A daganatos betegsĂ©gek kezelĂ©sĂ©nek Ă©s gyĂłgyĂtásának három alappillĂ©re van: a műtĂ©t, a kemoterápia Ă©s a sugárkezelĂ©s. Ezek mellett az elmĂşlt Ă©vekben egyre gyakrabban alkalmazzák az immunterápiát, sĹ‘t prĂłbálkoznak a gĂ©nterápia fejlesztĂ©sĂ©vel is.
A klasszikus onkolĂłgiai kezelĂ©sek, kĂĽlönösen a kemoterápia Ă©s a sugárterápia jĂłl ismert mellĂ©khatásokkal járnak. Ilyenek pl. a hányás Ă©s hányinger, a csontvelĹ‘ károsodása, Ă©s az ennek következtĂ©ben kialakulĂł fertĹ‘zĂ©sek, a szĂvműködĂ©s romlása, az esetleges vesekárosĂtĂł hatás. Az onkolĂłgián belĂĽl szinte kĂĽlön tudományterĂĽlet a kezelĂ©sek mellĂ©khatásai elleni kĂĽzdelem. Ez azĂ©rt fontos, mert a daganatos betegek kemoterápiás kezelĂ©sĂ©nek eredmĂ©nyessĂ©ge fĂĽgg a beadhatĂł dĂłzis nagyságátĂłl.
Ha tehát a mellĂ©khatások miatt a gyĂłgyszerek dĂłzisát csökkenteni kell, az hátrányt jelent a beteg számára. EzĂ©rt lett önállĂł tudomány az Ăşgynevezett támogatĂł (szupportĂv) terápia. E terápia cĂ©lja a kezelĂ©sek jobb elviselhetĹ‘sĂ©gĂ©nek elĹ‘segĂtĂ©se, s Ăgy a dĂłzisok növelĂ©sĂ©nek Ă©s ezáltal a terápia hatĂ©konyságának fokozása.
Ez többfĂ©lekĂ©ppen valĂłsulhat meg. ElsĹ‘sorban csökkenteni lehet a kemoterápia speciális mellĂ©khatásait, mint pl. a hányás, hányinger, a csontvelĹ‘-toxicitás. Erre speciális hányáscsillapĂtĂłkat, csontvelĹ‘-stimulálĂł gyĂłgyszereket (cytokinek) fejlesztettek ki. Egy másik lehetĹ‘sĂ©g a normál sejtek vĂ©delme, az Ăşgynevezett citoprotekciĂł. LĂ©teznek ma már olyan anyagok, melyek pĂ©ldául a szĂvizomsejteket, a vizeletelvezetĹ‘ rendszer sejtjeit, vagy a szervezet egĂ©szĂ©t vĂ©dik meg a kemoterápiás gyĂłgyszerek okozta károsodástĂłl. VĂ©gĂĽl lĂ©tezik a szupportáciĂłnak egy olyan mĂłdja is, amikor az egĂ©sz szervezetet támogatjuk immunrendszert szabályozĂł anyagokkal, gyĂłgytápszerekkel.
A daganatos betegsĂ©gek citosztatikus kezelĂ©se során gyakori problĂ©ma a hányinger Ă©s a hányás. A kilencvenes Ă©vek elejĂ©ig csak kevĂ©s figyelmet szenteltek ennek a problĂ©mának. Irodalmi adatokat 1975 Ăłta találunk a hányáscsillapĂtásrĂłl, meglehet a kemoterápiát a negyvenes Ă©vek Ăłta alkalmazzák. Ennek fĹ‘ oka, hogy a kutatĂłk elsĹ‘sorban a betegsĂ©g gyĂłgyĂtására irányĂtották figyelmĂĽket. A figyelem fokozatosan az Ă©letminĹ‘sĂ©g javĂtására terelĹ‘dött, Ă©s világosan kiderĂĽlt, hogy a daganatos betegsĂ©gek kezelĂ©se során az egyik legkomolyabb problĂ©mát a hányinger Ă©s hányás jelenti. A daganatos betegek citosztatikus kezelĂ©sĂ©nek leggyakoribb, gyötrĹ‘, korai mellĂ©khatása a hányinger, a hányás, a hasmenĂ©s, amely egyaránt jelent pszichĂ©s Ă©s fizikai megterhelĂ©st a beteg számára.
