A globĂĄlis mƱanyagfelhasznĂĄlĂĄs ma mĂĄr jelentĆs környezeti problĂ©mĂĄvĂĄ nĆtte ki magĂĄt. A környezetszennyezĂ©s csökkentĂ©se korunk egyik legnagyobb kihĂvĂĄsa, a mƱanyagszennyezĂ©s Ă©s annak hatĂĄsa a kutatĂłk, a mĂ©dia Ă©s a közvĂ©lemĂ©ny figyelmĂ©t is felkeltette.
Egyes megĂĄllapĂtĂĄsok szerint az Ă©vente termelt mƱanyag 90%-a mƱanyaghulladĂ©kkĂ©nt vĂ©gzi, amely az ĂłceĂĄnokba, hulladĂ©ktĂĄrolĂłkba vagy közvetlenĂŒl a talajba kerĂŒl Ă©s felhalmozĂłdik. A mƱanyaghulladĂ©kok eltĂ©rĆ fizikai- Ă©s kĂ©miai folyamatok sorĂĄn aprĂł mƱanyag rĂ©szecskĂ©vĂ©, azaz mikromƱanyagokkĂĄ bomlanak. A mikromƱanyagok 5 mm-nĂ©l kisebb ĂĄtmĂ©rĆjƱ mƱanyag rĂ©szecskĂ©k, mĂg az 1 nanomĂ©ter Ă©s 1 mikromĂ©ter közötti mƱanyag rĂ©szecskĂ©ket nanomƱanyagoknak nevezik, amelyeket iparilag is elĆĂĄllĂthatnak, vagy a mikromƱanyagok tovĂĄbbi lebomlĂĄsa sorĂĄn jönnek lĂ©tre.
ManapsĂĄg a legtöbb nemzetközi szakirodalom gyakran összevonja a kĂ©t fogalmat, a jelen hĂrlevĂ©lbe is ilyen formĂĄn hasznĂĄljuk. A mikromƱanyagok kĂ©pesek behatolni az ĂĄllati- Ă©s növĂ©nyi sejtekbe Ă©s a szövetekbe â Ăgy a tĂĄplĂĄlĂ©klĂĄnc rĂ©szekĂ©nt, az emberi szervezetbe is bejuthatnak, ahol felhalmozĂłdhatnak Ă©s biokĂ©miai reakciĂłkat okozhatnak, potenciĂĄlisan toxikus hatĂĄsokkal.
Nagy kockĂĄzatot jelenthetnek az emberi egĂ©szsĂ©gre, mivel mĂ©retĂŒk miatt könnyebben ĂĄtjuthatnak a biolĂłgiai gĂĄtakon, pĂ©ldĂĄul a vĂ©r-agy gĂĄton vagy a placentĂĄn. MikromƱanyagok szervezetbe jutĂĄsa törtĂ©nhet a tĂŒdĆn, a bĆrön Ă©s az emĂ©sztĆrendszeren keresztĂŒl.
A mikromƱanyagokat eredetĂŒk szerint kĂ©t csoportba soroljuk:
- ElsĆdleges mikromƱanyagok
Az elsĆdleges mikromƱanyagok iparilag elĆĂĄllĂtott mƱanyag rĂ©szecskĂ©k, amelyeket felhasznĂĄlnak többek között a szĂ©psĂ©giparban Ă©s a mƱanyagiparban, mikroszemcsĂ©k formĂĄjĂĄban arclemosĂłkban, bĆrradĂrokban, fogkrĂ©mekben, dezodorokban, szĂĄjfĂ©nyekben is megtalĂĄlhatĂłak, de ide tartoznak a mƱanyag granulĂĄtumok Ă©s a mƱszĂĄlas ruhĂĄk szintetikus szĂĄlai is. - MĂĄsodlagos mikromƱanyagok
A nagyobb mĂ©retƱ mƱanyagok lebomlĂĄsa sorĂĄn keletkeznek, pĂ©ldĂĄul a jĂĄrmƱvek gumiabroncsainak kopĂĄsa sorĂĄn; mƱanyag Ă©teltĂĄrolĂł dobozok mikrohullĂĄmĂș sĂŒtĆben törtĂ©nĆ melegĂtĂ©se vagy a konyhĂĄban hasznĂĄlatos tĂĄlak mechanikai igĂ©nybevĂ©tele ĂștjĂĄn, emellett az eldobhatĂł evĆeszközök, valamint a mƱanyag palackok olyan környezeti hatĂĄsokra, mint a napfĂ©ny vagy a hĆmĂ©rsĂ©kletvĂĄltozĂĄs, lebomlanak Ă©s mikromƱanyaggĂĄ vĂĄlnak.
