inszomnia

[gac]

A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság Pécsett tartotta éves szakmai konferenciáját, amely a hetedik a Társaság tudományos összejöveteleinek sorában. A hétvégén befejeződött konferencián olyan érdekes témákat boncolgatnak a szakemberek, mint az inszomniák, alvászavarok, valamint az alvás és epilepszia kapcsolata. Kitértek arra is, hogy mi lehet a fiatalok aluszékonyságának hátterében.

Az idei szakmai konferencia – ahogy az előzőekben is – a továbbképzés, a tapasztalatcsere, az ellátó hálózatban résztvevők (szomnológusok, szakorvosok, háziorvosok, alvástechnikusok és szakasszisztensek) közötti kapcsolattartás alapját képezi. Ezen összejövetelek fő témáit mindig úgy választja meg a Társaság, hogy azok az aktuálisan legfontosabb területeket érintsék. Ebben az évben számos olyan kérdés kerül terítékre, amellyel a hétköznapi életben a betegek kezelése során gyakran találkozhatnak a szakemberek.

A legtöbbször előforduló alvászavar, az inszomnia (álmatlanság) kezelésében elért eredményekről és a megállapított ajánlásokról részletesen esik szó a konferencia alkalmával. Az alvási rendellenességek ezen fajtájára jellemző, hogy a beteg vagy nem képes elaludni, illetve elegendő ideig aludni, vagy pedig többször ébredések szakítják meg az alvást. Legyen szó az inszomnia bármely változatáról, általánosan elmondható, hogy a kórral együtt élők képtelenek pihentetően átaludni az éjszakát és ennek következtében folyamatos fáradtsággal kénytelenek szembenézni.

Mi is az a narcolepsia?

Képzeljék el, hogy egy vidám társaságban, felhőtlen szórakozás kellős közepén valaki összeesik s mély álomba zuhan. Mikor a többiek - akik mit sem értenek az egészből - felébresztik, bénultan fekszik hosszú perceken át, majd nagy nehezen teljesen rendeződik az állapota. Elég ijesztőnek hangzik, ugye?

Mi is történik ilyenkor? Mindenekelőtt ejtsünk néhány szót magáról az alvásról, melyről mind a mai napig nem tudjuk egészen pontosan, mi is az élettani szerepe.

Az életünk 1/3-át kitevő alvás rendellenességei megronthatják közérzetünket, teljesítőképességünket, életminőségünket, messzemenően befolyásolhatják egészségünket.

A szükséges alvás mennyisége életkoronként változik.

Fibromyalgia

 

A Fibromyalgia-szindrómával az elmúlt tíz évben kezdtek igazán behatóan foglalkozni.

Feltárták a betegség jellemző tüneteit, így a betegek is egyre több kérdésre kaptak választ, s megismerhették a gyógyulás lehetőségeit is.

A betegség az átlag népesség 1 százalékában fordul elő, ebből 6-10 százalék a belgyógyászat, 20 százalék a reumatológia területén található. A betegség a felnőtt lakosság 4-12 százalékát, ezen belül főleg a középkorú, munkaképes nőket érinti, veszélyeztetve pszichés és fizikai állapotukat.

Milyen tüneteket észlel a beteg?

Alvászavarban szenved? Problémája van az elalvással? Gyakran forgolódik, többször felébred éjszaka, reggel alig tud kikászálódni az ágyból? Egyre több ember éli át ezeket a tüneteket. Március 18-án volt az Alvás Világnapja, amelyhez idén a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság is csatlakozott. Ugyanakkor ezen a napon útjára indította társadalmi célú edukációs kampányát.
Nemzetközi becslések szerint a fejlett országokban a lakosság mintegy 30 százalékát, az idősek akár 60 százalékát is érinthetik a különböző alvászavarok. Részletes statisztika azonban nincs arról, hogy hazánkban valójában hányan is szenvednek alvásbetegségben. Szomorú, hogy többen igyekeznek figyelmen kívül hagyni a tüneteket és nem fordulnak szakemberhez, nem számolva a késői következményekkel.
Az alvásfüggő légzészavarokban, a mozgászavarokban és alváselégtelenségben szenvedők száma fokozatosan növekszik, egyre többen panaszkodnak napközbeni aluszékonyságra, kialvatlanságra. A rossz közérzet mellett romlik a koncentrálóképesség, és a memória is – hangsúlyozta Dr. Szakács Zoltán, a Társaság főtitkára. Ugyanakkor a többműszakos adaptációs zavarokban szenvedők aránya is nő. Az alvászavarok jelentős része gondozást igényel és alapfeltétele, hogy a beteg maga is részesévé váljon e folyamatnak.

Illusztráció: horkolás (sMirC smiley – CC-BY-SA)Agyvérzés, szívritmuszavar, szívinfarktus… Ki gondolná, hogy a horkolásnak bármi köze lehet súlyos kórképekhez? Pedig egyes kutatások szerint a horkolók körében gyakrabban fordulnak elő ezek az akár halállal is fenyegető elváltozások. A horkolás tehát nem csupán a partner bosszantásáért és a nappali álmosságért felelős… Hogy mit is nevezünk horkolásnak, és mit tehetünk ellene, arról dr. Lengyel Csongor fül-orr-gégésszel, az Országos Onkológiai Intézet munkatársával beszélgettünk.
Kialakulását tekintve a horkolás egészen egyszerű jelenség. Amikor alszunk, valamennyi izmunkhoz hasonlóan a torok izmai is elernyednek. Vannak, akiknél túl nagy a nyelvgyök, vagy túlságosan lazák a lágyszájpad szövetei, így azok belégzéskor a hátulsó garatfalhoz érve leszűkítik, eltorlaszolják a felső légutakat. Ilyenkor az orron vagy a szájon át vett levegőnek szűk területen kell átjutnia, ami durva, érdes hangot kelt ezt hívjuk horkolásnak.

Alvászavarok gyermekkorban

Feliratkozás inszomnia csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×