gyomorégés

[gac]

"Tele vagyok. Ég a gyomrom." - Jó néhányszor halljuk, s bizony mi magunk is sokszor mondjuk egy-egy kiadós étkezés, zsíros falatok után az előbbi mondatokat.

Szájüreg, nyelőcső, gyomor, máj, epe, vékony- és vastagbél - emésztőrendszerünk minden egyes szakaszának megvan a maga pontos rendeltetése. Az elfogyasztott táplálékot alkotóelemeire bontják, elősegítik azok felszívódását és kiszűrik a káros anyagokat.

Mindezek a funkciók teljesen automatikusan, észrevétlenül zajlanak egészen addig, míg valamilyen zavar nem támad a rendszer működésében. Ezt a zavart a stressz is kiválthatja. Hasmenés, puffadás, székrekedés, gyomorégés - jól ismert tünetek. A panaszok - ha nem figyelünk oda, és nem változtatunk az életmódunkon, táplálkozásunkon - akár állandósulhatnak is.

A refluxról

Nemrégiben a Patika Tükör egyik olvasója azzal a kéréssel keresett meg, hogy írjak a refluxról, mert többet szeretne tudni e betegségről. Olvasónknak régóta vannak mellkasi fájdalmai: infarktustól félve elment az orvoshoz. A szívét, érrendszerét rendben találták, de a különböző vizsgálatok után Gastro-oesophagealis reflux betegséget (továbbiakban reflux betegség) állapítottak meg nála, ezért étrendi és életmódbeli változtatást tanácsoltak. Mivel a betegség igen sokakat érint, ezért döntöttem úgy, hogy az újság hasábjain válaszolok levélírónk kérdéseire.

A gyomor- vagy nyombélfekély a tápcsatorna izomfalát bélelő nyálkahártyán kialakult sebfelület, ami a gyomorsav maró hatása miatt nem, vagy csak nehezen gyógyul. Az elmúlt évtizedek során igen sokat változott a fekélybetegség kialakulásáról és kezeléséről alkotott véleményünk.

Endoszkópos vizsgálóberendezésA betegségre jellemző a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkező égő gyomortáji fájdalom. Főleg tavaszi és őszi időszakokban lobban fel, amit egy-egy nyugalmi periódus követ. A fekélybetegség oka nem egyértelműen tisztázott.

Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár, és vacsorázz, mint egy koldus! – tartja a mondás. Bizony, ha az egészségünk, a jó alakunk, nem utolsósorban pedig az emésztőrendszerünk épségének megőrzése a cél, akkor jobb, ha így teszünk. Persze ez nem mindig könnyű, különösen az ünnepek közeledtével.

Az emésztés tulajdonképpen már a szájban megindul. A fogainkkal kis darabokra aprított ételek lebontását a nyál kezdi, amiláz nevű enzimjével. A táplálék a szájból a nyelőcsövön át a gyomorba jut, ahol „savfürdőt" vesz. 4-5 óra elteltével a vékonybélbe kerül, ahol különféle emésztőnedvek bontják le. A vékonybél belső felszínét bélbolyhok borítják: a táplálék ezeken keresztül szívódik fel a vérbe. Újabb néhány óra elteltével a maradék a vastagbélben halad tovább, hogy további 7-16 órát töltsön ott. Itt már csak a víz és az ionok felszívódása történik, emésztés nem. A nem hasznosítható részek végül a végbélnyíláson keresztül távoznak, széklet formájában.

Fáink, cserjéink közül kevés van, amely olyan gyakori lenne, mint a bodza, pontosabban a fekete bodza. Ez az akár néhány méteres magasságot is elérő cserje - melyet jogosan fának is tarthatunk - történelmi múltra visszatekintő gyógynövény is. A középkori német néphit szerint a bodzában lakott a parasztudvar jó szelleme, amely megóvta a családot a tűztől és más bajoktól. Az első magyar nyelvű füveskönyv, Melius Juhász Péter Herbáriuma (1578) főleg hurutos megbetegedések ellen ajánlotta, valamint: "torokgyékot mosd az vizével..., köszvényes lábra jó a levelét párlani". Cserjénk egyéves hajtásai zöldek, az idősebbek szürkésbarna színűek, felületükön jellegzetes paraszemölcsökkel.

Az utóbbi hetekben egyre több, a címbéli betegség Aedes szúnyogok által terjesztett, látszólag súlyosabb lefolyású, rosszabb prognózisú eseteiről ad hírt a sajtó Dél-Amerikából. Jelentőségét a halálos áldozatok száma, valamint a betegség, illetve terjesztői eddig nem jellemző területeken történő felbukkanása adja.

A Dengue-láz – az említett szúnyog inváziója idején – leggyakrabban Indiában, a Fülöp-szigeteken, Afrikában, a Karib-térségben és Közép-Amerikában üti fel időről-időre a fejét. A nyolcvanas években még Texasban is előfodult, de megjelenésük Dél-Amerikában – ha nem is szokatlan – eleddig nem okozott komolyabb fejfájást. Most azonban hatalmas, a korábban határnak tartott 25-30. szélességi fokot ostromló, egyre délebbre fekvő területeken is megjelenik – Kolumbián valamint Brazília északi és középső területein túl immáron Bolívia, Paraguay és Argentína is érintett. A terjedés összefüggésben lehet bolygónk éghajlatának feltartóztathatatlannak tűnő változásaival.