MƱanyag fajtåja |
ElĆfordulĂĄsa |
PET (polietilén-tereftalåt) |
ĂsvĂĄnyvizes vagy ĂŒdĂtĆitalos palackok, ruhĂĄzati anyagok |
PE (polietilén) |
Zacskók, csomagolóanyagok, egyéb fogyasztói termékek |
PP (polipropilén) |
Csomagolóanyagok, élelmiszertåroló dobozok |
PS (polisztirol) |
Ălelmiszerdobozok, egyszer hasznĂĄlatos evĆeszközök, szigetelĆanyagok |
PVC (polivinil-klorid) |
Csövek, ablakkeretek, egyĂ©b Ă©pĂtĆipari termĂ©kek |
PA (poliamid vagy nylon) |
TextĂliĂĄk, szövetek |
1. szĂĄmĂș tĂĄblĂĄzat: A mĂĄsodlagos mikromƱanyagok fajtĂĄja összetĂ©tel alapjĂĄn Ă©s azok elĆfordulĂĄsa. (ForrĂĄs: MDOSZ)
MikromƱanyagok elĆfordulĂĄsa a tĂĄplĂĄlkozĂĄs sorĂĄn
A mƱanyaghulladĂ©k lebomlĂĄsa rĂ©vĂ©n mikromƱanyagok kerĂŒlnek a környezetbe, amely a szĂĄrazföldet Ă©s a vĂzi ökoszisztĂ©mĂĄt is Ă©rinti. A talajbĂłl a növĂ©nyi Ă©s az ĂĄllati eredetƱ Ă©lelmiszerekbe jutĂł mikromƱanyagok veszĂ©lyeztethetik az Ă©lelmiszerbiztonsĂĄgot, ezzel egyĂŒtt az emberi egĂ©szsĂ©get.
A talajban lĂ©vĆ mikromƱanyagok forrĂĄsai lehetnek a mƱtrĂĄgyĂĄkban talĂĄlhatĂł mƱanyagok, a mezĆgazdasĂĄgban hasznĂĄlt fĂłliĂĄk Ă©s öntözĆberendezĂ©sek, valamint a szilĂĄrd hulladĂ©kok, amelyek az Ă©vek alatt jelentĆs mennyisĂ©gben halmozĂłdhatnak fel a talajban.
A növĂ©nyek gyökerei kĂ©pesek felvenni a talajban lĂ©vĆ mikromƱanyagokat, amelyek a gyökĂ©rsejteken keresztĂŒl bejuthatnak a növĂ©nyek szöveteibe, ezzel a növĂ©ny növekedĂ©sĂ©t Ă©s egĂ©szsĂ©gĂ©t befolyĂĄsolva, a hatĂĄsokat azonban nagymĂ©rtĂ©kben befolyĂĄsolja a rĂ©szecskemĂ©ret Ă©s a koncentrĂĄciĂł.
A nyers gyĂŒmölcsök Ă©s zöldsĂ©gek kisebb mikromƱanyag szennyezettsĂ©ggel rendelkezhetnek, mint a nagy kereskedelmi egysĂ©gekben megvĂĄsĂĄrolhatĂł, elĆre porciĂłzott termĂ©nyek, ugyanis az Ă©lelmiszerek mƱanyag csomagolĂĄsĂĄbĂłl aprĂł rĂ©szecskĂ©k vĂĄlhatnak le, amelyek az Ă©lelmiszerekbe kerĂŒlhetnek. Az elĆre csomagolt Ă©telek, valamint a palackozott ĂŒdĂtĆitalok Ă©s ĂĄsvĂĄnyvizek vĂĄsĂĄrlĂĄsa sorĂĄn mindig gondolni kell a mikromƱanyag szennyezettsĂ©gre, a csomagolĂłanyagbĂłl kioldĂłdĂł aprĂł rĂ©szecskĂ©k miatt.
A haszonĂĄllatok szervezetĂ©be is kerĂŒlhetnek mikromƱanyagokat a szennyezett takarmĂĄny, vagy a vĂz elfogyasztĂĄsa sorĂĄn. Ezek a mƱanyagok bejuthatnak az ĂĄllatok emĂ©sztĆrendszerĂ©be Ă©s szöveteibe.
A növĂ©nyekben felhalmozĂłdott mikromƱanyagok a tĂĄplĂĄlĂ©klĂĄncba kerĂŒlhetnek, amikor az emberek vagy ĂĄllatok elfogyasztjĂĄk ezeket a növĂ©nyeket. A vĂzi ökoszisztĂ©mĂĄba kerĂŒlĆ mikromƱanyagok több lĂ©pcsĆben juthatnak el az emberi szervezetbe, több ĂĄtviteli Ășton. A tengeri ĂĄllatok szervezetĂ©be bekerĂŒlve, majd a tengeri Ă©lelmiszereket (halak, rĂĄkok, kagylĂł) elfogyasztva közvetlenĂŒl, de a nori lapok, tengeri moszat alapĂș Ă©trend-kiegĂ©szĂtĆk szintĂ©n tartalmazhatnak mikromƱanyagokat.
1. szĂĄmĂș ĂĄbra: MikromƱanyag-forrĂĄsok Ă©s a mikromƱanyagok emberi szervezetbe kerĂŒlĂ©sĂ©nek kockĂĄzata az egĂ©szsĂ©gre (fordĂtĂĄs: MDOSZ).
Több kutatĂĄsi eredmĂ©ny bizonyĂtotta, hogy kĂŒlönbözĆ Ă©lelmiszerekben Ă©s italokban kimutathatĂłak mikromƱanyagok, egyes Ă©lelmiszertĂpusok azonban magasabb arĂĄnyban tartalmaznak mikromƱanyagokat, ilyenek lehetnek pĂ©ldĂĄul:
IvĂłvĂz, palackozott ĂĄsvĂĄnyvĂz, egyĂ©b italok: a csapvĂzben is detektĂĄlhatĂłak ezek az aprĂł rĂ©szecskĂ©k, amelyek leginkĂĄbb a vizek szennyezĆdĂ©sĂ©bĆl, valamint a vĂzvezetĂ©kekbĆl szĂĄrmazhatnak.A csapvĂzzel tisztĂtott Ă©telek fogyasztĂĄsa sorĂĄn mindig gondolni kell a mikromƱanyagok jelenlĂ©tĂ©re, ezĂ©rt otthoni felhasznĂĄlĂĄsra javasolt a vĂzszƱrĆ hasznĂĄlata.
