műtét

Egyenrangú felek

Jelenleg Magyarországon minden betegnek - legyen az felnőtt vagy gyerek - joga van a szabad orvosválasztáson túl ahhoz is, hogy gyógyítói egyenrangú partnerként kezeljék. Ennek megfelelően a pácienst tájékoztatni kell betegségéről - számára is érhető formában ", és felvázolni, hogy milyen kezelési lehetőségek vannak jelenlegi állapotában. Ezek ismeretében a beteg dönthet, és orvosai kötelesek elfogadni döntését.

Nem létfontosságú szerv

A lép a hasüreg bal oldalán, a rekeszkupola alatt elhelyezkedő, páratlan szerv. Az emberi test legnagyobb nyirokszerve, átlagosan 150-200 gramm tömegű. Szerepe van a megfelelő immunválasz kialakításában, és - a lépben igen nagy számban megtalálható fehérvérsejtek révén - a szervezetbe kerülő idegen anyagok, kórokozók elpusztításában.

Bizonyos értelemben szűrő funkciót tölt be, mert eltávolítja a vérkeringésből az elöregedett vörösvértesteket. Fontos szerepet játszik a szervezet vasanyagcseréjében is.

Nyáron sokan kiveszik szabadságuk egy részét, hogy élvezzék a napfény és a víz nyújtotta élvezeteket. Ezek az örömök azonban nem mindig állnak arányban azokkal a veszélyekkel és károsodásokkal, melyek a túlzásba vitt, vagy védelem nélküli, vigyázatlan napozás esetén leselkednek ránk.

20-25 évvel ezelőtt még csak arról hallhattunk, hogy a napfény a szervezet számára elengedhetetlenül fontos, mert a D-vitamin képzése az UV-fény hatására történik. A D-vitaminra természetesen szükség van, de ennek előállításához nincs szükség hosszan tartó napozásra. Elegendő, ha hetente háromszor 15 percig kezünket és arcunkat éri a nap. A napos idő közérzetünket is javítja, ami immunrendszerünkre van pozitív hatással.

Enyhe tünetek

A betegséget elôször egy olasz anatómus, De La Peyronie írta le 1561-ben, ő lett a névadó is. A betegség 20 és 80 éves kor között bármikor előfordulhat, az észlelt átlagos életkor 53 év.

A betegség lényege a pénisz barlangostest-falának olyan hegesedése, mely merevedéskor a heges csomó irányába görbíti a péniszt, mivel ez a rész nem nyúlik.

A merevedés az esetek kétharmadában fájdalmas. A görbület a derékszögnél nagyobb szöget is elérhet, és közösülési képtelenséggel járhat.

Levelet kaptam, melyben fiatal, kétgyermekes anya a mélyvénás trombózisról érdeklődik. Mint írja, egy évvel ezelőtt szenvedte el e betegséget. Azóta a lába állandóan dagad, ellilul, fáj. Bár rendszeresen jár ellenőrző vizsgálatokra, gyógyszert is szed, javulást azonban nem észlel. Kérdezi, tornázhat-e, vállalhat-e álló munkát, s mennyire veszélyes e betegség az emberi életre?

A vesesejt karcinóma a felnőttkorban előforduló rosszindulatú daganatok kb. 2,5 %-áért felelős. A férfiak 2-szer nagyobb valószínűséggel betegszenek meg, minta a nők. Döntően az 50 év feletti népességet érinti.
Kialakulásában mérgező anyagoknak, dohányzásnak lehet szerepe, azonban bizonyíték még nem áll rendelkezésre.

IdegsejtA WHO (World Health Organizations) 1997-ben nyilvánította április 11-ét a Parkinson kórban szenvedők világnapjává. Azóta minden évben különböző eseményekkel emlékeznek ebben az idegrendszeri megbetegedésben érintettekről. A kór „névadója” James Parkinson, angol háziorvos, aki elsőként írta le a betegség tüneteit 1817-ben. Április 11-én, az ő születésnapjának tiszteletére tartják a World Parkinson’s Disease Day-t, vagyis a Parkinson Betegek Világnapját.

BŐRRÁK (MELANOMA MALIGNUM)

A bőrrák a rosszindulatú daganatok közül gyakoriságban a nyolcadik helyet foglalja el. Az elváltozás korai felismerése azért kiemelkedő jelentőségû, mert a daganat korai kezelésével az áttétképzés, illetve a halálozás megelőzhető lehet. Lényeges tehát az, hogy megkülönböztessük az egyszerû pigmentált anyajegyeket a rosszindulatúságot hordozó elváltozásoktól. Elhelyezkedés szerint leggyakrabban a fénynek kitett testrészeken (arcon, kezeken) alakul ki, de akár a körömágyakon, vagy a tenyéren és a talpon is kialakulhatnak.

