HatĂłanyagait tekintve a 10-15%-os arĂĄnyt kĂ©pviselĆ arbutin a legjelentĆsebb. Az arbutin (Ă©s annak metilĂĄlt vĂĄltozata) savas környezetben hidrolizĂĄlĂłdik, a gyomor alacsony pH-jĂș közegĂ©ben hidrokinonnĂĄ alakul, mely a növĂ©ny levelĂ©ben eredendĆen csupĂĄn nĂ©hĂĄny tized szĂĄzalĂ©kban van jelen.
A medveszĆlĆlevĂ©l (Arctostaphylos uva-ursi) a hangafĂ©lĂ©khez vagy erikafĂ©lĂ©khez (Ericaceae) tartozĂł, MagyarorszĂĄgon nem Ćshonos, hƱvösebb Ă©ghajlatot kedvelĆ gyĂłgynövĂ©ny.
BĂĄr placebo-kontrollĂĄlt kettĆs vak kĂsĂ©rletet mĂ©g nem vĂ©geztek, tapasztalati (empirikus) Ășton hatĂ©konynak tartjĂĄk a vesemedence Ă©s a hĂșgyutak kĂłrokozĂł-mentesĂtĂ©sĂ©ben, melyet â fĆleg szubakut Ă©s krĂłnikus esetben â diuretikus (vizelethajtĂł) hatĂĄsa is tĂĄmogat. A gyĂłgynövĂ©ny vastag, bĆrszerƱ levelei hasznĂĄlatosak.
Ennek a benzolvegyĂŒletnek a mĂĄj nem kĂŒlönösebben örĂŒl, a szervezet jĂłrĂ©szt a vesĂ©n keresztĂŒl prĂłbĂĄl megszabadulni tĆle. AntibakteriĂĄlis hatĂĄsĂĄt itt vĂĄrjuk el, mely leginkĂĄbb lĂșgos közegben Ă©rvĂ©nyesĂŒl, Ăgy a vegetĂĄriĂĄnusok alkalikus vizeletĂ©ben lehet a legaktĂvabb, avagy a gyĂłgynövĂ©ny alkalmazĂĄsakor sok zöldsĂ©ggel, esetleg nĂ©mi szĂłdabikarbonĂĄttal tĂĄmogathatĂł. KezelĂ©s alatt Ă©rdemes csökkenteni a hĂșsfogyasztĂĄst, valamint kerĂŒlni a C-vitamin (aszkorbinsav) Ă©s egyĂ©b vizeletsavanyĂtĂłk egyidejƱ bevĂ©telĂ©t.
A medveszĆlĆlevĂ©l cserzĆanyagokat tartalmaz, mely irritĂĄlhatja a gyomor-bĂ©lrendszer nyĂĄlkahĂĄrtyĂĄjĂĄt, ezĂ©rt Ă©tkezĂ©s utĂĄn alkalmazandĂł. FennĂĄllĂł gyomornyĂĄlkahĂĄrtya-bĂĄntalom (reflux, fekĂ©ly) esetĂ©n inkĂĄbb ne alkalmazzuk, kĂŒlönösen forrĂĄzatĂĄnĂĄl Ă©rdemes ezt szem elĆtt tartani. Hidegen ĂĄztatott formĂĄjĂĄban a cserzĆanyagok kioldĂłdĂĄsĂĄt nagymĂ©rtĂ©kben csökkenthetjĂŒk.
A gyĂłgynövĂ©ny mĂĄr rövid tĂĄvon kifejti hatĂĄsĂĄt, ami kifejezetten elĆnyös, egyben gyakorlati alkalmazhatĂłsĂĄgĂĄnak kulcsa, hiszen hosszabb tĂĄvon szervezetĂŒnk egyre kevĂ©sbĂ© tolerĂĄlnĂĄ, elĆtĂ©rbe hozva a hidrokinon mĂĄjkĂĄrosĂtĂł hatĂĄsĂĄt, melyhez egyes feltĂ©telezĂ©sek szerint karcinogĂ©n (rĂĄkkeltĆ) hatĂĄs is tĂĄrsulhat. Huzamosan (kĂ©t hĂ©tnĂ©l tovĂĄbb) tehĂĄt nem Ă©rdemes sem ĂĄzatĂĄt, sem forrĂĄzatĂĄt alkalmazni, mĂ©g teakeverĂ©kekben sem, ahol a mĂĄr taglaltak szintĂ©n Ă©rvĂ©nyesek, nĂ©hĂĄny közönsĂ©gesebb mellĂ©khatĂĄssal egyetemben, mint pĂ©ldĂĄul Ă©melygĂ©s, hĂĄnyinger, szĂ©krekedĂ©s.
A medveszĆlĆlevĂ©l gyerekeknĂ©l, vĂĄrandĂłs Ă©s szoptatĂłs kismamĂĄknĂĄl, meglĂ©vĆ mĂĄjkĂĄrosodĂĄs, rendezetlen mĂĄjfunkciĂłk, valamint beszƱkĂŒlt vesemƱködĂ©s esetĂ©n sem vethetĆ be. FogyasztĂĄsĂĄt kizĂĄrĂł ok hiĂĄnyĂĄban is legfeljebb Ă©vente ötször tanĂĄcsoljuk.
MedveszĆlĆlevelet tartalmazĂł kĂ©szĂtmĂ©nyek, szĂĄlas, filteres teĂĄk Ă©s teakeverĂ©kek fogyasztĂĄsa elĆtt feltĂ©tlenĂŒl olvassa el az alkalmazĂĄsi elĆĂrĂĄst, kĂ©rdezzen meg szakirĂĄnyban kĂ©pzett orvost, termĂ©szetgyĂłgyĂĄszt!
Våli Béla Edgår
orvosiLexikon.hu
(110425)