Az ĂĄsvĂĄnyvizeket tekintve, a palack tĂpusĂĄtĂłl fĂŒggĆen eltĂ©rĆ mennyisĂ©gben tartalmazhatnak kĂŒlönbözĆ mikromƱanyagokat. A kereskedelmi forgalomban megtalĂĄlhatĂł valamennyi ital, mint pĂ©ldĂĄul a gyĂŒmölcslevek, szĂ©nsavas Ă©s szĂ©nvasmentes ĂŒdĂtĆitalok, a szörpök, a sportitalok Ă©s az energiaitalok is szintĂ©n tartalmazhatnak mikromƱanyagot, nemcsak az elĆĂĄllĂtĂĄs sorĂĄn felhasznĂĄlt vĂz mikromƱanyag tartalma miatt, hanem a mƱanyag csomagolĂĄsbĂłl adĂłdĂłan is potenciĂĄlis plasztik veszĂ©lyforrĂĄsok lehetnek.
Tea: VilĂĄgszerte a leggyakrabban hasznĂĄlt fĆzet, a könnyƱ felhasznĂĄlhatĂłsĂĄg miatt ĂĄltalĂĄban teĂĄszacskĂłkban ĂĄruljĂĄk, legtöbbször egyenkĂ©nt csomagolva. A csomagolĂłanyagbĂłl felszabadulĂł szennyezĆ anyagok bekerĂŒlhetnek a teĂĄba, a fĆzet elfogyasztĂĄsa sorĂĄn pedig nemcsak a tea jĂłtĂ©kony hatĂłanyaga, hanem a mikrorĂ©szecskĂ©k is az emberi szervezetbe juthatnak.
Tej Ă©s tejtermĂ©kek: HazĂĄnkban nagy nĂ©pszerƱsĂ©gnek örvend a fogyasztĂłk körĂ©ben a tej Ă©s a kĂŒlönbözĆ tejtermĂ©kek is. 2020-as adatok alapjĂĄn, az egy fĆre jutĂł tejfogyasztĂĄs Ă©ves ĂĄtlaga 56,7 liter volt. Mivel a kis- Ă©s nagykereskedĂ©sekben megvĂĄsĂĄrolhatĂł tejek rendszerint mƱanyag palackban kerĂŒlnek forgalmazĂĄsra, de mƱanyag poharakban ĂĄrusĂtjĂĄk a joghurtokat, kefireket, tejfölöket, a kĂŒlönbözĆ kiszerelĂ©sben kaphatĂł sajtokat, tĂșrĂłt, mindezek mƱanyag csomagolĂłanyagaibĂłl kioldĂłdĂł plasztikok bekerĂŒlhetnek az Ă©lelmiszerekbe.
Sör: A Központi Statisztikai Hivatal felmĂ©rĂ©sei alapjĂĄn, 2019-ben a 15 Ă©vnĂ©l idĆsebb magyarok ĂĄtlagos heti sörfogyasztĂĄsa 2,6 liter volt. EbbĆl az adatbĂłl kiindulva, MagyarorszĂĄgon az egyik legnĂ©pszerƱbb alkoholos italnak szĂĄmĂt a sör a felnĆtt lakossĂĄg körĂ©ben, amelynek mikromƱanyag szennyezettsĂ©gĂ©rĆl egyre több tanulmĂĄny szĂĄmol be. FĆleg azok a termĂ©kek tartalmazhatnak nagyobb arĂĄnyban mikromƱanyagokat, amelyek elĆĂĄllĂtĂĄsĂĄnĂĄl felszĂni vizeket (folyĂłk, tavak, tengerek) hasznĂĄltak, ugyanis ezek a vizek közvetlen kapcsolatban ĂĄllhatnak az olyan emberi tevĂ©kenysĂ©gekkel, mint az ipari kibocsĂĄtĂĄsok, vĂĄrosi szennyvĂz, ezĂ©rt jobban ki vannak tĂ©ve a mikromƱanyag-szennyezĂ©snek, mint a mĂ©lysĂ©gi vizek (talajvizek, ĂłceĂĄni rĂ©tegek).
Halak: Az elmĂșlt Ă©vtizedben szĂĄmos kutatĂĄsi eredmĂ©ny igazolta, hogy a partmenti terĂŒleteken vagy a vĂzfelszĂn közelĂ©ben Ă©lĆ halak nagyobb valĂłszĂnƱsĂ©ggel tartalmazhatnak mikromƱanyagot, ugyanis ezeken a terĂŒleteken gyakran ipari lĂ©tesĂtmĂ©nyek, kikötĆk talĂĄlhatĂłak, amelyek nagyobb mennyisĂ©gƱ szennyezĆ anyagokat juttatnak a vizekbe. A legnagyobb mennyisĂ©gben a makrĂ©lĂĄban, a tĆkehalban Ă©s a szardĂniĂĄban talĂĄltak polimereket, azonban fontos megjegyezni, hogy a konzerv halak is tartalmaznak mƱanyag rĂ©szecskĂ©ket vĂĄltozatos arĂĄnyban.