A daganatos betegségek kezelésének és gyógyításának három alappillére van: a műtét, a kemoterápia és a sugárkezelés. Ezek mellett az elmúlt években egyre gyakrabban alkalmazzák az immunterápiát, sőt próbálkoznak a génterápia fejlesztésével is. A klasszikus onkológiai kezelések, különösen a kemoterápia és a sugárterápia jól ismert mellékhatásokkal járnak. Ilyenek pl. a hányás és hányinger, a csontvelő károsodása, és az ennek következtében kialakuló fertőzések, a szívműködés romlása, az esetleges vesekárosító hatás. Az onkológián belül szinte külön tudományterület a kezelések mellékhatásai elleni küzdelem. Ez azért fontos, mert a daganatos betegek kemoterápiás kezelésének eredményessége függ a beadható dózis nagyságától. Ha tehát a mellékhatások miatt a gyógyszerek dózisát csökkenteni kell, az hátrányt jelent a beteg számára. Ezért lett önálló tudomány az úgynevezett támogató (szupportív) terápia. E terápia célja a kezelések jobb elviselhetőségének elősegítése, s így a dózisok növelésének és ez által a terápia hatékonyságának fokozása.

Ez többféleképpen valósulhat meg. Elsősorban csökkenteni lehet a kemoterápia speciális mellékhatásait, mint pl. a hányás, hányinger, a csontvelő-toxicitás. Erre speciális hányáscsillapítókat, csontvelő-stimuláló gyógyszereket (cytokinek) fejlesztettek ki. Egy másik lehetőség a normál sejtek védelme, az úgynevezett citoprotekció. Léteznek ma már olyan anyagok, melyek például a szívizomsejteket, a vizeletelvezető rendszer sejtjeit, vagy a szervezet egészét védik meg a kemoterápiás gyógyszerek okozta károsodástól. Végül létezik a szupportációnak egy olyan módja is, amikor az egész szervezetet támogatjuk immunrendszert szabályozó anyagokkal, gyógytápszerekkel.

Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya rendkívül kedvezőtlen, a szív- és keringési rendszereredetű halálokok mögött a második helyet foglalja el, kb. 25 százalékos gyakorisággal. A nagy európai, illetve nemzetközi halálozási felmérésekben férfiaknál az első, nőknél pedig a második helyen állunk. Sorozatunkban bemutatjuk a betegséggel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd a Magyarországon leggyakoribb daganattípusokról és a megelőzési, szűrési lehetőségekről olvashatnak.

Az influenzajárvány miatt már országszerte teljes vagy részleges látogatási tilalmat rendeltek el a kórházakban. Pontosan mit jelent ez a korlátozás, és hogy élik ezt meg a gyermekosztályokon fekvő kis betegek?

Ahogy terjed az járvány, úgy nő a látogatási tilalmak száma is az országban. Az, hogy egy adott kórházban mikortól, milyen időtartamra, milyen osztályokon illetve milyen mértékben rendelnek el tilalmat, az adott egészségügyi intézmény vezetésén múlik. Jelenleg országszerte 70 kórházban van érvényben tilalom, ezek közel felében az egész intézményre kiterjed a korlátozás, így minden osztályra csak bizonyos szabályok alapján mehet be a közeli hozzátartozó.
A legnehezebben a beteg gyermekek és szüleik élik meg a korlátozást. A legtöbb gyermekosztályon csak az egyik szülő tartózkodhat bent, de akadnak olyan helyek is, ahol még az időszakot is megszabják, így az édesanya vagy az édesapa is csupán napi pár órát tölthet gyermekével. A kicsik ilyenkor még jobban érzik az otthon, a család és a barátok hiányát.

A fájdalom – az orvosi szótár meghatározása szerint – változatos mértékű és helyű, jól körülírt vagy kiterjedt kellemetlen érzés, melyet rendszerint az érzőidegek továbbítanak az agyba. A fájdalom mint élettani jelenség része a szervezet védekező mechanizmusának, mivel bekapcsolja a motoros reflexeket, és ébren tartja a szervezet védelmi apparátusát. A fájdalomra azonnal reagálunk, s minél gyorsabban szeretnénk megszüntetni.

A fájdalomérzet a bőr, illetve a belső szervek egyes pontjairól, az úgynevezett fájdalomreceptorokból indul ki. Fájdalomérző idegvégződés milliószámra található – többek között – a bőrünkben, a csontjaikban, az izmaikban, az ízületeinkben. Eloszlásuk azonban nem egyenletes, mert – például – a hátunk közepén sokkal kevesebb található, mint az ujjbegyünkben.

