Ăšj antibiotikum jĂł antibiotikum?

Az új antibiotikumokkal szembeni rezisztencia okait vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai, arra a következtetésre jutottak, hogy gyökeres szemléletváltásra van szükség az antibiotikum-fejlesztésben - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A kutatások szerint, melyek eredményeiről a Science Translational Medicine és a Nature Microbiology tudományos folyóiratokban számoltak be, a legveszélyesebb kórházi fertőzéseket okozó baktériumok képesek ellenállóvá válni olyan új antibiotikumok ellen, amik még nem kerültek piacra. Emiatt ezek a fontos gyógyszerek azelőtt elveszíthetik a hatékonyságukat, hogy széles körű használatuk megkezdődne.

Pál Csaba, akadémikus, a kutatások vezetője kifejtette, az új antibiotikumokat a fejlesztők gyakran úgy hirdetik, hogy nem alakul ki ellenük rezisztencia. Azonban ezt az állítást a rezisztencia-mentességről ritkán támasztják alá meggyőző adatok.

A szakember felhívta arra a figyelmet, hogy az antibiotikum-fejlesztés általában arra irányul, hogy az adott szer minél több baktériumra hasson, azaz minél szélesebb legyen a spektruma. Való igaz, hogy sok új antibiotikum hatékonyabb ebből a szempontból az elődeinél, de ez egyáltalán nem garancia arra, hogy sokáig hatásos is marad a klinikumban.

A két tanulmány összesen 18 új antibiotikummal kapcsolatos vizsgálatot mutat be. Az eredmények szerint szinte minden tesztelt antibiotikum ellen gyorsan kialakult a rezisztencia, megcáfolva a korábbi ígéreteket. Ráadásul a rezisztenciáért felelős mechanizmusok jelentős része már kimutatható klinikai izolátumokban, még mielőtt ezen baktériumok találkoztak volna az új szerekkel. Ennek két valószínű oka lehet: az egyik a meglévő antibiotikumok túlzott használata, a másik pedig az a tény, hogy az új antibiotikumok gyakran nem is annyira "újak", mivel az elődeikhez hasonló elven működnek. Ez komoly veszélyforrást jelent, mivel így a legújabb antibiotikum jelöltek is hatástalanná válhatnak röviddel azután, hogy forgalomba kerülnek.

A kutatók szerint gyökeres szemléletváltásra van szükség az antibiotikum-fejlesztésben. A felelős cégeknek a fejlesztési folyamat kezdetétől be kellene építeni a lehetséges rezisztencia mechanizmusok átfogó vizsgálatát. Ezáltal csökkenhet a rezisztencia kialakulásának kockázata. Ez nem csak tudományos, hanem gazdasági szempontból is előnyös. Jelenleg ugyanis az antibiotikum-fejlesztések nagy része veszteséges, részben pont a rezisztencia korai felbukkanása miatt.

Daruka Lejla, a tanulmányok egyik első szerzője hangsúlyozta ugyanakkor, hogy néhány új antibiotikum ígéretes a jövőre nézve. Ezekre lassabban alakul ki a rezisztencia, vagy csak bizonyos baktériumfajok képesek alkalmazkodni hozzájuk. A következő fontos feladat minél jobban megérteni ezen ígéretes antibiotikumok közös jellemzőit.

Az új kutatási eredmények rávilágítanak arra, hogy az új antibiotikumok fejlesztésénél az innovatív megközelítéseket kellene előtérbe helyezni, beleértve az új célpontok kiaknázását, illetve a már meglévők előnyös kombinálását. Emellett kiemelt fontosságú a már forgalomban lévő antibiotikumok felelős használata. Így a rezisztencia mechanizmusok terjedése lassítható, és ezáltal megőrizhető az új szerek hatékonysága.
 

(MTI)