Tenger gyĂŒmölcsei: A mediterrĂĄn terĂŒleteken nagy nĂ©pszerƱsĂ©gnek örvendĆ tengeri Ă©lĆlĂ©nyek, mint a rĂĄkok, kagylĂłk vagy az osztrigĂĄk, a halakhoz hasonlĂłan szintĂ©n kĂŒlönösen nagy mennyisĂ©gƱ mikromƱanyaggal szennyezĆdhetnek. Nemcsak a vĂzi ökoszisztĂ©ma szennyezettsĂ©ge miatt juthatnak be az Ă©lĆlĂ©nyek szervezetĂ©be ezek az anyagok, hanem a kereskedelmi egysĂ©gekben megtalĂĄlhatĂł, elĆre csomagolt termĂ©kek vĂĄsĂĄrlĂĄsa sorĂĄn is gondoljunk a csomagolĂłanyagbĂłl kioldĂłdĂł szennyezĆ anyagokra, amelyek interakciĂłba lĂ©phetnek a termĂ©kkel.
Tengeri sĂł: Az Ă©tkezĂ©si sĂłt leggyakrabban tengervĂz desztillĂĄciĂłjĂĄval ĂĄllĂtjĂĄk elĆ, Ăgy tovĂĄbbi tisztĂtĂĄsi lĂ©pĂ©sek nĂ©lkĂŒl nehĂ©z elkerĂŒlni a mikromƱanyagokat a vĂ©gtermĂ©kekben. A tengeri sĂł a mikromƱanyagok vektorĂĄnak tekinthetĆ az emberi szervezetben. Egy olasz munkacsoport kutatĂĄsĂĄnak eredmĂ©nye alapjĂĄn a vizsgĂĄlt tengeri sĂłkban kilogrammonkĂ©nt 1653 ± 29 mikromƱanyagot detektĂĄltak, amelyre leggyakrabban a 0 Ă©s 500 ”m közötti szemcsemĂ©ret volt jellemzĆ. A leggyakoribb polimerekĂ©nt a polipropilĂ©nt, poliamidot Ă©s polietilĂ©nt azonosĂtottĂĄk. Az olasz sĂł jelentĆs kĂŒlföldi exporttal rendelkezik, ezĂ©rt az eredmĂ©nyek globĂĄlis jelentĆsĂ©ggel bĂrhatnak.
MĂ©z Ă©s cukor: Az egyes italok vagy Ă©telek ĂzesĂtĂ©sĂ©re szolgĂĄlĂł mĂ©zben Ă©s cukorban is kimutattĂĄk, hogy jelen lehetnek mikromƱanyagok, melyek a mĂ©hekkel kapcsolatba kerĂŒlĆ környezeti szennyezĆdĂ©sek ĂștjĂĄn, illetve a feldolgozĂĄs Ă©s csomagolĂĄs sorĂĄn kerĂŒlhetnek bele a mĂ©zbe. A cukrok szennyezettsĂ©ge nem tĂ©r el nagyban a sĂł mikromƱanyag szennyezettsĂ©gĂ©nek mĂ©rtĂ©kĂ©tĆl. A szennyezĆdĂ©s legnagyobb mĂ©rtĂ©kben a feldolgozĂĄs sorĂĄn, valamint a csomagolĂłanyagbĂłl kioldĂłdĂł rĂ©szecskĂ©k miatt kerĂŒlhet a termĂ©kbe.
ZöldsĂ©gek Ă©s gyĂŒmölcsök: KevĂ©s kutatĂĄsi eredmĂ©ny szĂłl a zöldsĂ©gek Ă©s gyĂŒmölcsök szennyezettsĂ©gĂ©rĆl, egyes tanulmĂĄnyok azonban jeleztĂ©k, hogy a mƱanyag rĂ©szecskĂ©k a talajbĂłl, valamint az öntözĂ©s sorĂĄn is bejuthatnak a növĂ©nyekbe. A zöldsĂ©gek Ă©s gyĂŒmölcsök szĂĄllĂtĂĄsa Ă©s csomagolĂĄsa sorĂĄn is kerĂŒlhetnek mikromƱanyagok a termĂ©nyekre. A mƱanyag csomagolĂłanyagokbĂłl kiszabadulĂł rĂ©szecskĂ©k Ă©rintkezhetnek az Ă©lelmiszerekkel. BecslĂ©sek szerint a zöldsĂ©gek Ă©s gyĂŒmölcsök közel 37%-ĂĄt mƱanyag csomagolĂĄsban Ă©rtĂ©kesĂtik.
Az Ă©lelmiszerpiacon szĂĄmos tovĂĄbbi termĂ©k tartalmazhat mikromƱanyagot, a mƱanyag csomagolĂĄs miatt, Ăgy tehĂĄt a szeletelt hĂșsok Ă©s halak; salĂĄtamixek; margarinok Ă©s vajak; Ă©des- Ă©s sĂłs nassolnivalĂłk; dzsemek; szĂłszok Ă©s Ă©telĂzesĂtĆk; reggelizĆpelyhek; csomagolt kenyerek Ă©s pĂ©kĂĄruk, valamint minden olyan tovĂĄbbi Ă©lelmiszer vĂĄsĂĄrlĂĄsa sorĂĄn is gondolni kell mikromƱanyag szennyezĂ©sre, amely mƱanyag csomagolĂłanyagban kerĂŒl kereskedelmi forgalomba. Ărdemes figyelembe venni azt is, hogy ezen csomagolĂłanyagok tovĂĄbbi felhasznĂĄlĂĄsa korlĂĄtozott, ami nagy mennyisĂ©gƱ hulladĂ©ktermelĂ©st eredmĂ©nyezhet!
