Bár az elmúlt évtizedekben világszerte csökkent a dohányzók száma, a dohányzás továbbra is az egyik vezető megelőzhető halálok. Napjainkban évente több mint 7 millió ember hal meg a dohányzás következtében, ebből mintegy 1,6 millió haláleset a passzív dohányzás számlájára írható.
Az Európai Unióban 24 százalék volt a dohányzók aránya 2023-ban a 15 év feletti lakosság körében végzett WHO felmérés szerint. Magyarország ezen átlag fölé került, a 15 év felettiek 26 százaléka használt hagyományos dohányterméket. A férfiak 32, a nők 21 százaléka dohányzik. A 40-54 évesek körében a legmagasabb – 36 százalékos – a dohányzók aránya, de a 15-24 évesek közül is majdnem minden harmadik fiatal rendszeresen rágyújt.
A dohányzás visszaszorítását az új termékek és technológiák sem segítik, hiszen ezek sem tekinthetők ártalmatlanoknak, számos vizsgálat számol be egészségkárosító hatásaikról. A WHO becslése szerint ma már több mint 100 millió ember használ e-cigarettát világszerte – főként a magas jövedelmű országokban –, köztük pedig legalább 15 millió 13–15 éves gyermek és serdülő.
A magyarországi adatok riasztóak. Egy 2022-es kutatás szerint az 5-11. osztályos tanulók körében – bár a rendszeres dohányzók aránya 2010 és 2018 között csökkent –, 2022-ben újra növekedés volt tapasztalható, emellett az új termékek térnyerése is kimutatható: 2022-ben a 9. évfolyamon tanulók 34-35 százaléka, a 11. évfolyamon tanulók 38-39 százaléka használt e-cigarettát, a hevített dohánytermékek használatáról a 11. osztályosok 33 százaléka számolt be.
Balogh Erika, a PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet egyetemi adjunktusa szerint a dohányzásnak nincs biztonságos módja, a dohányzás minden formája káros, ráadásul a dohányzás különösen nagy népegészségügyi terhet jelent Magyarországon: évente több mint 27 ezer ember halála hozható összefüggésbe vele.
A dohányzás szinte valamennyi szervet képes károsítani, kiemelt szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, károsítja a légzőrendszert, jelentősen növeli a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) előfordulását, és számos rosszindulatú daganatos betegség kialakulását.
Az új típusú dohány- és nikotintartalmú termékek egészségkárosító hatásaival kapcsolatban is egyre több tudományos ismeret áll rendelkezésre a szakember szerint, így azok használata összefüggésbe hozható légzőszervi, szív- és érrendszeri problémákkal és betegségekkel, a nikotinfüggőség kialakulásával és fenntartásával.
A dohányzás abbahagyása a legfontosabb lépés, amit a dohányzók tehetnek egészségük javítása érdekében, hiszen a a dohányzás elhagyásával a szervezet elkezd regenerálódni. A kedvező hatások közül van, ami már röviddel a leszokás után észlelhető, van, amihez hosszabb időre van szüksége a szervezetnek. Már az első nap csökken a pulzus és a vérnyomás, a vér szén-monoxid szintje visszatér a normális szintre, egy-kilenc hónap elteltével mérséklődik a köhögés és a légszomj, majd 1-2 éven belül drasztikusan, felére csökken a szívroham kockázata a dohányzókéhoz képest.
A leszokás eredményességét jelentősen növelheti a szakemberi támogatás, a viselkedésváltozást segítő magatartásorvoslási módszerek, valamint szükség esetén a gyógyszeres segítség.
Magyarországon is elérhetők kifejezetten leszokást támogató programok például tüdőgondozókban, egészségfejlesztési irodákban és munkahelyeken is, valamint telefonos tanácsadás is választható az ingyenesen hívható a +3680442044-es telefonszámon.
Erősebb függőség esetén a magatartásorvoslási módszerek mellett a gyógyszeres támogatás is nagy segítséget nyújt a megvonási tünetek és a sóvárgás enyhítésében, mind a nikotintartalmú és a vényköteles, mind a nikotint nem tartalmazó készítmények
A leszokást fontolgatók hasznos tippeket, információkat olvashatnak többek között a leteszemacigit.hu és az eljtisztatudovel.hu oldalakon, valamint segítséget nyújthat a "Gond? Egy szál se!" mobilalkalmazás is.
(MTI nyomán / PTE ÁOK)
