Nyári fertőzések Strandszezonban semmire sem vágyunk jobban, mint hogy kellemes környezetben egy medencében hűsölhessünk. Nem is gondolunk arra, hogy esetleg valamilyen fertőzést szedhetünk össze, vagy „felfázhatunk". Ezek a fertőzések megegyeznek az úgynevezett nemi úton terjedő betegségek nagy részével. Hogyan lehet ezeket megelőzni, gyógyítani?
baktérium
Penicillin - az új időszámítás kezdete
" A penicillint senki sem találta fel, mert végtelen idők előtt a természet és egy bizonyos penész már előállította..." (A. Fleming)
1928 nyarán Alexander Fleming három hétre szabadságra ment a londoni St. Marry’s kórház fertőzőbeteg-osztályáról. Nyaralása előtt sztafilokokkuszok tanulmányozásával és tenyésztésével foglalkozott. (Ezek olyan kórokozó törzsek, amelyek a sebeket megfertőzve, azok gennyesedését okozzák.) Mire azonban újra munkába állt, a hanyagul kint felejtett és lefedetlen petricsészében lévő baktériumtörzset egy ismeretlen gomba elpusztította. Fleming ekkor még nem sejtette, hogy figyelmetlenségének köszönheti majd a világ az antibiotikumok megszületését, az orvoslás egy új szakaszának kezdetét.
Hitek és tévhitek
Alig telt el nap decemberben, hogy ne hallottunk, olvastunk volna új híreket a meningococcus-fertőzésről. Új típusú baktérium, e betegségben meghalt és megbetegedett gyermekek, járvány és még sok hír és rémhír keringett az országban komoly pánikot keltve. A szakemberek gyakran elkeseredve próbálták tisztázni a helyzetet. A mi célunk is ez: leírni, mi is a valóság meningococcusügyben.
Csökkenthető a fertőző betegségek kialakulásának esélye. A közelmúlt egyik nagy jelentőségű orvosi felfedezése egy jótékony bacilus, amely új fejezetet nyithat egyes fertőző és más betegségek elleni védekezésben.
A lépfene
A lépfene a Bacillus anthracis nevű baktérium által okozott fertőzés, amely állatokat és embereket egyaránt megbetegíthet. Noha az elmúlt év tragikus terrorcselekményei kapcsán igen gyakran hallhattunk a hírekben az anthraxfertőzésről, a betegség nem új keletű, már az ókor óta ismert.
Hatalmas lépfenejárványokat jegyeztek fel a történetírók, többek között 1617-ben Nápolyban és környékén, amikor fertőzött állatok húsának elfogyasztása után lángolt fel a betegség. Ekkor több tízezer ember vesztette életét. Azonban a kór még néhány évtizeddel ezelőtt is százszámra szedte áldozatait hazánkban és Európa déli részén.
A torok- és orrmandula műtétekről
A mandulák és orrmandulák eltávolítása a leggyakoribb fül-orr-gégészeti műtétek közé tartozik. Felmerül a kérdés, hogy milyen betegségekben, és milyen életkorban kell vagy lehet eltávolítani a torok- és orrmandulákat.
Amiloidózis esetén betegségcsoportról beszélünk, az ebbe tartozó kórképek alapja közös: mindegyikében oldhatatlan, fibrózus fehérjék, illetve fehérje-szénhidrát (poliszacharid) komplexek rakódnak le az emberi szervezet legkülönfélébb szöveteiben.
Az anyag maga az amyloid, betegséget azáltal okoz, hogy életfontosságú szervek parenchymáját (funkcióért felelős szöveteit) infiltrálja, gátolva, esetenként súlyosan károsítva működésüket. A már deponált amyloid kimozdíthatatlan a helyéről, a szervezet védekező mechanizmusai képtelenek eltávolítani. Ebből kifolyólag a betegség prognózisa, illetve a gyógyulás esélye számottevően függ attól, hogy milyen anatómiai eloszlásban, mekkora mennyiség található.
Hüvelyi és húgyúti fertőzések és megelőzésük
Itt a nyár, így megint aktuálissá vált a hüvelyi és húgyúti fertőzésekről beszélni. Természetesen ezek nemcsak nyáron fordulnak elő, de ilyenkor sokkal több a fertőzési lehetőség. Melegben az izzadságmirigyek fokozott működése, a divatos, szűk, műszál tartalmú, hosszú nadrágok viselése, a strandok többnyire nem kifogástalan tisztaságú vize, a melegben jóleső, mezítlábas séta, a légkondicionált helyiségek gyakoribbá teszik a hüvelyi és húgyúti fertőzések megjelenését.