MikromƱanyagok a konyhåban
MikromƱanyagok nemcsak az Ă©lelmiszeripari feldolgozĂĄs Ă©s csomagolĂĄs sorĂĄn kerĂŒlhetnek az Ă©telekbe Ă©s italokba, a hĂĄztartĂĄsban megtalĂĄlhatĂł csaknem valamennyi, napi rendszeressĂ©ggel hasznĂĄlat tĂĄrgy rĂ©vĂ©n is az Ă©telbe juthatnak ezek az anyagok. Az olyan mƱanyag konyhai eszközök, mint a spatulĂĄk, kanalak, tĂĄlak vagy a mƱanyag vĂĄgĂłdeszka hasznĂĄlata sorĂĄn aprĂł mƱanyag rĂ©szecskĂ©k vĂĄlhatnak le, kifejezetten akkor, ha az eszközök sĂ©rĂŒltek vagy kopottak.
A mikrohullĂĄmĂș sĂŒtĆben törtĂ©nĆ melegĂtĂ©s fokozza a mƱanyag molekulĂĄk energiĂĄjĂĄt. A magas hĆmĂ©rsĂ©klet megvĂĄltoztatja a mƱanyag szerkezetĂ©t, a molekulĂĄk szĂ©teshetnek, Ă©s mikromƱanyagok szabadulhatnak fel, amelyek bekerĂŒlhetnek az Ă©telbe.
Ăppen ezĂ©rt az Ă©teleket mindig ĂŒveg vagy porcelĂĄn tĂĄrolĂłedĂ©nyekben melegĂtsĂŒk, de nagyobb mennyisĂ©gƱ Ă©tel melegĂtĂ©se esetĂ©n, a tƱzhelyen a kerĂĄmia Ă©s a rozsdamentes acĂ©l fazĂ©k vagy lĂĄbas hasznĂĄlata is biztonsĂĄgos alternatĂva lehet! A mƱanyagbĂłl kĂ©szĂŒlt konyhai gĂ©pek, pĂ©ldĂĄul turmixok, aprĂtĂłk vagy mƱanyag alkatrĂ©szeket tartalmazĂł eszközök hasznĂĄlata a mikromƱanyagok Ă©telekbe kerĂŒlĂ©sĂ©t eredmĂ©nyezheti. A tĂzĂłrai vagy uzsonna csomagolĂĄsĂĄnĂĄl felhasznĂĄlt tasakok, frissentartĂł fĂłliĂĄk is tartalmazhatnak mikromƱanyagokat, amelyek bekerĂŒlhetnek az Ă©lelmiszerekbe.
A mikromƱanyagok emberi szervezetbe kerĂŒlĂ©se
Egyre több bizonyĂtĂ©k utal arra, hogy a mikromƱanyagok ĂĄtjuthatnak a bĂ©lgĂĄton, a nyirok- Ă©s szisztĂ©mĂĄs keringĂ©sbe kerĂŒlve felhalmozĂłdhatnak olyan szövetekben, mint a tĂŒdĆ, a mĂĄj, a vese Ă©s az agy. A vegyes mikromƱanyag-expozĂciĂłnak az anyagcserĂ©n keresztĂŒl a szöveti mƱködĂ©sre gyakorolt hatĂĄsa mĂ©g nagyrĂ©szt nem vizsgĂĄlt. KutatĂĄsok kimutattĂĄk, hogy a mikromƱanyagok a tĂĄpcsatornĂĄn keresztĂŒl kiĂŒrĂŒlnek a szervezetbĆl. Az emberi szĂ©kletmintĂĄban leggyakrabban elĆfordulĂł mikromƱanyag-tĂpus a polipropilĂ©n (PP) Ă©s a polietilĂ©n-tereftalĂĄt (PET), amiket legnagyobb mennyisĂ©gben a mƱanyag csomagolĂĄsok Ă©s palackok tartalmaznak. Ez a felfedezĂ©s aggodalomra ad okot, mivel a mikroplasztikok potenciĂĄlisan egĂ©szsĂ©gkĂĄrosĂtĂł hatĂĄsĂșak lehetnek, bĂĄr jelenleg mĂ©g kevĂ©s informĂĄciĂł ĂĄll rendelkezĂ©sre arrĂłl, hogy pontosan milyen hatĂĄssal vannak az emberi szervezetre, ugyanis a legtöbb tanulmĂĄny ĂĄllatokon vĂ©gzett kĂsĂ©rletekkel prĂłbĂĄlja modellezni a mikromƱanyagok kockĂĄzatait az egĂ©szsĂ©gre vonatkozĂłan.
2. szĂĄmĂș ĂĄbra: A mikro- Ă©s nanomƱanyagok szervezetbe törtĂ©nĆ bejutĂĄsa Ă©s azok lehetsĂ©ges kölcsönhatĂĄsainak tanulmĂĄnyozĂĄsa emberi sejtek Ă©s ĂĄllatmodellek felhasznĂĄlĂĄsĂĄval.
Milyen elvåltozåsokat okozhatnak a mikromƱanyagok a szervezetben?
