kemoterápia

A diagnózis: mellrák

Az alábbi írást egy olvasónk küldte el a szerkesztőségünkbe. A történet, melyet elmesél, vele esett meg. Szenvedő alanya volt egy olyan betegségnek, mely sokak egészségét, mindennapjait, s - késői felfedezése esetén - életét is veszélyeztetheti. Egy volt beteg története következik.

A 20-35 éves kor közötti férfiak leggyakoribb rosszindulatú daganata, az esetek többségében fájdalmatlan csomó formájában jelentkezik. A jobb here daganata a baloldalihoz képest valamelyest gyakoribb, kb. 1,5 %-uk kétoldali tumor alakul ki. A rejtettheréjűség fontos kockázati tényezőt képez.

PANASZOK

A betegség leggyakrabban úgy kerül felismerésre, hogy a beteg saját heréjének fájdalmatlan megnagyobbodását tapasztalja. Fájdalom az esetek többségében nem jelentkezik, kivéve ha a daganattal érintett here bevérzik. Ha a daganat áttétet képez (leggyakrabban a tüdőbe és a csigolyákba) az áttét által okozott panaszok (köhögés, háti fájdalom) dominálnak.

A prosztatarákos betegeknél a gyógyulás, a tünet- és panaszmentes sokéves túlélés kilátásai kellően megválasztott és időben alkalmazott terápiás beavatkozások mellett igen jók.

Az emlőrák okozta halálozás Magyarországon továbbra is magas (kb. 2500 eset évente), az új megbetegedések jelentős hányadát előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel. Ugyanakkor a szűrés Magyarországon minden veszélyeztetett korú nő számára elérhető, de félelemből vagy hanyagságból kevesebben veszik igénybe, mint kellene. Az úgynevezett HER2 típusú mellrák az egyik legalattomosabb és legagresszívabb válfaja a betegségnek. A Magyar Rákellenes Liga szervezésében megrendezett HER2 Betegklub keretében kiderült, hogy ma már a HER2-negatív áttétes emlőrákban szenvedő betegek esetében is van lehetőség korszerű célzott biológiai terápia alkalmazására. Emellett fürdőruhás divatbemutató volt műtéten átesett nők részére, amelynek kiemelten fontos szerepe van a betegek testképének helyreállításában.
A statisztikák szerint napjainkban minden tizedik nőnél kialakul az emlőrák. A korai, áttétet még nem képzett emlőrákok 95%-ban tökéletesen gyógyíthatóak, így nyilvánvaló a rendszeres szűrések jelentősége és haszna. Sajnos ennek a betegségnek több fajtája is létezik.

A betegség tünetei, megállapítása és kezelési lehetőségei

A tüdőrák gyanúját keltő legfőbb tünet a tartós köhögés. Dohányosoknál, ahol a köhögés egyébként is általános tünet, a köhögés súlyosbodása, jellegének megváltozása szolgálhat figyelmeztető jelként. Egyéb gyakori tünetek: véres köpet, légszomj, ziháló légzés, rekedtség, ismételten kiújuló hörgő- vagy tüdőgyulladás, állandósuló mellkasi fájdalom. E tünetek tartós (többhetes) fennállása esetén orvoshoz kell fordulni.

A vastagbél vizsgálatára alkalmas endoszkóp.A végbél- és vastagbélrák (ún. kolorektális rák) kialakulására utaló leggyakoribb tünetek a váltakozó hasmenés és székrekedés, a véres széklet, az általános gyomorpanaszok, felfúvódás, görcsök, a tartós fáradtságérzés és az indokolatlan testsúlycsökkenés. A felsorolt tüneteket nem csupán a vastagbélrák, de a vastagbelet, sőt a gyomor-bél traktus bármely részét érintő más kóros elváltozások is előidézhetik.

A vesesejt karcinóma a felnőttkorban előforduló rosszindulatú daganatok kb. 2,5 %-áért felelős. A férfiak 2-szer nagyobb valószínűséggel betegszenek meg, minta a nők. Döntően az 50 év feletti népességet érinti.
Kialakulásában mérgező anyagoknak, dohányzásnak lehet szerepe, azonban bizonyíték még nem áll rendelkezésre.

Emlőeltávolítás után...Hogyan harcolhat eredményesen az emlőrák ellen? Életmódbeli (elsődleges prevenciós) tanácsokként a következőket érdemes megfontolni: figyeljen oda étkezésére, kerülje a zsírban gazdag ételeket – az elhízást –, az alkoholt, és sportoljon! Ezek betartása számos nagy tanulmány eredményei szerint csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát.