Hányást rendkĂvĂĽl sok inger okozhat, pl. Ă©tel, ital, terhessĂ©g, kellemetlen szagok, betegsĂ©gek, (bakteriális, vĂrusos fertĹ‘zĂ©sek), valamint a daganatos megbetegedĂ©sek gyĂłgyĂtása során alkalmazott terápiák, mint a sugárterápia, a kemoterápia, bizonyos fájdalomcsillapĂtĂłk, pl. morfium adása. A hányást fokozĂł ingerek összeadĂłdhatnak. E kellemetlen Ă©rzĂ©s kialakulásában jelentĹ‘s szerepe van az Ă©rzelmi állapotnak is. A hányás eredendĹ‘en egy vĂ©dĹ‘mechanizmus, amely a káros anyagok szervezetbĹ‘l törtĂ©nĹ‘ kiĂĽrĂĽlĂ©sĂ©t segĂti elĹ‘.
A kemoterápia citotoxikus anyagokkal való kezelést jelent, a terápia következménye sejtszétesés, akárcsak az irradiáció esetében. A szervezet két ok miatt is hányással/hányingerrel reagál a kezelésre. Egyrészt maga a citosztatikum toxikus szer (akut hányás), másrészt a szer hatásaként bekövetkező sejtpusztulás során a kiszabaduló "sejtbennék" ugyancsak hányingert keltő (késői, elhúzódó hányás). Az elmúlt évtizedben jelentősen fejlődött a kemoterápia indukálta hányás/ hányinger kezelése. Az akut (0,5-3 órán belüli) és a késői (24 órán túl kezdődik, 6-7 napig is elhúzódhat) hányás mechanizmusának felismerése új, nagyhatású gyógyszerek kifejlesztéséhez vezetett. Mindezen fejlődés ellenére a kemoterápia indukálta hányás/hányinger kezelése távolról sem tekinthető megoldottnak.
A vörösvértestképzést elsődlegesen az erythropoetin nevű anyag szabályozza, amely elsősorban a vese kérgében termelődik. Az erythropoetin serkenti a csontvelőben az őssejtek osztódását és érését (ezekből lesznek a speciális vérképzőszervi sejtek).
Az anĂ©mia (vĂ©rszegĂ©nysĂ©g) nagyon gyakori az elĹ‘rehaladott állapotĂş tumoros betegeknĂ©l. Az oka szerteágazĂł, többek között magában foglalja a vĂ©rvesztĂ©st, az elĂ©gtelen táplálkozást, a csontvelĹ‘ tumor általi beszűrtsĂ©gĂ©t, a kezelĂ©sek toxikus mellĂ©khatásait. A kemoterápia okozta anĂ©mia ugyancsak javĂthatĂł erythropoetinnel, amint ezt számos vizsgálat igazolja.
A tumoros betegek neutropĂ©niája (alacsony fehĂ©rvĂ©rsejtszáma) gyakran a csontvelĹ‘t károsĂtĂł ágensekkel törtĂ©nĹ‘ kezelĂ©s eredmĂ©nye, beleĂ©rtve az ionizálĂł sugárzást is. A kemoterápia Ă©letet veszĂ©lyeztetĹ‘ fehĂ©rvĂ©rsejtszám-esĂ©shez vezethet, ami a legfĹ‘bb oka a láznak, a fertĹ‘zĂ©snek Ă©s ezzel kapcsolatos halálozásnak. A gyári Ăşton előállĂtott cytokinek (növekedĂ©si faktorok) megjelenĂ©se a terápia okozta neutropĂ©nia kezelĂ©sĂ©t jelentĹ‘s mĂ©rtĂ©kben megváltoztatták.
Ezek az anyagok csökkenthetik a kezeléshez kapcsolódó csontvelőkárosodást, csökkentve a fehérvérsejtszám-esés mélypontját, ily módon hozzájárulva a kemoterápiás kezelési séma betartásához, és a vérképzőszervi mellékhatások csökkenéséhez.
