A gyomor- vagy nyombélfekély a tápcsatorna izomfalát bélelő nyálkahártyán kialakult sebfelület, ami a gyomorsav maró hatása miatt nem, vagy csak nehezen gyógyul.
Az elmúlt évtizedek során igen sokat változott a fekélybetegség kialakulásáról és kezeléséről alkotott véleményünk.
DEFINÍCIÓ
Az aranyeres csomók a végbél körüli vénás (visszeres) hálózat kitágulása folytán jönnek létre. Kifejezett civilizációs betegségnek tekinthetők, hiszen szemben a többi főemlőssel, az ember felegyenesedése kapcsán statikailag olyan helyzet alakult ki, hogy a hasi zsigerek az alhasra fokozott nyomást gyakorolnak, ami a fent említett visszerek kitágulását elősegítette. Rendkívül gyakori betegséggel állunk szemben tehát, amely a népesség 90%-át érintette vagy érinteni fogja élete folyamán.
Az aranyeres csomókat elhelyezkedésük alapján két csoportba soroljuk. Az ún. belső aranyeres csomók a végbél záróizma felett helyezkednek el. A külső aranyeres csomók esetén a végbélnyílás körül szabad szemmel látható és tapintható értágulatok, csomók jelennek meg.
Az epehólyag a máj alatt elhelyezkedő szerv, melynek feladata a májban képződő epe tárolása és szükség esetén (étkezéskor) a patkóbélbe való ürítése.
A patkóbél és az epehólyag az epevezetékkel kapcsolódik egymáshoz. Az epe egy sárgászöld színű folyadék, amelynek a zsírok emésztésében és lebontásában kiemelkedő szerepe van. Fő alkotóelemei az epesók, a különböző epefestékek /bilirubin/ és a koleszterin. A széteső vörösvérsejtekből származó haemoglobin /vérfesték/ a májba kerül, ahol epefestékké alakul, majd egy része az epével a bélbe kerül. A széklet barna színét ez a festék okozza.
Új műtéti eljárások
Lézer, endoszkópia, laparoszkópia, intervenciós radiológia, minimálisan invazív sebészet, robotsebészet... E kifejezések mind-mind az elmúlt években, évtizedekben vonultak be a szótárunkba. Rejtélyes, olykor hátborzongató kifejezések, melyek igen magas technikai felkészültséget és számítógépes hátteret feltételeznek. Mindegyikben közös, hogy a beteg érdekében a lehető legkisebb megterheléssel járó beavatkozást feltételezi, mellyel a betegség ugyanúgy orvosolható, mint a hagyományos műtéti módszerekkel, csak sokkal kisebb megterhelést jelent a beteg számára.
A fekélybetegség kórokozója, a Helicobacter pylori
Khomeini Ajatollah, James Joyce és George Bush. Vajon mi a hasonlóság köztük? Khomeini gyomorfekélyből eredő vérzésben halt meg, James Joyce halálát fekélyes gyomrának kilyukadása okozta, míg George Bushnak a hatvanas években volt nyombélfekélye.
A gyomor- és nyombélfekély kialakulásának lényege, hogy a gyomrot bélelő nyálkahártyasejteket a gyomorsav agresszív, maró hatásával szemben védő nyákréteg megsérül, az alatta lévő hámsejtek elpusztulnak, és a helyükön nehezen gyógyuló sebfelület, azaz fekély jön létre. A betegségnek, mint a fenti példákból is látható, számos szövődménye lehet.
Vérző orral - okok és következmények
Az orrvérzés igen gyakori jelenség, mely gyermek- és felnőttkorban egyaránt előfordulhat, általában banális betegség váltja ki, de néha súlyos folyamat állhat a háttérben. Helyi okok és a szervezet egészének betegségei egyaránt okozhatnak orrvérzést.
A végbél- és a vastagbélrák
A betegség és a tünetek részletezése előtt érdemes egy kicsit megismerni a végbél és vastagbél anatómiáját és funkcióját.
A vastagbél kb. 1,5 m hosszú szerv, mely a hasüregben, fordított U betű formában helyezkedik el. A jobb alhasban található a vakbél, melybe a vékonybél is szájadzik, és itt találjuk a féregnyúlványt is. A has jobb oldalán helyezkedik el a felszálló vastagbél, a felhasban a bordák alatt a haránt vastagbél, a has bal oldalán a leszálló vastagbél, és a bal alhasban a sigmabél, mely a végbélbe torkollik.
A vastagbélbe kerülő anyag már csak vizet, emészthetetlen rostokat, ásványi anyagokat tartalmaz. A vastagbél felsőbb szakaszában még vízvisszaszívás történik, az alsóbb szakaszok azonban már csak raktározó funkciót töltenek be, és ez a terület szabályozza a székelés ritmusát is.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.