BŐRRÁK (MELANOMA MALIGNUM)

A bőrrák a rosszindulatú daganatok közül gyakoriságban a nyolcadik helyet foglalja el. Az elváltozás korai felismerése azért kiemelkedő jelentőségû, mert a daganat korai kezelésével az áttétképzés, illetve a halálozás megelőzhető lehet. Lényeges tehát az, hogy megkülönböztessük az egyszerû pigmentált anyajegyeket a rosszindulatúságot hordozó elváltozásoktól. Elhelyezkedés szerint leggyakrabban a fénynek kitett testrészeken (arcon, kezeken) alakul ki, de akár a körömágyakon, vagy a tenyéren és a talpon is kialakulhatnak.

A daganatos betegségek kezelésének és gyógyításának három alappillére van: a műtét, a kemoterápia és a sugárkezelés. Ezek mellett az elmúlt években egyre gyakrabban alkalmazzák az immunterápiát, sőt próbálkoznak a génterápia fejlesztésével is. A klasszikus onkológiai kezelések, különösen a kemoterápia és a sugárterápia jól ismert mellékhatásokkal járnak. Ilyenek pl. a hányás és hányinger, a csontvelő károsodása, és az ennek következtében kialakuló fertőzések, a szívműködés romlása, az esetleges vesekárosító hatás. Az onkológián belül szinte külön tudományterület a kezelések mellékhatásai elleni küzdelem. Ez azért fontos, mert a daganatos betegek kemoterápiás kezelésének eredményessége függ a beadható dózis nagyságától. Ha tehát a mellékhatások miatt a gyógyszerek dózisát csökkenteni kell, az hátrányt jelent a beteg számára. Ezért lett önálló tudomány az úgynevezett támogató (szupportív) terápia. E terápia célja a kezelések jobb elviselhetőségének elősegítése, s így a dózisok növelésének és ez által a terápia hatékonyságának fokozása.

Ez többféleképpen valósulhat meg. Elsősorban csökkenteni lehet a kemoterápia speciális mellékhatásait, mint pl. a hányás, hányinger, a csontvelő-toxicitás. Erre speciális hányáscsillapítókat, csontvelő-stimuláló gyógyszereket (cytokinek) fejlesztettek ki. Egy másik lehetőség a normál sejtek védelme, az úgynevezett citoprotekció. Léteznek ma már olyan anyagok, melyek például a szívizomsejteket, a vizeletelvezető rendszer sejtjeit, vagy a szervezet egészét védik meg a kemoterápiás gyógyszerek okozta károsodástól. Végül létezik a szupportációnak egy olyan módja is, amikor az egész szervezetet támogatjuk immunrendszert szabályozó anyagokkal, gyógytápszerekkel.

A prosztatarák igen nagy jelentőségű betegség, hiszen az aktív korú férfiak második leggyakoribb rosszindulatú daganata, amely a tüdőrák után következik. Megjelenése ötvenéves kor előtt ritka.

A végbél- és vastagbélrák (ún. kolorektális rák) kialakulására utaló leggyakoribb tünetek a váltakozó hasmenés és székrekedés, a véres széklet, az általános gyomorpanaszok, felfúvódás, görcsök, a tartós fáradtságérzés és az indokolatlan testsúlycsökkenés. A felsorolt tüneteket nem csupán a vastagbélrák, de a vastagbelet, sőt a gyomor-bél traktus bármely részét érintő más kóros elváltozások is előidézhetik. Amennyiben a tünetek bármelyikét hosszasan - két hétnél tovább - észleli a beteg, azonnal orvoshoz kell fordulnia.

Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya rendkívül kedvezőtlen, a szív- és keringésirendszer-eredetű halálokok mögött a második helyet foglalja el, kb. 25 százalékos gyakorisággal. A nagy európai, illetve nemzetközi halálozási felmérésekben férfiaknál az első, nőknél pedig a második helyen állunk. Sorozatunkban bemutatjuk a betegséggel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd a Magyarországon leggyakoribb daganattípusokról és a megelőzési, szűrési lehetőségekről olvashatnak.

Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya rendkívül kedvezőtlen, a szív- és keringési rendszereredetű halálokok mögött a második helyet foglalja el, kb. 25 százalékos gyakorisággal. A nagy európai, illetve nemzetközi halálozási felmérésekben férfiaknál az első, nőknél pedig a második helyen állunk. Sorozatunkban bemutatjuk a betegséggel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd a Magyarországon leggyakoribb daganattípusokról és a megelőzési, szűrési lehetőségekről olvashatnak.

Kenet mikroszkópos képe (illusztráció)A kedvelt orvosi sorozat epizódjainak hátterét, a felmerülő kórképeket boncolgató írásaink között ezúttal nem dr. House, hanem kollégája és barátja, dr. Wilson egy esete szolgált apropóval.

Wilson Tucker nevű páciense évekkel korábban egy nem részletezett rosszindulatú betegség okán szorult kórházi kezelésre. Kemoterápiát kapott, és a teljes remissziót követően gyógyultnak nyilvánították. Közös vadászatuk során azonban rosszul lett, és újra dr. Wilson osztályára került.

Számos felvetés után akut limfoblasztos leukémiát diagnosztizáltak, annak ellenére, hogy a perifériás vérkenet ezt nem támasztotta alá (korai, ún. blasztos elemeket nem tartalmazott). A betegségben a vérvizsgálat negativitása néhány százalékban valóban előfordul, ezekben az esetekben a csontvelő vizsgálata erősítheti meg az előzetes diagnózist.

Tucker betegsége a központi idegrendszerre, pontosabban az agyra korlátozódott. A vér-agy gát megszűrte jeleit és terjedését egyaránt, a szokásos kemoterápiára nem reagált, a dilemmát a kétszeres dózis alkalmazásának lehetősége és kockázatai jelentették. Végül ez bevetésre került, melynek eredményeképpen a beteg vérképzőszervi anomáliája rendeződött, mája azonban tönkrement. Wilson dr. érzelmi vívódására, saját májlebenye páciensének adományozására, az orvos-beteg szervadományozás különös szakmai, etikai, erkölcsi vonatkozásaira ebben az írásban nem térnék ki.

DEFINÍCIÓ

Az emlő egy kötőszövetből, zsírból és mirigyállományból álló szerv. Rosszindulatú daganata a mirigyeket alkotó hámsejtekből indul ki. Világszerte körülbelül egymillió nő szenved emlőrákban, élete folyamán minden tizedik nő érintett.

A BETEGSÉG KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ TÉNYEZŐK

Örökletes tényezők

: egyenes ági rokonok között a betegség gyakran halmozódik.

Környezeti tényezők

Gyógyszereket a betegségek gyógyítása, a tünetek enyhítése, máskor a betegségek megelőzése céljából veszünk be. Jó, ha ezt az orvos tanácsára tesszük.

Ma már egy-egy tünet jelentkezésekor szinte automatikusan gyógyszerekhez nyúlunk, nem gondolva arra, hogy milyen általános, illetve milyen mellékhatásai is vannak, lehetnek a bevett gyógyszernek.

Nagyon fontos a komplex kezelés során létrejött szövődmények és mellékhatások kezelése.

Nem jelzi fájdalomKialakulásának oka ismeretlen, viszonylag ritka betegség.
Sajnos a fiatal korosztályban szedi áldozatát. Az egyik legalattomosabban terjedő daganat, mely gyakran még alig tapintható nagysága esetén is már távoli áttéteket képezhet.
Rejtettheréjűség esetén az előfordulási gyakorisága nagyobb, és ezen sajnos a korai herefixáció sem segít.
Az esetek zömében egyoldali, de előfordulhat kétoldali folyamat is. Nagyobb arányban azoknál alakul ki, akiknél már volt az egyik oldalon daganat.

A HÚGYHÓLYAG ROSSZINDULATÚ DAGANATA

TÜNETEK

A vérvizelés, amely lehet mikroszkóppal felismerhető, vagy akár szabad szemmel is látható a betegek több, mint 80%-ban az első tünet.
Vizeléskor fájdalmas, csípő-égő érzés léphet fel, ez a tünet gyakran hiányozhat.
Kezdeti stádiumban sokszor tünetmentesen zajlik.

A BETEGSÉG KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ TÉNYEZŐK

A hólyag rosszindulatú daganata férfiakban közel 3-szor gyakrabban fordul elő, mint nőkben.
Az iparban használatos festékek és oldószerek, valamint a dohányzás egyértelműen kockázati tényezők.

Oldalak

Feliratkozás kemoterápia csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×