Sokan vannak, akik sikítófrászt kapnak, ha egy állat a közelükbe kerül. Pedig nem kell tartani a betegségektől, ha háztartásunkban élő állatainkon elvégezzük a megfelelő tisztasági és egészségügyi teendőket – közölte dr. Vári Zoltán állatorvos. A szakértő szerint igen fontosak a kötelező és az ajánlott oltások, nem csak az állat, hanem a gazdák számára is, mivel így megelőzhetőek a fertőzések.
A mellékhere a herén elhelyezkedő szerv, melynek szerepe a hímivarsejtek tápanyagokkal való ellátása és tárolása. Csatornácskákból áll, ezek a csatornák az ondóvezetékben folytatódnak, a hímivarsejtek azon keresztül továbbítódnak a hímvessző felé.
DEFINÍCIÓ
A prosztata (dülmirigy) a férfi nemi szervek közé tartozó, a húgyhólyag alatt elhelyezkedő diónyi szerv. Ahogy a magyar elnevezése is mutatja mirigyes szerv, nyákos váladékot termel, amely a magömléskor a húgycsőbe kerül és az ondó egyik összetevőjét alkotja.
A prosztata állományának gyulladása az esetek többségében húgycsövön keresztül, ún. felszálló fertőzés útján lép fel.
HEVENY (AKUT) VESEMEDENCEGYULLADÁS
DEFINÍCIÓ
A vesemedence amely a vese központi részét képezi, a húgyvezetéken keresztül a húgyhólyaggal van összeköttetésben. A hólyagot érintő gyulladásos-fertőző betegség esetén a fertőzés a húgyvezeték mentén felfelé haladhat, megbetegítve a vesemedencét, majd a vese állományát. Leggyakrabban az egyik vese betegszik meg, de kétoldali esetek is előfordulhatnak.
TÜNETEK
Jellemző tünetek: borzongás, hidegrázás, láz, vesetáji fájdalom, fájdalmas, égő-csípő vizelés, elesett általános állapot /étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás/.
DEFINÍCIÓ
A húgyhólyag a vizeletelvezető rendszer része, összegyűjti a vesében képződő vizeletet, amely a húgycsövön keresztül a külvilágba távozik. Akkor, ha a hólyag falát a vizelettartalom feszíti, vizelési inger jön létre. A húgycső beszájadzásánál záróizom található, amely akaratlagos beidegzés alatt áll, ennek köszönhető, hogy a vizelés szabályozható. Vizeléskor ez a záróizom elernyed, a hólyag falát alkotó simaizom összehúzódik, és a vizelet a hólyagból távozik.
A hólyag nyálkahártyájának gyulladását nevezzük hólyaghurutnak.
A vizeletelvezető rendszer fertőzései -így a hólyaghurut is- a gyakorló orvos által észlelt leggyakoribb betegségek közé tartoznak.
KÖTŐHÁRTYAGYULLADÁS (CONJUNCTIVITIS)
DEFINÍCIÓ
A szembetegségek között gyakoriság szerint az első helyen álló kötőhártya-gyulladás a szem legkülső védőburkának /kötőhártya/ gyulladását jelenti. Jelentkezhet heveny (akut) és idült (krónikus) formában is.
A cím nyilván költői túlzás, hiszen a szomszédunkban kipattant élelmiszerhigiéniai botrány ellenére hisztériáról nincs szó, még akkor sem ha az osztrák nyomtatott és elektronikus sajtó igen nagy terjedelemben, részletesen foglalkozik a több ember halálos megbetegedéséhez vezető kórokozó megjelenésével, ennek okaival, a felelősséget érintő kérdésekkel.
A Listeria monocytogenes a nem spóraképző, pálca alakú, gram-pozitív festődésű baktériumok csoportjába tartozik, csakúgy mint a szervezet baktériumflórájának (szájüreg, bélcsatorna, hüvely) egészséges fenntartásában központi szerepet játszó lactobacillusok. Azonos osztályuk és hasonló morfológiájuk ellenére az utóbbi nélkülözhetetlen, az előbbi viszont súlyosan patogén.
