hipoxia

Moro-reflexAz ember születése után szinte azon nyomban megkezdi "tanulmányait", megtapasztalja és rácsodálkozik a világra, melyhez a mozgást, a cselekvést hívja elsők között segítségül. A kisgyermekek mozgásfejlődése tág határok között tekinthető normálisnak, de a fejlődés alapja azonos, mégpedig az egyszerű reflexeknek, a hajlító és feszítő izmok közötti egyensúlynak, valamint a támasztási és egyensúlyi reakcióknak az összehangolt kialakulása.

Szokták mondani, hogy gyakorlat teszi a mestert, és bizony minden egyes kisgyermek rendületlen kitartással gyakorol, melynek eredményeképpen lépcsőfokról lépcsőfokra, egymásra épülően sajátítja el a mozgásformákat, leli bennük végtelen örömét, válik a mozgás mesterévé rövid időn belül.

A mozgásfejlődés már méhen belül megkezdődik. 8-10 hetes kortól mutathatók ki spontán mozgások, melyek idővel differenciálódnak és intenzívebbek lesznek. Nem véletlen, hogy az újszülött le tudja verni a mérleget, hiszen birtokában van már számos reflexes és akaratlagos mozgás. Végtagjait hajlítja-nyújtja, fejét oldalra fordítja, elemi mozgásmintái között ott a kúszás és mászás, reflexei között a Moro-, a kereső- és szopóreflex, hogy csupán néhányat említsünk. Egyértelműen a hajlító izmok tónusa dominál, karját és lábát behajlítja, hason fekve térdét maga alá húzza, medencéje megemelkedik, fejét oldalra fordítja.

Elvesző tudat

Az agy működésére utaló egyik jellemző tulajdonság az éberségi szint. Más azonban az éberségi szint egy unalmas értekezleten, és más a volánnál ülve, mondjuk egy vészhelyzet kikerülése után néhány pillanattal. Normális esetben - például külső ingerek hatására - az agy szemvillanásnyi idő alatt képes egy alacsonyabb éberségi szintről - például szunyókálásból - magasabb éberségi szintre váltani.

A pszeudokrupp nevű betegség során a légcső legfelső, hangszalag alatti szakaszán a nyálkahártya - gyulladásos folyamat következtében - hirtelen megduzzad, ezzel szűkíti a légutat, és belégzésben nehéz légzést okoz. A nyálkahártya-duzzanat kiváltó oka legtöbbször a felső légúti hurutokat okozó valamelyik vírus, ritkábban baktérium, valamilyen allergén vagy irritatív hatású gáz, esetleg gőz.

Az újraélesztésről

A halál beállta nem egy pillanat alatt következik be. A percekig tartó folyamat során a vérkeringés és a légzés leáll, ezáltal az életfontosságú szervek nem jutnak hozzá az éltető oxigénhez. Ez az oxigénhiány az, ami a szerveket felépítő sejtek működészavarához, a szervek visszafordíthatatlan, végleges károsodásához vezet.

Ha ritkább a levegő

A hegymászókról szóló riportokat, ismeretterjesztő filmeket nézők gyakran hallhatják a kifejezést: hegyibetegség. E szót hallva az embernek félelmetes, esetleg misztikus elképzelései támadhatnak. Honnan, miért és mikor támadhat a csúcsokat ostromlókra ez az alattomos kórság. Tényleg alattomos? Tényleg kiszámíthatatlan? Mit tudunk a hegyibetegségről?

Az idén már az év első két hónapjában annyi extrém kis súlyú, 1000 gramm alatti gyerek szültetett élve, mint 2009-ben a teljes évben! Ezen gyerekeknek csak alig több mint a fele életképes a továbbiakban. Az OEP adatai szerint, amíg 2008-ban több mint 99 ezer csecsemő látta meg a napvilágot, tavaly mindössze 96,5 ezer baba született. A csecsemőhalandóság aránya a Balti államokban, Bulgáriában és Magyarországon a legmagasabb Európában – 13-14,2 ezrelék között alakul, míg más országokban ez az arány 6,1-10,3 ezreléket tesz ki.