VizsgĂĄlatok kimutattĂĄk, hogy a 0,1-10 ÎŒm mĂ©retƱ mƱanyagok kĂ©pesek ĂĄthatolni a biolĂłgiai membrĂĄnokon, a vĂ©r-agy gĂĄton, sĆt mĂ©g a placentĂĄn is, ami növeli a mĂĄsodlagos szövetekben, pĂ©ldĂĄul a mĂĄjban, vesĂ©ben Ă©s az agyban valĂł felhalmozĂłdĂĄs lehetĆsĂ©gĂ©t. Ezek az aprĂł rĂ©szecskĂ©k mechanikusan kĂĄrosĂthatjĂĄk a sejtek membrĂĄnjĂĄt, ami sejthalĂĄlhoz vezethet, valamint jelenlĂ©tĂŒk fokozza az oxidatĂv stresszt, ami kĂĄrosĂthatja a DNS-t, hosszĂș tĂĄvon növelheti egyes daganatok kialakulĂĄsĂĄnak kockĂĄzatĂĄt. A mikromƱanyagok bejuthatnak a vĂ©rĂĄramba, ennek következtĂ©ben szisztĂ©mĂĄs gyulladĂĄst okozhatnak, ami szĂĄmos krĂłnikus betegsĂ©g, pĂ©ldĂĄul szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gek elĆidĂ©zĆje lehet, növekedhet a trombĂłzis Ă©s a hemolĂzis veszĂ©lye.
A tĂĄplĂĄlĂ©kkal bejutott mikromƱanyagok az emĂ©sztĆrendszerben felhalmozĂłdhatnak Ă©s a tĂĄpanyagok felszĂvĂłdĂĄsĂĄt gĂĄtolhatjĂĄk, amelynek eredmĂ©nyekĂ©nt emĂ©sztĂ©si zavarok Ă©s tĂĄpanyaghiĂĄny alakulhat ki. Az emĂ©sztĆrendszer nyĂĄlkahĂĄrtyĂĄjĂĄt irritĂĄlĂł anyagkĂ©nt növelhetik a gyulladĂĄsos bĂ©lbetegsĂ©gek (Crohn-betegsĂ©g, colitis ulcerosa) kialakulĂĄsĂĄnak rizikĂłjĂĄt. Egy kĂnai kutatĂłcsoport megvizsgĂĄlta a humĂĄn szĂ©klet mikromƱanyag-szennyezettsĂ©gĂ©t. VizsgĂĄlatuk eredmĂ©nyei alapjĂĄn, a gyulladĂĄsos bĂ©lbetegsĂ©gben szenvedĆk szĂ©klete nagyobb mennyisĂ©gƱ mikromƱanyagot tartalmazott, mint az egĂ©szsĂ©ges emberek szĂ©kletmintĂĄja.
A mikromƱanyagok hosszĂștĂĄvon nemcsak a bĂ©lgyulladĂĄs kialakulĂĄsĂĄĂ©rt, hanem a betegsĂ©g sĂșlyosbodĂĄsĂĄĂ©rt is felelĆsek lehetnek. A mikromƱanyagok a bĂ©lmikrobiĂłta összetĂ©telĂ©t Ă©s ĂĄllapotĂĄt is megvĂĄltoztathatjĂĄk, kĂĄrosodhatnak egyes enzimek, aminek következtĂ©ben nemcsak emĂ©sztĂ©si problĂ©mĂĄk alakulhatnak ki, hanem hosszĂștĂĄvon elĆsegĂtheti a krĂłnikus immunrendszeri rendellenessĂ©gek megjelenĂ©sĂ©t is. A szervezetbe bejutott mikroszemcsĂ©k tovĂĄbbi toxikus folyamatokat indĂthatnak el, ugyanis felhalmozĂłdhatnak a mĂĄjban, ahol megvĂĄltozhatnak az olyan fontos anyagcsereutak, mint a szĂ©nhidrĂĄt-, lipid- vagy a fehĂ©rjemetabolizmus, de a mĂĄjszövetet kĂĄrosĂtva, mĂĄjgyulladĂĄst is indukĂĄlhatnak.
A kĂŒlönbözĆ mƱanyagok hasznĂĄlatĂĄnak veszĂ©lye azĂ©rt is jelentĆs, mert a felszĂnĂŒkrĆl olyan vegyi anyagok oldĂłdhatnak ki, mint a BPA, ftalĂĄtok, Ă©s alkilfenol, amelyek a szervezetbe jutva hormonĂĄlis egyensĂșlyzavart okozhatnak. A hormonĂĄlis elvĂĄltozĂĄsok befolyĂĄsolhatjĂĄk a reproduktĂv egĂ©szsĂ©get â nemzĆkĂ©ptelensĂ©get okozva; valamint tovĂĄbbi anyagcsere-rendellenessĂ©geket (pĂ©ldĂĄul inzulinrezisztencia, metabolikus szindrĂłma, 2-es tĂpusĂș diabĂ©tesz, pajzsmirigybetegsĂ©g) is okozhat. Ugyanakkor, a mikromƱanyagok placentĂĄn törtĂ©nĆ ĂĄtjutĂĄsa növeli a fejlĆdĂ©si rendellenessĂ©gek (pĂ©ldĂĄul fejlĆdĂ©sbeli kĂ©sĂ©sek, növekedĂ©si zavar) kialakulĂĄsĂĄnak kockĂĄzatĂĄt a magzatnĂĄl.
