A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság Pécsett tartotta éves szakmai konferenciáját, amely a hetedik a Társaság tudományos összejöveteleinek sorában. A hétvégén befejeződött konferencián olyan érdekes témákat boncolgatnak a szakemberek, mint az inszomniák, alvászavarok, valamint az alvás és epilepszia kapcsolata. Kitértek arra is, hogy mi lehet a fiatalok aluszékonyságának hátterében.
Az idei szakmai konferencia – ahogy az elĹ‘zĹ‘ekben is – a továbbkĂ©pzĂ©s, a tapasztalatcsere, az ellátĂł hálĂłzatban rĂ©sztvevĹ‘k (szomnolĂłgusok, szakorvosok, háziorvosok, alvástechnikusok Ă©s szakasszisztensek) közötti kapcsolattartás alapját kĂ©pezi. Ezen összejövetelek fĹ‘ tĂ©máit mindig Ăşgy választja meg a Társaság, hogy azok az aktuálisan legfontosabb terĂĽleteket Ă©rintsĂ©k. Ebben az Ă©vben számos olyan kĂ©rdĂ©s kerĂĽl terĂtĂ©kre, amellyel a hĂ©tköznapi Ă©letben a betegek kezelĂ©se során gyakran találkozhatnak a szakemberek.
A legtöbbször elĹ‘fordulĂł alvászavar, az inszomnia (álmatlanság) kezelĂ©sĂ©ben elĂ©rt eredmĂ©nyekrĹ‘l Ă©s a megállapĂtott ajánlásokrĂłl rĂ©szletesen esik szĂł a konferencia alkalmával. Az alvási rendellenessĂ©gek ezen fajtájára jellemzĹ‘, hogy a beteg vagy nem kĂ©pes elaludni, illetve elegendĹ‘ ideig aludni, vagy pedig többször Ă©bredĂ©sek szakĂtják meg az alvást. Legyen szĂł az inszomnia bármely változatárĂłl, általánosan elmondhatĂł, hogy a kĂłrral egyĂĽtt Ă©lĹ‘k kĂ©ptelenek pihentetĹ‘en átaludni az Ă©jszakát Ă©s ennek következtĂ©ben folyamatos fáradtsággal kĂ©nytelenek szembenĂ©zni.
A pĂ©csi konferencia során az álmatlanság mellett az alvásfĂĽggĹ‘ lĂ©gzĂ©szavarokrĂłl, a zavarok Ă©s az altatás kapcsolatárĂłl, valamint az epilepszia Ă©s alvás összefĂĽggĂ©seirĹ‘l is Ă©rtekeztek a szakemberek. UtĂłbbi tĂ©makörben megemlĂtettĂ©k az epilepszia kezelĂ©sĂ©ben egyre fontosabbá válĂł alvásdiagnosztika szerepĂ©t. Az epilepsziás betegek egy bizonyos rĂ©szĂ©nĂ©l a rohamok kizárĂłlag alvás közben jelentkeznek. Ugyanakkor az epilepsziások rohamait sok esetben az alvás elmaradása, vagy annak zavara is elĹ‘idĂ©zheti.
A kongresszus számos tĂ©mája között a szakemberek egy napjainkban igen gyakran elĹ‘fordulĂł alvászavarra is ráirányĂtották a figyelmet. Narkolepsziát átlagosan 2-3 ezer emberbĹ‘l egynĂ©l diagnosztizálnak. A kĂłr az alvás Ă©s Ă©brenlĂ©t szabályozásának olyan rendellenessĂ©ge, amely állandĂł fáradtság- Ă©s álmosság Ă©rzetet, aluszĂ©konyságot kelt a betegben. A legjellemzĹ‘bb tĂĽnetek közĂ© tartozik a hirtelen jelentkezĹ‘ Ă©s elfojthatatlan alváskĂ©nyszer, amely alvásrohamokban testesĂĽl meg. Ilyenkor az álom-fázis betör az Ă©ber állapotba Ă©s a beteg – anĂ©lkĂĽl, hogy bármit is tehetne ellene – váratlanul álomba szenderĂĽl.
A Társaság vĂ©lemĂ©nye szerint sok esetben a narkolepszia vonhatĂł felelĹ‘ssĂ©gre azĂ©rt, hogy a fiatalok elalszanak az iskolapadban. ArrĂłl pedig nem is beszĂ©lve, hogy a betegsĂ©g közĂşti balesetekhez is könnyen vezethet. Nem szabad tehát fĂ©lvállrĂłl venni az ilyen jellegű betegsĂ©get, hanem minĂ©l elĹ‘bb Ă©lni kell a szakszerű kivizsgálás adta lehetĹ‘sĂ©ggel. A betegsĂ©gre rendszerint csak 10-15 Ă©v elteltĂ©vel derĂĽl fĂ©ny, Ăgy a megfelelĹ‘ kezelĂ©s is csak ez után kezdĹ‘dhet el. Éppen ezĂ©rt lĂ©nyeges, hogy amint erre utalĂł jelek fedezhetĹ‘ek fel, ne várjunk, hanem forduljunk mihamarabb szakemberhez.