Nem csak az a probléma, hogy kevés gyerek születik, hanem az is elmondható, hogy az Észak-Atlanti régióban Magyarországon vannak a leginkább veszélyeztetett állapotban a gyerekek.” – hangsúlyozza Schultheisz Judit, a Gézengúz Alapítvány orvos-igazgatója. Elég megnézni a 2007-re rendelkezésre álló adatokat, amikor a 97,6 ezer újszülött 42,5%-ánál állapítottak meg születéskori egészségügyi ellátást igénylő rendellenességet, és a koraszülöttek száma csaknem elérte a 7 ezret. A KSH adatai szerint évente 7-8 ezer koraszülött gyermekek születik, akik közül 6 ezer szorulna kezelésre veszélyeztetett fejlődésmenet miatt. Ezen gyermekeknek azonban csak mindössze a fele részesül kezelésben és ők sem mind a korai időszakban, azaz nem már a csecsemő, illetve kisgyermek korban.

Gyermekkori szívbetegségek

Az újszülött fektetésével kapcsolatos vélemények időről időre megoszlanak, sőt, változnak is. Mérlegelni kell az egyes fekvési módok előnyeit és hátrányait, a kiválasztásnál szem előtt tartva azt, ami a csöppségnek a legmegfelelőbb.

Fiatal emberek halálával szembesülni mindig lesújtó. Különösen igaz ez, ha a tragédiát kamera is megörökíti – Fehér Miklós magyar válogatott labdarúgó halálát megrendülve, könnyekkel küszködve néztük a televízió képernyőjén keresztül. Hogyan történhet meg ez látszólag makkegészséges fiatalokkal?

Szeptember 17-25. között tartják az IPF hetet, amelynek küldetése az emberek figyelmét felhívni erre a ritka, de annál súlyosabb betegségre.

Egy szappanbuborék felfújása is komoly küzdelmet jelent annak, akinek ismeretlen eredetű tüdőfibrózisa van. Magyarországon körülbelül 1200-ra tehető a diagnosztizálatlan betegek száma. A kór kialakulásának az oka eddig ismeretlen, de kezeléssel enyhíthetők a tünetek, és a légzésfunkció romlását is lassítani lehet.

A legszomorúbb hírek között tartom számon, amikor egy egyébként egészséges embertársunk banális, egyben fatális felsőlégúti elzáródás miatt veszíti el életét. Gyermek esetén ezt még nehezebb feldolgozni, különösen akkor, ha környezetében volt felnőtt, aki segíthetett volna.

Noha a légúti elzáródás az egyik legmagasabb időfaktorú akut katasztrófa lehet, a kapkodástól mentes, célszerű beavatkozás túlnyomórészt sikerrel jár.

LaringoszkópJelentése "becsövezés", célja a biztonságos légzés/lélegeztetés, illetve – műtét esetén – a gázkeverékkel történő narkózis biztosítása, fenntartása.

Sürgősségi orvoslásban az endotracheális (légcsőbe történő) intubáció az eszméletlen beteg légzési reanimációjának, a légutak szabadon tartásának legfontosabb eszköze.Az intubálást, illetve a tubus bevezetéséhez szükséges gégebemenet feltárást laringoszkóppal végzik. Az eszközre általában a nyelvhát görbületének megfelelően hajlított, különböző méretű lapocok csatolhatók. A lapocok végén fényforrás van a garatban/gégében történő tájékozódás megkönnyítése végett.

A pszeudokrupp, vagy ahogyan legtöbbször röviden nevezzük: a krupp, a kisgyermekkor betegsége. A megfigyelések és a rendelkezésünkre álló adatok alapján 1-5 éves kor között fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A folyamat lényege, hogy a légcső kezdeti szakaszán - a hangszalagok alatti rövid szakaszon - a nyálkahártya hirtelen megduzzad. A jelentős nyálkahártya-duzzanatot a légcső ezen szakaszának sajátosságai teszik lehetővé: itt a nyálkahártya nagyon laza, a gyulladás jelentős szöveti vizenyőképződéssel jár. A kisgyermekek légcsöve relatíve szűk, így ennek átmérőjében fellépő változás nagyon hamar jelentős szűkületet okoz.

Magyarország – a dohányosok számát tekintve – meglehetősen "előkelő" helyen áll a világranglistán: negyedikek vagyunk.

Néhány igen ijesztő adat: a nők 30, míg a férfiak 48 százaléka dohányzik. A várandós anyák 20 százaléka sem gondolja úgy, hogy magzatának és magának is jót tenne, ha végre felhagyna a füstöléssel. Annak ellenére van ez így, hogy számtalan betegség – szív- és érrendszeri gond, tüdőbetegség, tüdő- és szájüregi daganatok, impotencia, meddőség – kialakulásáért felelős a dohányzás. És azért is, hogy évente több mint 13000 nőt veszítünk el, akiknek a halála kapcsolatba hozható a cigarettázással.