VilĂĄgszerte körĂŒlbelĂŒl 384 milliĂł ember szenved krĂłnikus obstruktĂv tĂŒdĆbetegsĂ©gben (COPD). Az EgĂ©szsĂ©gĂŒgyi VilĂĄgszervezet szerint a COPD a harmadik vezetĆ halĂĄlozĂĄsi ok vilĂĄgszerte. A lĂ©gszennyezĂ©s a tĂŒdĆbetegsĂ©gek egyik fĆ kockĂĄzati tĂ©nyezĆje. A mikromƱanyagok mindenĂŒtt jelenlĂ©vĆ környezeti szennyezĆ anyagok, mind a beltĂ©ri, mind a kĂŒltĂ©ri levegĆben. A mikromƱanyagokat emberi tĂŒdĆszövetben Ă©s köpetben is kimutattĂĄk. BelĂ©legzĂ©se krĂłnikus lĂ©gĂști betegsĂ©geket Ă©s asztmĂĄt okozhat. A mikroszkopikus rĂ©szecskĂ©k a tĂŒdĆben lerakĂłdva gyulladĂĄsos reakciĂłkat vĂĄlthatnak ki.
ĂsszegzĂ©s:
A mikromƱanyagok potenciĂĄlis egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄsai komoly aggodalmat keltenek, de mĂ©g sok tovĂĄbbi kutatĂĄs szĂŒksĂ©ges a pontos mechanizmusok Ă©s hosszĂș tĂĄvĂș hatĂĄsok teljes megĂ©rtĂ©sĂ©hez. A jelenlegi ismeretek alapjĂĄn azonban vilĂĄgos, hogy a mikromƱanyagok szĂĄmos mĂłdon kĂĄrosĂthatjĂĄk az emberi szervezetet, beleĂ©rtve a gyulladĂĄsok, sejtkĂĄrosodĂĄs, hormonĂĄlis zavarok Ă©s lĂ©gzĆszervi problĂ©mĂĄk elĆidĂ©zĂ©sĂ©t.
Mit tehetĂŒnk a kockĂĄzatok csökkentĂ©se Ă©rdekĂ©ben?
CsökkentsĂŒk a mƱanyaghasznĂĄlatot: KerĂŒld az olyan egyszer hasznĂĄlatos mƱanyagok alkalmazĂĄsĂĄt, mint a szĂvĂłszĂĄl, eldobhatĂł evĆeszközök Ă©s tĂĄnyĂ©rok, mƱanyag poharak. HasznĂĄlj ĂŒveg-, fĂ©m- vagy faeszközöket! A zöldsĂ©geket Ă©s gyĂŒmölcsöket hĂĄlĂłs bevĂĄsĂĄrlĂł zsĂĄkban vidd haza a boltbĂłl vagy a piacrĂłl! VĂĄsĂĄrlĂĄs elĆtt gondoskodj arrĂłl, hogy legyen nĂĄlad vĂĄszontĂĄska, Ăgy elkerĂŒlhetĆ a bevĂĄsĂĄrlĂł zacskĂłk felhalmozĂĄsa.
TĂĄmogassuk az ĂșjrahasznosĂtĂĄst: VegyĂŒnk rĂ©szt az ĂșjrahasznosĂtĂĄsi programokban, Ă©s tĂĄmogassuk azokat a kezdemĂ©nyezĂ©seket, amelyek cĂ©lja a mƱanyagszennyezĂ©s csökkentĂ©se.
FigyeljĂŒnk az Ă©lelmiszerforrĂĄsokra: VĂĄsĂĄroljunk helyi, organikus termĂ©keket, Ă©s kerĂŒljĂŒk az egyesĂ©vel csomagolt ĂĄruk fogyasztĂĄsĂĄt. A legtöbb nagyvĂĄrosban mĂĄr elĂ©rhetĆek a csomagolĂĄsmentes boltok, ahol az ĂĄltalad vitt vĂĄszontĂĄskĂĄban vagy ĂŒvegedĂ©nyben viheted haza a vĂĄlasztott termĂ©keket. Ezek az Ășgynevezett zero waste kereskedĂ©sek Budapesten kĂvĂŒl PĂ©csen, Szegeden, Debrecenben, Sopronban is megtalĂĄlhatĂłak.
forrĂĄs:
Magyar Dietetikusok Orszågos Szövetsége
* * *
FelhasznĂĄlt irodalom
1. Ter Halle, A., & Ghiglione, J. F. (2021). Nanoplastics: A Complex, Polluting Terra Incognita. Environmental science & technology, 55(21), 14466â14469. https://doi.org/10.1021/acs.est.1c04142
2. Issac, M. N., & Kandasubramanian, B. (2021). Effect of microplastics in water and aquatic systems. Environmental science and pollution research international, 28(16), 19544â19562. https://doi.org/10.1007/s11356-021-13184-2
3. Jander, J.; Hummel, D.; Stuermer, S.; Monteleone, A.; Neumaier, T.; Broghammer, F.; Lewin-Kretzschmar, U.; Brock, T.; Knoll, M.; Fath, A.S. (2022). Release of Microplastics from Reusable Kitchen Plasticware and Generation of Thermal Potential Toxic Degradation Products in the Oven. Appl. Sci. 12, 2535.
