A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság Pécsett tartotta éves szakmai konferenciáját, amely a hetedik a Társaság tudományos összejöveteleinek sorában. A hétvégén befejeződött konferencián olyan érdekes témákat boncolgatnak a szakemberek, mint az inszomniák, alvászavarok, valamint az alvás és epilepszia kapcsolata. Kitértek arra is, hogy mi lehet a fiatalok aluszékonyságának hátterében.
Az idei szakmai konferencia – ahogy az előzőekben is – a továbbképzés, a tapasztalatcsere, az ellátó hálózatban résztvevők (szomnológusok, szakorvosok, háziorvosok, alvástechnikusok és szakasszisztensek) közötti kapcsolattartás alapját képezi. Ezen összejövetelek fő témáit mindig úgy választja meg a Társaság, hogy azok az aktuálisan legfontosabb területeket érintsék. Ebben az évben számos olyan kérdés kerül terítékre, amellyel a hétköznapi életben a betegek kezelése során gyakran találkozhatnak a szakemberek.
A legtöbbször előforduló alvászavar, az inszomnia (álmatlanság) kezelésében elért eredményekről és a megállapított ajánlásokról részletesen esik szó a konferencia alkalmával. Az alvási rendellenességek ezen fajtájára jellemző, hogy a beteg vagy nem képes elaludni, illetve elegendő ideig aludni, vagy pedig többször ébredések szakítják meg az alvást. Legyen szó az inszomnia bármely változatáról, általánosan elmondható, hogy a kórral együtt élők képtelenek pihentetően átaludni az éjszakát és ennek következtében folyamatos fáradtsággal kénytelenek szembenézni.
A pécsi konferencia során az álmatlanság mellett az alvásfüggő légzészavarokról, a zavarok és az altatás kapcsolatáról, valamint az epilepszia és alvás összefüggéseiről is értekeztek a szakemberek. Utóbbi témakörben megemlítették az epilepszia kezelésében egyre fontosabbá váló alvásdiagnosztika szerepét. Az epilepsziás betegek egy bizonyos részénél a rohamok kizárólag alvás közben jelentkeznek. Ugyanakkor az epilepsziások rohamait sok esetben az alvás elmaradása, vagy annak zavara is előidézheti.
A kongresszus számos témája között a szakemberek egy napjainkban igen gyakran előforduló alvászavarra is ráirányították a figyelmet. Narkolepsziát átlagosan 2-3 ezer emberből egynél diagnosztizálnak. A kór az alvás és ébrenlét szabályozásának olyan rendellenessége, amely állandó fáradtság- és álmosság érzetet, aluszékonyságot kelt a betegben. A legjellemzőbb tünetek közé tartozik a hirtelen jelentkező és elfojthatatlan alváskényszer, amely alvásrohamokban testesül meg. Ilyenkor az álom-fázis betör az éber állapotba és a beteg – anélkül, hogy bármit is tehetne ellene – váratlanul álomba szenderül.
A Társaság véleménye szerint sok esetben a narkolepszia vonható felelősségre azért, hogy a fiatalok elalszanak az iskolapadban. Arról pedig nem is beszélve, hogy a betegség közúti balesetekhez is könnyen vezethet. Nem szabad tehát félvállról venni az ilyen jellegű betegséget, hanem minél előbb élni kell a szakszerű kivizsgálás adta lehetőséggel. A betegségre rendszerint csak 10-15 év elteltével derül fény, így a megfelelő kezelés is csak ez után kezdődhet el. Éppen ezért lényeges, hogy amint erre utaló jelek fedezhetőek fel, ne várjunk, hanem forduljunk mihamarabb szakemberhez.
