A világegyetem várhatĂłan tĂz a hetvennyolcadik hatványon Ă©v mĂşlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum vĂ©gĂ©t tĂz az ezeregyszázadik hatványon Ă©v mĂşlvára jĂłsolták – közölte a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztĹ‘ hĂrportál.
Heino Falcke asztrofizikus, Michael Wondrak kvantumfizikus Ă©s Walter van Suijlekom matematikus, a hollandiai Nijmegen Radboud Egyetem professzorainak közös kutatását ismertetve a hĂrportál közölte: a szerzĹ‘k kimutatták, hogy nemcsak a fekete lyukak, hanem más objektumok, pĂ©ldául a neutroncsillagok is kĂ©pesek "elpárologni" a Hawking-sugárzáshoz* hasonlĂł folyamaton keresztĂĽl.
A hĂrportál szerint a tudĂłsok azt vizsgálták, mikor halnak ki vĂ©gleg a leghosszabb Ă©letűnek ĂtĂ©lt Ă©gitestek, a fehĂ©r törpĂ©k. SzámĂtásaikat a Stephen Hawking brit fizikusrĂłl elnevezett Hawking-sugárzásra alapozták. A Hawking-sugárzás egyik következmĂ©nye, hogy a fekete lyuk nagyon lassan rĂ©szecskĂ©kre Ă©s sugárzásra bomlik. Ez tette lehetĹ‘vĂ© a leghosszabb ideig fennmaradĂł Ă©gitest, a fehĂ©r törpe megszűnĂ©sĂ©nek elmĂ©leti kiszámĂtását .
A tudĂłsok kimutatták továbbá, hogy a Hawking-sugárzás folyamata elmĂ©letileg más, gravitáciĂłs mezĹ‘vel rendelkezĹ‘ objektumokra is vonatkozik. A számĂtásaik szerint egy tárgy párolgási ideje csak a sűrűsĂ©gĂ©tĹ‘l fĂĽgg.
"Az univerzum vĂ©ge sokkal hamarabb jön el, mint várták, de szerencsĂ©re mĂ©g mindig nagyon távol van" – idĂ©zte Heino FalckĂ©t, a tanulmány vezetĹ‘ szerzĹ‘jĂ©t a hĂrportál.
Az emberisĂ©gnek nem kell tĂşlságosan aggĂłdnia az univerzum vĂ©ge miatt – idĂ©zte Walter van Suijlekom társszerzĹ‘t a hĂrportál. A matematikus hozzátette: a Nap körĂĽlbelĂĽl egymilliárd Ă©v mĂşlva tĂşl forrĂłvá válik az Ă©lethez, Ă©s felforralja Földön az Ăłceánokat.
A Nap továbbá körĂĽlbelĂĽl nyolcmilliárd Ă©v mĂşlva kezd oly Ă©rtĂ©kben tágulni, hogy "felfalja addigra már kopár Ă©s Ă©lettelen bolygĂłnkat" - Ărta a kutatĂłk tanulmányát ismertetve a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztĹ‘ hĂrportál.
(MTI)
*Hawking-sugárzás: tetszetĹ‘s elmĂ©let arrĂłl, hogy a világűrben lĂ©vĹ‘, adott esetben egĂ©szen parányi fekete lyukak más objektumok bekebelezĂ©sĂ©nek lehetĹ‘sĂ©ge nĂ©lkĂĽl gyorsulĂł ĂĽtemben veszĂthetnek tömegĂĽkbĹ‘l. A fekete lyukak gravitáciĂłja olyan erĹ‘s, hogy a fekete lyukakhoz elegendĹ‘en közel, az Ăşn. esemĂ©nyhorizonton tĂşl nincs anyag – mĂ©g maga a fĂ©ny sem –, mely megmenekĂĽlhetne, az örökre eltűnik.
A kvantumfizika szerint az univerzumban az Ăşn. vákuumfluktuáciĂł során folyamatosan jönnek lĂ©tre Ă©s tűnnek el párban rĂ©szecskĂ©k, melyek összenergiája zĂ©rus. A fekete lyuk hatalmas gravitáciĂłs ereje okozta tĂ©ridĹ‘-görbĂĽlet az esemĂ©nyhorizontnál szĂ©tválaszthatja ezt a párt – a negatĂv rĂ©szecske a fekete lyukba zuhan, a pozitĂv kiszabadul. Ez a fekete lyuk "párolgásának", tömege fokozatos elvesztĂ©sĂ©nek oka.