4. Kwon, J. H., Kim, J. W., Pham, T. D., Tarafdar, A., Hong, S., Chun, S. H., Lee, S. H., Kang, D. Y., Kim, J. Y., Kim, S. B., & Jung, J. (2020). Microplastics in Food: A Review on Analytical Methods and Challenges. International journal of environmental research and public health, 17(18), 6710. https://doi.org/10.3390/ijerph17186710
5. Mamun, A. A., Prasetya, T. A. E., Dewi, I. R., & Ahmad, M. (2023). Microplastics in human food chains: Food becoming a threat to health safety. The Science of the total environment, 858(Pt 1), 159834. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2022.159834
6. Kashfi, F. S., Mohammadi, A., Rostami, F., Savari, A., De-la-Torre, G. E., Spitz, J., Saeedi, R., Kalantarhormozi, M., Farhadi, A., & Dobaradaran, S. (2023). Microplastics and phthalate esters release from teabags into tea drink: occurrence, human exposure, and health risks. Environmental science and pollution research international, 30(47), 104209â104222. https://doi.org/10.1007/s11356-023-29726-9
7. Barna Ferenc (2022). A hazai tejtermelés és a tejfeldolgozås https://agraragazat.hu/hir/agrar-hazai-tej-termeles-feldoglozas-fogyasztas-mezogazdasag/
8. Da Costa Filho, P. A., Andrey, D., Eriksen, B., Peixoto, R. P., Carreres, B. M., AmbĂŒhl, M. E., Descarrega, J. B., Dubascoux, S., Zbinden, P., Panchaud, A., & Poitevin, E. (2021). Detection and characterization of small-sized microplastics (â„â5 ”m) in milk products. Scientific reports, 11(1), 24046. https://doi.org/10.1038/s41598-021-03458-7
9. Központi Statisztikai Hivatal (2021). A sör az egyik legnĂ©pszerƱbb alkoholtartalmĂș ital a magyarok körĂ©ben (https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/sor/sorfogyasztas.pdf
10. Di Fiore, C., Sammartino, M. P., Giannattasio, C., Avino, P., & Visco, G. (2023). Microplastic contamination in commercial salt: An issue for their sampling and quantification. Food chemistry, 404(Pt B), 134682. https://doi.org/10.1016/j.foodchem.2022.134682
11. Aydın, R. B., Yozukmaz, A., Ćener, İ., Temiz, F., & Giannetto, D. (2023). Occurrence of Microplastics in Most Consumed Fruits and Vegetables from Turkey and Public Risk Assessment for Consumers. Life (Basel, Switzerland), 13(8), 1686. https://doi.org/10.3390/life13081686
12. Oumar Fofana (2023). Understanding Francwâs ban on plastic packaging for fruits and vegetables https://www.packaging-gateway.com/features/understanding-frances-ban-on-plastic-packaging-for-fruits-and-vegetables/?cf-view
13. Liu, Y., Cao, Y., Li, H., Liu, H., Bi, L., Chen, Q., & Peng, R. (2024). A systematic review of microplastics emissions in kitchens: Understanding the links with diseases in daily life. Environment international, 188, 108740. https://doi.org/10.1016/j.envint.2024.108740
14. Blackburn, K., & Green, D. (2022). The potential effects of microplastics on human health: What is known and what is unknown. Ambio, 51(3), 518â530. https://doi.org/10.1007/s13280-021-01589-9
15. Palaniappan, S., Sadacharan, C. M., & Rostama, B. (2022). Polystyrene and Polyethylene Microplastics Decrease Cell Viability and Dysregulate Inflammatory and Oxidative Stress Markers of MDCK and L929 Cells In Vitro. Exposure and health, 14(1), 75â85. https://doi.org/10.1007/s12403-021-00419-3 (SajĂĄt fordĂtĂĄs)
16. Landrigan, P. J., Raps, H., Cropper, M., Bald, C., Brunner, M., Canonizado, E. M., Charles, D., Chiles, T. C., Donohue, M. J., Enck, J., Fenichel, P., Fleming, L. E., Ferrier-Pages, C., Fordham, R., Gozt, A., Griffin, C., Hahn, M. E., Haryanto, B., Hixson, R., Ianelli, H., ⊠Dunlop, S. (2023). The Minderoo-Monaco Commission on Plastics and Human Health. Annals of global health, 89(1), 23. https://doi.org/10.5334/aogh.4056
17. Ullah, S., Ahmad, S., Guo, X., Ullah, S., Ullah, S., Nabi, G., & Wanghe, K. (2023). A review of the endocrine disrupting effects of micro and nano plastic and their associated chemicals in mammals. Frontiers in endocrinology, 13, 1084236. https://doi.org/10.3389/fendo.2022.1084236
18. Ragusa, A., Svelato, A., Santacroce, C., Catalano, P., Notarstefano, V., Carnevali, O., Papa, F., Rongioletti, M. C. A., Baiocco, F., Draghi, S., D'Amore, E., Rinaldo, D., Matta, M., & Giorgini, E. (2021). Plasticenta: First evidence of microplastics in human placenta. Environment international, 146, 106274. https://doi.org/10.1016/j.envint.2020.106274
19. Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease (GOLD) (2024). Global strategy for the diagnosis, management, and prevention of chronic obstructive pulmonary disease, report https://goldcopd.org/
20. World Health Organization (WHO) (2020): The top 10 causes of death https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/the-top-10-causes-of-death
A témåban eddig a legrészletesebb és leghasznosabb cikk amit olvastam.