Nagyon fontos a komplex kezelés során létrejött szövődmények és mellékhatások kezelése.

Fogamzásgátló eljárások.

A női fogamzásgátlás módszereiről sokszor és sokat lehet hallani, olvasni. Mindez a férfiak esetében használatos fogamzásgátló eljárásokról nem mondható el, bár kétségtelen, hogy az utóbbi időben az andrológia tudománya intenzíven kezdett foglalkozni ezzel a témakörrel is.

IMPOTENCIA (EREKTILIS DISZFUNKCIÓ, MEREVEDÉSI ZAVAR)

DEFINÍCIÓ

Impotenciáról beszélünk akkor, ha valaki a pénisz merevedésének képtelensége vagy nem kielégítő merevedése következtében közösülésre képtelen és ez az állapot tartósan (2-3 hónap) fennáll. Az orvosi szaknyelvben helyesebb erektilis diszfunkcióról ill. merevedési zavarról beszélni, a köznyelv az impotenciát tágabb értelemben használja, pl. a szexuális vágy vagy késztetés hiánya esetén is.

Merevedési zavar esetén a beteg lehet közösülésre teljesen képtelen, előfordulhat olyan eset is, amikor rövid erekciók létrejönnek, azonban a pénisz hüvelybe vezetése nem lehetséges.

Új műtéti eljárások

Lézer, endoszkópia, laparoszkópia, intervenciós radiológia, minimálisan invazív sebészet, robotsebészet... E kifejezések mind-mind az elmúlt években, évtizedekben vonultak be a szótárunkba. Rejtélyes, olykor hátborzongató kifejezések, melyek igen magas technikai felkészültséget és számítógépes hátteret feltételeznek. Mindegyikben közös, hogy a beteg érdekében a lehető legkisebb megterheléssel járó beavatkozást feltételezi, mellyel a betegség ugyanúgy orvosolható, mint a hagyományos műtéti módszerekkel, csak sokkal kisebb megterhelést jelent a beteg számára.

DEFINÍCIÓ

A hasi sérvek a hasfal nyílásán keresztül a külvilág irányába, illetve a hasüreget lezáró rekeszen keresztül (rekeszsérv) a mellüregbe boltosulnak. Az sérvtartalom a hasfali sérvek esetén valamely hasüregi szerv, leggyakrabban bél. A sérvtömlő , vagyis ami a sérvet körülveszi, a hasüreget borító hashártya. A sérvkapu az a terület, melyen keresztül a sérvtartalom előboltosul, a mi esetünkben a köldök, de a lágyék-, a comb-, a here- és a hasfal egyéb területéről (pl. annak középvonali köldök feletti része, vagy korábbi operáció helyén kialalkuló ún. hegsérv) kialakuló sérvek is gyakoriak.

A melanoma malignum a halált okozó rosszindulatú bőrdaganatok közül gyakoriságban az első helyet foglalja el. Az utóbbi évek rákszűrő és felvilágosító kampányainak köszönhetően egyre gyakrabban ismerik fel korai, még gyógyítható stádiumban, a túlélési arány ennek megfelelően növekedést mutat. A korai diagnózis tehát életmentő lehet, hiszen a bőrelváltozás műtéti úton történő kimetszésével teljes gyógyulás érhető el.

Ami már kevéssé számít modernnek: fogtömés amalgámból.A XXI. század mind a diagnosztika, mind a terápia területén rengeteg újdonságot hozott minden orvosi szakterületen, mely alól természetesen a fogászat sem kivétel. Sajnos a fejlődéssel párhuzamosan a civilizációs ártalmak is sokasodnak, növekszik a környezetszennyezés a vegyi anyagok, a kémiai gyógyszerek gyakoribb használatának „köszönhetően”.

Az állkapocsízület. Az ízületi  fejecs pirossal jelölve.Bár az állkapocs különféle fejlődési, növekedési rendellenességei, gyulladásai, daganatai révén is panaszokat okozhat, jóval gyakoribbak a rágószerv működészavarából származó rendellenességek (fájdalom diszfunkciós szindróma).
A fogsorok záródási hibái, izomtónus fokozódásával járó stresszállapot, éjszakai fogcsikorgatás következtében kialakult működészavarok ízületi kopáshoz, igen fájdalmas és elégtelen rágáshoz ill. táplálkozáshoz vezetnek.

Oldalak

Feliratkozás műtét csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×