Fibromyalgia, az ismeretlen betegség

A Fibromyalgia-szindrómával az elmúlt tíz évben kezdtek igazán behatóan foglalkozni. Feltárták a betegség jellemző tüneteit, így a betegek is egyre több kérdésre kaptak választ, s megismerhették a gyógyulás lehetőségeit is.

A betegség az átlag népesség 1 százalékában fordul elő, ebből 6-10 százalék a belgyógyászat, 20 százalék a reumatológia területén található. A betegség a felnőtt lakosság 4-12 százalékát, ezen belül főleg a középkorú, munkaképes nőket érinti, veszélyeztetve pszichés és fizikai állapotukat.

Milyen tüneteket észlel a beteg?

• fáradékonyság, kimerültség érzése
• a fizikai állapot, a kondíció általános romlása
• alvászavar
• szorongás, néha depresszió
• irritábilis bélszindróma is gyakran kísérője a betegségnek
• testszerte kisebb pontokban jelentkező izomfájdalom

Mi váltja ki a betegséget? Több tényező játszik szerepet a betegség kialakulásában:

• stresszérzékenység
• vegetatív- és hormonális zavarok

A szervezet a környezeti ingerekre fokozott érzékenységgel, stresszállapottal válaszol.

A csökkent alkalmazkodási képesség az élet minden területén konfliktushelyzeteket okoz (család, munkahely). A rossz lelkiállapot az izmok fokozott tónusát, fájdalmát váltja ki, ami circulus vitiosusként tovább rontja a beteg helyzetét.

A fájdalom, a merevség érzése az alább felsorolt izmokban szimmetrikusan jelentkezik:

• tarkóizmokban
• nyak hátsó területén, a gerinc mellett
• szegycsont felső részénél
• vállövi tartóizmokban
• a lapocka felett
• a derékban
• a medencén a csípőízületnél
• a térd belső részén

A beteg a tünetek észlelésekor minél előbb forduljon háziorvosához, aki a megfelelő szakorvoshoz irányítja.

A beteget kezelő team:

• orvos
• gyógytornász
• fizioterápiás asszisztens
• pszichológus

A team összehangolt működése mind kórházi, mind ambulanter körülmények között eredményesen tudja kezelni a beteget.

Mit tehet az orvos?

• Elmagyarázza a betegség okát, a különböző terápiás eljárásokat, a gyógyulás lehetőségeit. Ehhez a beteg aktív közreműködését is kérik - a siker kulcsa a beteg kezében van.

Mit tehet a gyógytornász?

• Masszázskezeléssel, a szövetek lazításával oldja az izmok érzékenységét.
• Víz alatti tornával kellemes, fájdalommentes, jó hangulatot eredményező mozgásokat végeztet.
• A fizikai terhelés fokozására egyszerű mozgásokból felépített kitartó tréninget ad, melyet 40 percen át végeztet.
• Izomnyújtásokkal igyekszik az izmok keringését, erejét, normál működését helyreállítani.
• Relaxációs tréninggel csökkenti a stresszérzékenységet.

Mit tehet a fizioterápiás asszisztens?

• Megfelelő kezelésekkel (TENS, szénsavas fürdő, tangentor) segíti az izmok keringésének és lazulásának javítását.

Mit tehet a pszichológus?

• Megtanítja lazítani a beteget, ezzel oldva a testi-lelki feszültségeket. Meghallgatja a beteget, s a problémák mielőbbi megoldására törekszik.

Életmódbeli tanácsok

Pozitív szemlélet kialakítására kell törekedni, hogy a betegek szívesen végezzék napi mozgásprogramjukat, feladatukat. Figyeljenek a napi terhelésekre, ne legyenek munkájukban és otthon maximalisták, próbáljanak lazítani. Naponta egy órát sétáljanak, relaxáljanak, s néha ússzanak is.

Bízzanak a gyógyulásban, a rendszeres célirányos kezelések meghozzák a sikert.

Koltainé Balázs Éva
főiskolai adjunktus

forrás: archívum
(Patika Tükör 010106)