Fiatal emberek halálával szembesülni mindig lesújtó. Különösen igaz ez, ha a tragédiát kamera is megörökíti – Fehér Miklós magyar válogatott labdarúgó halálát megrendülve, könnyekkel küszködve néztük a televízió képernyőjén keresztül. Hogyan történhet meg ez látszólag makkegészséges fiatalokkal?
Az okra legtöbbször még részletes boncolás, szövettani és toxikológiai vizsgálatok elvégezte után sem derül fény. A betegek kb. 20%-ában a hirtelen halál lehet a koronáriabetegség első jele. Utóbbi és az egyéb okok (szívmegnagyobbodás, szűkület, billentyűhiba, esetleg tüdőembólia) utólagos diagnózist megkönnyítő jelei makroszkóposan észlelhetőek. Ott ahol a halálokot illetően semmiféle kapaszkodót nem találunk, csupán feltételezésekbe bocsátkozhatunk.
Az egyik lehetséges ok a hipoxia és/vagy elektrolitzavar (a vérben lévő sók, illetve ionok egyensúlyának felbomlása) vagy egyéb ismeretlen okból a szívben bekövetkező fatális ingerképzési, illetve -vezetési zavar, mely sokszor kórházban is nehezen befolyásolható kamrafibrillációt okoz.
A sportolók rendszeres terheléses vizsgálata elengedhetetlen és ez meg is történik. Az már nem biztos, hogy megéri a versenysportot űzőket koronarográfiás vagy kamrastimulációs vizsgálatoknak is alávetni. Ezek többségükben a bajt előre nem jelző, megközelítésünkben kevésbé fajsúlyos többletinformációval szolgálhatnak ugyan, de a horribilis költségeken túl felesleges megterhelést is jelentenének. Csak a rizikócsoport körülhatárolása alapozhatná meg ezen vizsgálatok elvégzésének szükségességét. Ha meg lehetne határozni egy olyan kört, ahol például a kamrastimulációs vizsgálatok rejtett rizmuszavarra deríthetnének fényt, a szűrés létjogosultságot kaphatna. Mivel a versenysportolók elvileg (és ténylegesen) egészséges emberek, ilyen rizikócsoport meghatározásásra e tekintetben nincs mód.
A hirtelen halál gyakorisága az egyébként egészséges, fiatal embereknél és sportolóknál csekély. Azt, hogy mivel lehetne elkerülni a Fehér Miklóséhoz hasonló tragikus eseményeket, egyelőre nincs válasz.
Váli Béla Edgár
tudományos szakíró – orvosiLexikon.hu
2004.01.27
- Pista bácsi, sajnos van egy rossz hírem.
- Jaj, nekem, mi az?
- Sajnos a bal oldala hamarosan teljesen le fog bénulni.
Erre Pista bácsi felülről belenyúl a gatyájába, láthatóan megmarkolja a péniszét, és áthúzza a jobb oldalra:
- Akkor mentsük, ami menthető!
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.
Emil von Behring 1854 március 15-én született Németországban, orvosi tanulmányait Berlinben végezte. Előbb katonaorvos lett, majd a közegészségtani intézetbe került, ahol Robert Koch közvetlen munkatársaként...
Az influenzával kapcsolatos hírekre portálunkon rendszeresen reagálunk, többnyire azzal a célzattal, hogy kiegyensúlyozzuk a médiumokban harsogó, a veszély bulvárjellegű felerősítésében érdekelt hírműsorokat, cikkeket. Mivel a téma döntően...
A Kapandji-féle funkcionális egység vagy „segmentum mobile” két szomszédos ízület mobilis kapcsolatát jelenti, beleértve az összes anatómiai képletet (csigolyatest,...