Hashártyagyulladásnál akaratlagos, majd akarattól független izomvédekezést tapasztalhatunk.A közelmúltban egy budapesti tömegközlekedési eszközön a szó szoros értelmében átdöfött fiatalember életét a gyors és szakszerű sebészorvosi ellátás mentette meg. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az ilyen és hasonló esetekben magas százalékban fellépő és könnyen végzetessé váló másodlagos hashártyagyulladás nem komplikálta a sérült állapotát.

A magyar sportkardiológia megteremtése

Az elmúlt években történ tragikus sportolói halálesetek kapcsán átfogó szűrőprogram indult, melynek során eddig 133 olimpikon és 67 élsportoló teljeskörű kardiológiai és sportélettani kivizsgálására került sor. A vizsgálatok fókuszában a hirtelen szívhalál rizikófaktorainak keresése, illetve megelőzése áll. A vizsgálatok további célja volt a sportág-specifikus, személyre szabott, lehetőleg minél inkább pálya közeli mérések végzése.


A sportolók minden mért és számított paramétere egy biobankban került rögzítésre, melyben különböző kardiológiai kórképekben szenvedő betegek adatai is megtalálhatók, és bioinformatikai módszerekkel összefüggéseikben elemezhetők. Kiemelendő, hogy a világon egyedülállóan 24 órás EKG valamint szív-MRI és echocardiographiás vizsgálat történik szűrés jelleggel. Ezáltal a kóros elváltozások korábban, precízebben diagnosztizálhatók és részletesebb információkhoz juthatunk a sportolói szív struktúrájával, működésével kapcsolatban. A vizsgálatok lehetőséget teremtenek a sportolói edzett szív és a kóros állapotú szív közötti nem mindig éles határ objektív elkülönítésére.

Az átfogó kutatómunka eredményeként meghatározhatók a sportolók sportág-specifikus keringési paramétereire vonatkozó normálértékek is, melyek a jövőben „gold standard”-ként szolgálhatnak a kóros elváltozások kiszűrésére és biztos alapot adhatnak a prevenció jelentőségének megerősítésére. Eredményeink hozzájárulhatnak a sportolói hirtelen szívhalál előfordulásának csökkenéséhez.

Beültetett pacemaker mellkasi röntgenfelvételen – nagyításához kattintson a képre! (Médiatár)A hirtelen szívhalál nem válogat, bármikor, bárkivel megtörténhet. A mentők kiérkezéséig folytatott küzdelem, a szakszerű segítségnyújtás életet menthet. Az újraélesztés helyes technikájának ismerete is témája volt az ICD-Pacemakerrel Élni Alapítvány által április 17-én megrendezett Pacemaker Napon, Budapesten. A rendezvényen a szakmai előadások mellett, kulturális és szórakoztató programok is várták az érdeklődőket.

Hazánkban a hirtelen szívhalál a vezető halálokok között szerepel, évente 26 ezer ember veszíti életét azonnali szívmegállás következtében. Minden órában három embernek áll meg a szíve, ekkor a szív pumpáló teljesítménye megszűnik, ezáltal az agy és maga a szívizomzat is vérellátás nélkül marad, a beteg összeesik, légzése leáll, pulzusa nem tapintható. Újraélesztéssel a beteg keringése mechanikusan fenntartható, élete megmenthető.

A szív váratlan megállása kortól, nemtől függetlenül bárkinél előfordulhat, ráadásul nagy százalékban a látszólag egészséges embereknél is bekövetkezhet. A halál oka az esetek 80 százalékában a szív elektromos katasztrófája, mely kamrafibrilláció következtében jön létre. Az orvosi mikroelektronika fejlődésének köszönhetően az áldozatok nagy része megmenthető lenne.

A villámcsapás

Az Egyesült Államok Nemzeti Meteorológiai Szolgálata 1959 és 1994 között 3 239 halálesetet regisztrált, melyek villámcsapás miatt, többnyire szívmegállás okán következtek be. Ennek több mint háromszorosa az egyéb, nem halálos sérülések száma, melyeket villámcsapás okozott.

Azonban az embert ért villámcsapások száma ennél jóval magasabb lehet, mivel vannak, akiken a villámcsapás következtében semmiféle sérülés nem keletkezik, és bármennyire is hihetetlen, a villámsújtottak egy része késve vagy egyáltalán nem fordul orvoshoz. A villámcsapás - az esetek több mint felénél - a szabadban dolgozókat, a futókat, kocogókat, sportolókat, turistákat éri.

Feliratkozás hipoxia csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×