A betegséget a szúnyogok elleni védekezéssel lehet megelőzni. Bár a felelősnek tartott flavivírus a sárgaláz kórokozójával rokonságban áll, keresztimmunitás nem tapasztalható. A védőoltás kifejlesztését a közelmúlt eseményei vélhetően felgyorsítják, annál is inkább, mert a betegség prognózisa – a vírus veszélyesebb képviselőinek térnyerése okán – romlott, mortalitása (halálozási aránya) – főként a gazdaságilag, intézményesen elmaradottabb, elszigeteltebb területeken – a korábbi évekhez-évtizedekhez képest emelkedett.

Önmagában egyszerű...Csak orvosi javaslatra Magyarország geológiai adottságainak köszönhetően rendkívül gazdag ásványvizekben és gyógyhatású termálvizekben. Jelenleg 128 gyógy- és termálfürdő van nálunk. Vízkincsünket a rómaiak is felismerték, és hasznosították: Aquincum bő vizéről kapta a nevét.

A fürdőkúra és az ivókúra évszázadok óta szerte a világon összefonódott. A gyógyvizek kedvező hatására már Hippokratész is felfigyelt. A gyógyulás érdekében történő fogyasztásukra vonatkozóan a XV-XVI. századtól vannak adatok. A tudósok keresték az összefüggést a víz összetétele és a gyógyító hatás között. A XVIII. század elején Mária Terézia – felismerve az ásványvizek és gyógyvizek értékét – elrendelte a magyarországi vizek vizsgálatát. Mind belföldi, mind külföldi forgalmazását szorgalmazta, és akadályozta a külföldi ásványvizek behozatalát, hiszen hatalmas ásványvízkészlettel rendelkezünk.

Jönnek a hőhullámok

A mai civilizált világban a rohanó életmód, a túl sok stressz, a helytelen táplálkozás, a sokféle munka miatt túl sok problémát kell megoldaniuk a nőknek. Életük delén, a negyvenes éveiktől a hormonális változások mellett (klimax) munkahelyi és családi problémák nehezíthetik életüket: munkahelyvesztés, esetleg válás, a gyermekek felnőtté válnak, saját családot alapítanak.

Mit tegyünk idegenben, ha nincs a közelben segítség? Az ember nyáron hegyi túrán, esetleg hajókiránduláson vesz részt, vagy az ország másik szögletébe utazik a rokonokhoz, egyszóval: nyaral. Vajon mit tegyen, ha hányinger gyötri, felszökik a láza, megfájdul a gyomra, de a közelben nincs orvos? S ami a legfontosabb: ha beteg lesz a gyerek?!

DEFINÍCIÓ

Reflux betegségről akkor beszélünk, amikor a nyelőcső alsó harmadának elernyedt izomzata miatt a savas gyomortartalom a nyelőcsőbe áramlik és súlyos esetben a nyálkahártyán felmaródást okoz és ott gyulladásos tüneteket hoz létre. Az utóbbi esetben úgynevezett refluxos nyelőcsőgyulladásról beszélünk.

ELŐFORDULÁS

A felnőtt lakosság közel 1/10-e szenved reflux betegségben, az arány egyre nő. A reflux betegek további 1/10-ében refluxos nyelőcsőgyulladás alakul ki.

Egyre többen vannak azok, akik ennek a betegségnek enyhébb-súlyosabb formájában szenvednek orvosi diagnózissal megerősítve, de még inkább anélkül. A legkülönfélébb panaszokat okozó kórképnek érdemes a végére járni, és ha a gyanú beigazolódott, az alább leírt gyakorlati tanácsok bizony megszívlelendőek, hiszen a refluxbetegségből – a súlyosabb esetben javallt és a teljes sikert nem garantáló sebészi megoldást nem számítva – nem lehet a klasszikus értelemben véve kigyógyulni, de ésszerű életvezetéssel, szokásaink megváltoztatásával tünetmentes, mindennapjainkat semmiben sem korlátozó egyensúlyt teremthetünk.

Utazás előtt állítsunk össze házipatikát!

Kellemetlenségeket idézhetnek elő a szokatlan éghajlati viszonyok s az eltérő higiéniai körülmények.

Az utazás varázsát egyfelől az új, ismeretlen táj, környezet, más kultúrák megismerése, másfelől az úgynevezett taposómalomból való kilépés adja. A szervezet áthangolódása kedvező hatással van a testi és lelki állapotunkra, ám a megváltozott környezet - főleg, ha az itthonihoz képest nagy különbség mutatkozik az éghajlatban és a szociális körülményekben - kellemetlenségeket is előidézhet.

A fekélybetegség kórokozója, a Helicobacter pylori

Khomeini Ajatollah, James Joyce és George Bush. Vajon mi a hasonlóság köztük? Khomeini gyomorfekélyből eredő vérzésben halt meg, James Joyce halálát fekélyes gyomrának kilyukadása okozta, míg George Bushnak a hatvanas években volt nyombélfekélye.

A gyomor- és nyombélfekély kialakulásának lényege, hogy a gyomrot bélelő nyálkahártyasejteket a gyomorsav agresszív, maró hatásával szemben védő nyákréteg megsérül, az alatta lévő hámsejtek elpusztulnak, és a helyükön nehezen gyógyuló sebfelület, azaz fekély jön létre. A betegségnek, mint a fenti példákból is látható, számos szövődménye lehet.

Feliratkozás gyomorégés csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×