A sejtvĂ©dĹ‘szerek közös jellemzĹ‘je, hogy szelektĂven vĂ©dik a normál szöveteket a kemo- Ă©s a sugárterápia károsĂtĂł hatásaitĂłl, ugyanakkor nem befolyásolják a daganatellenes hatást. ĂŤgy lehetĹ‘vĂ© teszik az intenzĂvebb kezelĂ©st, aminek következtĂ©ben a gyĂłgyulási arány is jelentĹ‘sen növekedhet. Mindezek mellett alapvetĹ‘en fontos szempont, hogy a dĂłzisnövelĂ©s ellenĂ©re a betegek Ă©letminĹ‘sĂ©ge jelentĹ‘sen javulhat (de legalábbis nem romlik), illetve csökkenhet a kĂłrházban töltött idĹ‘.
A rosszindulatú tumorok bizonyos gyógyszerekkel történő kemoterápiája gyakran korlátozott a vizeletelvezető rendszerben keletkező mellékhatások miatt (vérzés, hólyaggyulladás). A beadott dózistól és bizonyos kockázati faktoroktól függően (pl.: korábbi kismedencei besugárzás, vizeletelvezető rendszer egyéb betegségei) ez a toxicitás fokozódhat. Az uromitexan olyan szer, ami a vizeletelvezető rendszerben hat, és az ilyen gyógyszerekkel együtt adva megszünteti vagy jelentősen csökkenti azok húgyúti mellékhatásait.
A dexrazoxan szĂvvĂ©dĹ‘ hatásĂş bizonyos kemoterápiás szerekkel szemben. Kiemelten kell kezelni a szĂvtoxicitás lehetĹ‘sĂ©gĂ©t, mely Ă©vekkel a kemoterápiás kezelĂ©s után lĂ©phet fel. Ez kĂĽlönösen olyan rosszindulatĂş betegsĂ©gekkel kezelt gyerekeknĂ©l, fiatal felnĹ‘tteknĂ©l fontos, ahol a citosztatikus terápia a rosszindulatĂş betegsĂ©get meggyĂłgyĂtja.
Az amifostinnal foglalkozĂł közlemĂ©nyek szinte kivĂ©tel nĂ©lkĂĽl emlĂtĂ©st tesznek felfedezĂ©sĂ©nek körĂĽlmĂ©nyeirĹ‘l. A hidegháborĂş idejĂ©n az amerikai hadseregben kb. 4400 fĂ©le kemikáliát teszteltek abbĂłl a cĂ©lbĂłl, hogy találjanak olyan szert, mely egy esetleges nukleáris háborĂşban megvĂ©dheti a szervezetet a sugárkárosodás ellen. Klinikai alkalmazását az tette lehetĹ‘vĂ©, hogy mint sejtvĂ©dĹ‘ - a központi idegrendszer kivĂ©telĂ©vel - szinte valamennyi normál szövetben csökkenti a sugárzás Ă©s minden olyan szer sejttoxikus hatását, melyek megváltoztatják a DNS struktĂşráját Ă©s funkciĂłját.
SzelektĂv mĂłdon vĂ©di a normál szöveteket egyes citosztatikumok toxikus hatásaival szemben, anĂ©lkĂĽl, hogy a tumorellenes aktivitás csökkenne. VĂ©dĹ‘hatása sugárkezelĂ©seknĂ©l is Ă©rvĂ©nyesĂĽl. ElĹ‘segĂti a vĂ©rkĂ©pzĂ©s normalizálĂłdását, Ă©s egyĂ©b toxikus tĂĽnetek ellen is vĂ©d. ÉrzĂ©kenyĂti a tumort a kemoterápiás szerekkel szemben, stimulálja a csontvelĹ‘ sejtjeit.
A szervezet általános erĹ‘sĂtĂ©se izgalmas kutatási tĂ©ma, egyre több szert ajánlanak erre a cĂ©lra. Ezek hatása azonban nem mindig bizonyĂtott. EzĂ©rt a kĂnálatbĂłl mindig cĂ©lszerű a hatĂłságok által ilyen cĂ©lra törzskönyvezett (azaz bizonyĂtottan hatĂ©kony) kĂ©szĂtmĂ©nyt választani.
