Vad baktérium – A fekélybetegség kórokozója, a Helicobacter pylori

Khomeini Ajatollah, James Joyce és George Bush. Vajon mi a hasonlóság köztük? Khomeini gyomorfekélyből eredő vérzésben halt meg, James Joyce halálát fekélyes gyomrának kilyukadása okozta, míg George Bushnak a hatvanas években volt nyombélfekélye.

A gyomor- és nyombélfekély kialakulásának lényege, hogy a gyomrot bélelő nyálkahártyasejteket a gyomorsav agresszív, maró hatásával szemben védő nyákréteg megsérül, az alatta lévő hámsejtek elpusztulnak, és a helyükön nehezen gyógyuló sebfelület, azaz fekély jön létre. A betegségnek, mint a fenti példákból is látható, számos szövődménye lehet.

Az elmúlt évtizedek során igen sokat változott a fekélybetegség kialakulásáról és kezeléséről alkotott véleményünk. A korszerűbb diagnosztikus módszerek mellett a fekély gyógyulását elősegítő új gyógyszercsoportokat fejlesztettek ki, és a korábbi radikális műtéti beavatkozásokkal szemben a gyomor bizonyos működéseit egyre inkább megőrző sebészi megoldások kerültek előtérbe. Néhány évvel ezelőtt került a figyelem középpontjába egy Helicobacter pylorinak nevezett baktérium, ami a gyomor- és nyombélhurutos vagy fekélyes betegek gyomornyálkahártyájában, sőt, egyes ritka gyomordaganatokban is megtalálható, és ezeknek a betegségeknek a kialakulásáért részben felelőssé is tehető.

A H. pylori fertőzöttség gyakorisága a lakosság társadalmi és gazdasági helyzetének függvényében országonként változik. Összességében a világ népességének több mint a felét érinti. A fejlődő országokban a felnőtt lakosság 80-100 százaléka fertőzött. A fertőződés általában már a gyermekkorban megtörténik. Hazánkban a lakosság közel kétharmadában kimutatható a baktérium.

A H. pylori elsődleges előfordulási helye az emberi gyomor. Az átvitel más kórokozókhoz hasonlóan, feltehetőleg az alapvető higiénés rendszabályok megszegése következtében jöhet létre. A széklettel szennyezett kéz útján, szájon át kerülnek be a kórokozók, bár egyértelmű bizonyíték erre nincs még. Fertőzött lehet ezenkívül a juhtej, a házi légy, fertőzőforrás lehet továbbá a folyó- és állóvíz, a természetes forrás- és kútvíz. Az egészségügyi dolgozók között úgy tűnik, az átlagosnál nagyobb a fertőzöttség előfordulási aránya. Az viszont egyértelmű, hogy a gyomortükrözés mint vizsgálati módszer, a megfelelő fertőtlenítő eljárások betartása mellett nem szerepel fertőződési útvonalként.

A kórokozó kimutatása sokféleképpen történhet. A gyomortükrözés közben vett apró szövetminta, a vér, a nyál, a széklet és a kilégzett levegő is alkalmas lehet a fertőzöttség igazolására. Azonban a különféle eljárások pontossága, érzékenysége más és más, függ például a korábbi gyógyszeres kezeléstől.

Azt a felismerést, hogy a fekélybetegséget bizonyos esetekben bakteriális infekció okozhatja, a fekélybetegség kezelési elveinek változása követte, így a jól bevált savkötő és a savtermelést gátló szerekből álló terápiás fegyvertár mára már a baktériumok ellen ható antibiotikumokkal is kiegészült. Hatásukra a korábban jelentős és rendszeresen kiújuló panaszok lényegesen enyhültek, illetve ritkábbakká váltak, akárcsak a fekélybetegség és annak szövődményei miatt végzett műtétek.

Úgy tűnik, hogy további segítségre számíthatunk ezzel az alattomosan megbújó kórokozóval szemben. Az antibiotikum kezeléssel elpusztítható ugyan a baktérium, de a fertőzés újra és újra kialakulhat. Ez ellen nyújthat védelmet egy új felfedezés, és a segítségével kifejlesztett védőoltás. Egy olaszországi kutatócsoport azt vizsgálta, hogyan jut a Helicobacter pylori a gyomrot bélelő nyálkahártyában tápanyaghoz. A kórokozó egy VacA-nak nevezett méreganyagot fecskendez a gyomornyálkahártya pusztulásra ítélt sejtjébe, amelyben nagy mennyiségben kezd termelődni egy hidroláz-enzim, ami a fertőzött sejtekből kiszabadul a környezetébe. Ez az enzim feloldja, elpusztítja a nyálkahártyát védő nyákbevonatot, ezáltal a baktérium könnyen hozzájuthat a gyomor felől érkező tápanyagokhoz.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy ez a VacA nevű méreganyag lehet a baktérium Achilles-sarka, ami lehetőséget adhat a kórokozó elleni további védekezésre. Az immunrendszer ugyanis képes felismerni ezt a toxint, ami megmagyarázza, hogy a baktérium más fehérjéivel szemben miért éppen ezt választották a kutatók az új oltóanyag célpontjaként. A vakcina hatására az immunrendszer fokozott készültségi állapotba kerülve várhatja majd a betolakodó Helicobacter pylori támadását.

Az új hatóanyagot tartalmazó védőoltással már tavaly megindultak az első klinikai vizsgálatok. A szer az állatokon végzett kísérletek során már hatékonynak mutatkozott.

Azért is szükség lehet a kórokozó elleni hatékony védekezés kifejlesztésére, mert egyes kutatási adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a baktérium kóroki szerepet játszhat bizonyos érrendszeri megbetegedések - így a koszorúér-szűkület - kialakulásában is.

Dr. Kökény Zoltán

forrás: archívum
(Patika Tükör - 010110)