A betegség (listeriosis) fertőzött hús, többnyire nem pasztőrözött tej, illetve tejtermék, mosatlan zöldség elfogyasztása után jelentkezhet. A baktérium elsősorban állatpatogén, embereknél a magzatot és az újszülötteket veszélyeztetheti, felnőtteket pedig akkor, ha azok immunstátusza valamilyen okból kifolyólag nem megfelelő. Ekkor súlyos agyhártyagyulladás, szepszis léphet fel. Ritkábbak az egyéb, lokális megnyilvánulások, mint például az ízületi- vagy szívbelhártya-gyulladás.
A tavasz közeledtével a kullancsok által terjesztett Lyme-kór veszélye reális közelségbe kerül. A kórképet természetesen nem maga a kullancs, hanem az általa vérkeringésbe juttatott baktérium, a Borrelia Burgdorferi okozza. Mi is ez a betegség valójában?
A légiósbetegség nem újdonság, mégis, ezen a nyáron szinte ez a baj uralta a híreket. A világ minden tájáról érkeztek jelentések újabb és újabb esetekről. Magyarországon egyébként már 1998 óta kötelezően bejelentendő betegség a legionellózis, amely kórt a különböző légtechnikai berendezéseknek köszönhetünk.
A légiósbetegség 1976-ban kapta különös nevét, amikor az amerikai veterán szervezet nagygyűlést tartott egy philadelphiai szállodában, ahol az azóta Legionella pneumophilia néven ismertté vált baktérium az épület klímaberendezésén keresztül került nagy mennyiségben a levegőbe.
Sokan szednek antibiotikumot anélkül, hogy tisztában lennének vele, miért és hogyan kell használni. Jó, ha tudjuk: az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazásával nem csupán a saját szervezetünket tesszük ki felesleges gyógyszermellékhatásoknak, hanem hozzájárulunk az antibiotikum-rezisztencia világszerte tapasztalható jelenségéhez.
Az antibiotikumoknak két típusa létezik: a baktericid szerek megölik a baktériumokat, míg a bakteriosztatikus készítmények gátolják azok szaporodását. Mindkettő célja, hogy megfelelő ideig tartó alkalmazásuk során minden káros baktérium elpusztuljon. Ha nem szedjük elegendő ideig, akkor a baktérium nem pusztul el teljesen, sőt, újra szaporodni kezd. Ilyenkor ez a baktérium ugyanarra a szerre már ellenálló lehet, rezisztencia alakulhat ki!
DEFINÍCIÓ, TÜNETEK
Baktérium (streptococcus) által okozott gyulladásos bőrbetegség. Többnyire hirtelen fellépő hidegrázással, lázzal, általános rosszulléttel, levertséggel kezdődik. Az érintett bőrterület megduzzad, feszessé, vörössé, gyulladttá válik, a környező ép bőrterülettől élesen elhatárolódik. A fertőzés a bőr irharétegében található nyirokerek mentén terjed. Kezdetben csak egy ujjbegynyi kis vörös duzzanat látható, majd a folyamat előrehaladásával a gyulladás gyorsan tovaterjed. A kórokozó baktérium a bőrbe, annak sérülésein keresztül juthat be (úgynevezett behatolási kapu), ilyen sérülés lehet pl. egy gombás fertőzés következtében berepedezett bőr, illetve sebek, fekélyek is behatolási kaput képeznek. Súlyos esetben a bőrön folyadéktartalmú hólyagok képződnek.
DEFINÍCIÓ
Igen erős köhögéssel járó heveny légúti fertőzés, melyet baktérium okoz. Cseppfertőzéssel terjed, a köhögés során a baktériumokkal zsúfolt nyákcseppek a levegőbe jutnak, majd onnan belégzés útján jutnak a szervezetbe.
TÜNETEK
Oldalak
Versbe szőtt egészség
Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.
Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.
Önnek ajánljuk
Táblázatok
Jó tudni...
Orvosviccek
Az orvos szomorúan állít be a betegéhez:
- Van egy rossz és egy jó hírem. Melyikkel kezdjem?
- A rosszal.
- Véletlenül az egészséges lábát amputáltuk.
- És mi a jó hír?
- Gyógyul a rossz...