Jelenleg mĂ©g mindig a kemoterápia a rákbetegek számára a leghatĂ©konyabb gyĂłgyszeres kezelĂ©s, ám sajnos ez a leginkább megterhelĹ‘ is. EzĂ©rt a támogatĂł, kiegĂ©szĂtĹ‘ terápia várhatĂłlag a jövĹ‘ben egyre nagyobb teret nyer. A szupportĂv terápia az egyik legĂşjabb "szĂn" az onkolĂłgiai kezelĂ©sek "palettáján". CĂ©lja kettĹ‘s, rĂ©szint a kezelĂ©sek hatĂ©konyságának fokozása, rĂ©szint a kellemetlen mellĂ©khatások csökkentĂ©se. ĂŤgy egyszerre szolgálja a hatĂ©konyságot Ă©s az Ă©letminĹ‘sĂ©get, ami minden terápia alapvetĹ‘ cĂ©lja.
Dr. Telekes András
onkológus főorvos
Országos Onkológiai Intézet
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 030508)
A világ legrangosabb biotechnolĂłgiai folyĂłiratában nemrĂ©giben egy magyarok által kifejlesztett, Ă©s a daganatos betegek speciális tápszerekĂ©nt törzskönyvezett kĂ©szĂtmĂ©nyrĹ‘l jelent meg tanulmány. Ebben olvashatĂł az AvemarrĂłl, hogy ennek a tápszernek az alkalmazása az eljövendĹ‘ legkorszerűbb onkolĂłgiai kezelĂ©sek közĂ© fog tartozni.
Miről is van szó? – kérdeztük dr. Hoffmann Artúr főorvostól.
Az Avemar kutatási programban világszerte mintegy kĂ©tszáz kutatĂł vesz rĂ©szt, elsĹ‘sorban orvosok, de vannak közöttĂĽk molekuláris biolĂłgusok, immunolĂłgusok, vegyĂ©szek, gyĂłgyszerĂ©szek is. Ez a nagyfokĂş tudományos Ă©rdeklĹ‘dĂ©s nĂ©hány Ă©ve tapasztalhatĂł, ekkor jelentek meg az elsĹ‘ rangos publikáciĂłk. Az Avemar kutatása azĂ©rt olyan rendkĂvĂĽl izgalmas, mert ez a kĂ©szĂtmĂ©ny látszĂłlag egymással ellentĂ©tes hatások kifejtĂ©sĂ©re is kĂ©pes. Vannak pĂ©ldául olyan rosszindulatĂş daganatos betegsĂ©gek, amelyekre egy bizonyos sejtfunkciĂł kĂłrosan alacsony fokĂş működĂ©se jellemzĹ‘. Ugyanakkor egy másik, de szintĂ©n rosszindulatĂş daganatos megbetegedĂ©sben, ugyanennek a sejtfunkciĂłnak kĂłrosan felfokozott működĂ©se a betegsĂ©g egyik oka.
MegfigyeltĂ©k, hogy az Avemar ugyanannak a sejtfunkciĂłnak a tĂşlműködĂ©sĂ©t gyengĂti, az alulműködĂ©sĂ©t pedig erĹ‘sĂti. Integrátor, kiegyenlĂtĹ‘ homeosztatikus hatása van. Erre egyĂ©bkĂ©nt már magyar kutatĂłk is rámutattak az 1990-es Ă©vek elsĹ‘ felĂ©ben. Ĺ‘k az Avemar hatását egerek immunrendszerĂ©n vizsgálták Ă©s megfigyeltĂ©k, hogy a szer a tĂşlműködĂ©st gyengĂti, az alulműködĂ©st fokozza. Ez az Avemar-kutatások legizgalmasabb rĂ©sze, mert mint azt Jehuda Shoenfeld, a tel-avivi egyetem immunolĂłgus professzora is hangsĂşlyozta, az Avemar-kutatások egyik lehetsĂ©ges alapkutatási eredmĂ©nye, az immunrendszer működĂ©sĂ©t szabályozĂł, legalapvetĹ‘bb folyamatok felderĂtĂ©sĂ©hez vezethet.
Magyarország után a cseh egészségügyi hatóság is daganatos betegek speciális tápszereként törzskönyvezte az Avemart.
ArchĂvum
Archivált Ărás. A benne foglaltak aktualitása nem garantált, vagy nem feltĂ©tlenĂĽl tĂĽkrözik a vonatkozĂł tudományterĂĽletek jelenlegi ismeretanyagát, szempontjait Ă©s hangsĂşlyait.