org/10.3390/ijerph17186710
   5. Mamun, A. A., Prasetya, T. A. E., Dewi, I. R., & Ahmad, M. (2023). Microplastics in human food chains: Food becoming a threat to health safety. The Science of the total environment, 858(Pt 1), 159834. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2022.159834  
   6. Kashfi, F. S., Mohammadi, A., Rostami, F., Savari, A., De-la-Torre, G. E., Spitz, J., Saeedi, R., Kalantarhormozi, M., Farhadi, A., & Dobaradaran, S. (2023). Microplastics and phthalate esters release from teabags into tea drink: occurrence, human exposure, and health risks. Environmental science and pollution research international, 30(47), 104209–104222. https://doi.org/10.1007/s11356-023-29726-9
   7. Barna Ferenc (2022). A hazai tejtermelĂ©s Ă©s a tejfeldolgozĂĄs https://agraragazat.hu/hir/agrar-hazai-tej-termeles-feldoglozas-fogyasztas-mezogazdasag/
   8. Da Costa Filho, P. A., Andrey, D., Eriksen, B., Peixoto, R. P., Carreres, B. M., AmbĂŒhl, M. E., Descarrega, J. B., Dubascoux, S., Zbinden, P., Panchaud, A., & Poitevin, E. (2021). Detection and characterization of small-sized microplastics (≄ 5 Â”m) in milk products. Scientific reports, 11(1), 24046. https://doi.org/10.1038/s41598-021-03458-7
   9. Központi Statisztikai Hivatal (2021). A sör az egyik legnĂ©pszerƱbb alkoholtartalmĂș ital a magyarok körĂ©ben (https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/sor/sorfogyasztas.pdf
   10. Di Fiore, C., Sammartino, M. P., Giannattasio, C., Avino, P., & Visco, G. (2023). Microplastic contamination in commercial salt: An issue for their sampling and quantification. Food chemistry, 404(Pt B), 134682. https://doi.org/10.1016/j.foodchem.2022.134682
   11. Aydın, R. B., Yozukmaz, A., ƞener, İ., Temiz, F., & Giannetto, D. (2023). Occurrence of Microplastics in Most Consumed Fruits and Vegetables from Turkey and Public Risk Assessment for Consumers. Life (Basel, Switzerland), 13(8), 1686. https://doi.org/10.3390/life13081686
   12. Oumar Fofana (2023). Understanding Francw’s ban on plastic packaging for fruits and vegetables https://www.packaging-gateway.com/features/understanding-frances-ban-on-plastic-packaging-for-fruits-and-vegetables/?cf-view
   13. Liu, Y., Cao, Y., Li, H., Liu, H., Bi, L., Chen, Q., & Peng, R. (2024). A systematic review of microplastics emissions in kitchens: Understanding the links with diseases in daily life. Environment international, 188, 108740. https://doi.org/10.1016/j.envint.2024.108740
   14. Blackburn, K., & Green, D. (2022). The potential effects of microplastics on human health: What is known and what is unknown. Ambio, 51(3), 518–530. https://doi.org/10.1007/s13280-021-01589-9
   15. Palaniappan, S., Sadacharan, C. M., & Rostama, B. (2022). Polystyrene and Polyethylene Microplastics Decrease Cell Viability and Dysregulate Inflammatory and Oxidative Stress Markers of MDCK and L929 Cells In Vitro. Exposure and health, 14(1), 75–85. https://doi.org/10.1007/s12403-021-00419-3 (SajĂĄt fordĂ­tĂĄs)  
   16. Landrigan, P. J., Raps, H., Cropper, M., Bald, C., Brunner, M., Canonizado, E. M., Charles, D., Chiles, T. C., Donohue, M. J., Enck, J., Fenichel, P., Fleming, L. E., Ferrier-Pages, C., Fordham, R., Gozt, A., Griffin, C., Hahn, M. E., Haryanto, B., Hixson, R., Ianelli, H., 
 Dunlop, S. (2023). The Minderoo-Monaco Commission on Plastics and Human Health. Annals of global health, 89(1), 23. https://doi.org/10.5334/aogh.4056 
   17. Ullah, S., Ahmad, S., Guo, X., Ullah, S., Ullah, S., Nabi, G., & Wanghe, K. (2023). A review of the endocrine disrupting effects of micro and nano plastic and their associated chemicals in mammals. Frontiers in endocrinology, 13, 1084236. https://doi.org/10.3389/fendo.2022.1084236 
   18. Ragusa, A., Svelato, A., Santacroce, C., Catalano, P., Notarstefano, V., Carnevali, O., Papa, F., Rongioletti, M. C. A., Baiocco, F., Draghi, S., D'Amore, E., Rinaldo, D., Matta, M., & Giorgini, E. (2021). Plasticenta: First evidence of microplastics in human placenta. Environment international, 146, 106274. https://doi.org/10.1016/j.envint.2020.106274 
   19. Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease (GOLD) (2024). Global strategy for the diagnosis, management, and prevention of chronic obstructive pulmonary disease, report https://goldcopd.org/ 
   20. World Health Organization (WHO) (2020): The top 10 causes of death https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/the-top-10-causes-of-death 

EgyszerƱ szöveg

  • A HTML jelölƑk hasznĂĄlata nem megengedett.
  • A webcĂ­mek Ă©s e-mail cĂ­mek automatikusan kattinthatĂł hivatkozĂĄsokkĂĄ alakulnak.
  • A sorokat Ă©s bekezdĂ©seket a rendszer automatikusan felismeri.

2024. 07. 13., szo – 21:39 | Edina

A témåban eddig a legrészletesebb és leghasznosabb cikk amit olvastam.