Gyermekkorban a nemi szervek a test többi részével párhuzamosan fejlődnek. Tízéves kor után a fejlődés felgyorsul. Pontosan ma sem tudjuk, hogy a pubertás hátterében álló hatal-mas változásokat mi indítja el, de az események sorrendje már ismert.
A fejlődést az agyi központok: a hipotalamus és az agyalapi mirigy (hipofizis) elülső lebenye által termelt hormonok indítják el.
A nemi mirigyekre, a gonádokra (petefészek, illetve here) egy fékező és serkentő, meglehetősen bonyolult mechanizmus, az ún. negatív és pozitív "feed-back" (a szervezet válasza a külső ingerekre) hat. Ehhez kapcsolódik a mellékvese és a pajzsmirigy hormonjainak hatása, melyek jó működése feltétele a zavartalan pubertásnak. A gonadotrop hormonok stimulálják a petefészek és herék anatómiai és funkcionális fejlődését, fokozatosan érzékenyebbé válnak e hatások iránt, és kialakulnak a prepubertásra jellemző tünetek: a másodlagos nemi jelek.
Lányoknál a medenceméretek növekedését az emlő fejlődése követi, majd szőrzet jelenik meg először a nemi szerveken, utána a hónaljban. A hüvelyhám jellegzetesen változik a petefészek által termelt ösztrogén hatására, melyet a hormoncitológiai vizsgálat is tükröz. Megjelenik az élettani fehérfolyás, a váladék vegyhatása fokozatosan savanyú lesz. Ez a savanyú vegyhatás, az ún. Döderlein-pálcák jelenléte biztosítja a hüvely védelmét.
Az emlők fejlődésének kezdete után kb. két évvel jelentkezik az első vérzés, ezzel véget ér prepubertás időszaka. A nemi érés pubertás fázisa kezdődik, mely akkor fejeződik be, amikor-ra már az említett hipotalamus-hipofizis-ovárium-tengely működése éretté válik, a hossznövekedés befejeződik. Rendszeres ciklusok átlagosan az első menzeszt követően két-három év elteltével vannak.
Fiúknál a here és a hímvessző indul növekedésnek, megindul a szőrnövekedés a nemi szervek körül és a hónaljban. Az arcon aknék, bajusz, szakáll jelentkezik, fokozatosan mutál a hang, ezt követi az első magömlés, átlagban 13-16 év között.
A külső változások egyes jelei mérhetők (növekedés, here nagysága), mások fejlődési stádiumokba sorolással követhetők (mellfejlődés, méhfejlődés - a méhtest és a méhnyak arányainak változása). A fejlődés üteme minden lánynál és fiúnál más és más: öröklött tényező, földrajzi helyzet, fényhatások is befolyásolják.
Az utóbbi években az életkörülmények javulásával a hossznövekedés és a pubertás kezdete felgyorsulást mutat. Az okok között szerepel a bőséges fehérjedús táplálkozás, a szervezet fejlődését akadályozó betegségek és a táplálkozási zavarok leküzdése.
Jelentős tényező az idegrendszerre ható ingerek bősége és intenzitása. Ám sokszor a szellemi és etikai érettség nem tart lépést a felgyorsult fejlődéssel. Ennek a körülménynek jelentős szerepe van az ifjúság világméretű problémáiban (drogfogyasztás, alkoholizmus, antiszociális megnyilvánulások, szökés, csavargás, agresszív viselkedés, iskolai problémák stb.).
Napjainkban a serdülők egyre korábban kezdik a nemi életet. Sajnos ez a nem kívánt terhességek és a nemi úton terjedő betegségek növekedését vonja maga után annak ellenére, hogy mindkettő ellen lehet védekezni.
A fenti időszak nevelési szempontból sok tapasztalatot, megértést és tapintatot kíván.
Dr. Némedy Edit
forrás:archívum
(Patika Tükör – 010101)
