daganatos betegségek

A diagnózis: mellrák

Az alábbi írást egy olvasónk küldte el a szerkesztőségünkbe. A történet, melyet elmesél, vele esett meg. Szenvedő alanya volt egy olyan betegségnek, mely sokak egészségét, mindennapjait, s - késői felfedezése esetén - életét is veszélyeztetheti. Egy volt beteg története következik.

A reflux szó visszafolyást jelent. Fiziológiásan is előfordul, de ha gyakori és nagyobb mértékű (pl. túl sok és túl gyakori kávé- vagy teafogyasztás, szaliciltartalmú gyógyszer szedése, szűk ruha viselése, hirtelen és gyors evés, lefekvés előtti étkezés miatt), akkor a gyomorsav visszafolyása égő érzést okoz. "Ég a gyomrom!" felkiáltással ilyenkor a legtöbb ember szódabikarbónáért nyúl. Ha ez a kellemetlen érzés csak ritkán "jön elő", talán ez a háziszer - vagy bármely vény nélkül kapható savlekötő - segíthet, ám ha e tünet egyre gyakrabban jelentkezik, már felmerülhet a refluxbetegség gyanúja, amelyet már nem lehet "házilag" kezelni.

A 20-35 éves kor közötti férfiak leggyakoribb rosszindulatú daganata, az esetek többségében fájdalmatlan csomó formájában jelentkezik. A jobb here daganata a baloldalihoz képest valamelyest gyakoribb, kb. 1,5 %-uk kétoldali tumor alakul ki. A rejtettheréjűség fontos kockázati tényezőt képez.

PANASZOK

A betegség leggyakrabban úgy kerül felismerésre, hogy a beteg saját heréjének fájdalmatlan megnagyobbodását tapasztalja. Fájdalom az esetek többségében nem jelentkezik, kivéve ha a daganattal érintett here bevérzik. Ha a daganat áttétet képez (leggyakrabban a tüdőbe és a csigolyákba) az áttét által okozott panaszok (köhögés, háti fájdalom) dominálnak.

Az egyik ilyen vizsgálat a prosztata végbélen át történő ultrahangos vizsgálata, amikor az ultrahangkészülék erre a célra kialakított vizsgálófejét a végbélbe vezetik. Ezen eljárással pontosan meghatározható a prosztata nagysága, formája és hangvisszaverő képessége.

Egy új vizsgálat szerint a szelén segítséget jelenthet azoknak a nőknek, akik genetikailag magukban hordozzák a mellrákra való hajlamot. Ez a természetes formában főként halakban és belsőségekben előforduló nyomelem aktiválja a glutation-peroxidáz (GPx-1) nevű sejtvédő enzimet.

A betegség tünetei, megállapítása és kezelési lehetőségei

A tüdőrák gyanúját keltő legfőbb tünet a tartós köhögés. Dohányosoknál, ahol a köhögés egyébként is általános tünet, a köhögés súlyosbodása, jellegének megváltozása szolgálhat figyelmeztető jelként. Egyéb gyakori tünetek: véres köpet, légszomj, ziháló légzés, rekedtség, ismételten kiújuló hörgő- vagy tüdőgyulladás, állandósuló mellkasi fájdalom. E tünetek tartós (többhetes) fennállása esetén orvoshoz kell fordulni.

A vesesejt karcinóma a felnőttkorban előforduló rosszindulatú daganatok kb. 2,5 %-áért felelős. A férfiak 2-szer nagyobb valószínűséggel betegszenek meg, minta a nők. Döntően az 50 év feletti népességet érinti.
Kialakulásában mérgező anyagoknak, dohányzásnak lehet szerepe, azonban bizonyíték még nem áll rendelkezésre.

Integrált kezelés, pontosabb diagnózis a betegségek hatékony kezelésére

Európa egyik legkorszerűbb Nukleáris Medicina Központja épült fel a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában, ahol a hagyományos SPECT, PET és CT vizsgálatokon túl egy magyar fejlesztésű, de világviszonylatban is egyedülálló AnyScan képalkotó berendezés – ötvözve a hármas funkciót – segíti a betegségek gyors felismerését, és a hatékony kezelési módszerek kiválasztását. A multimodalitású készülék új fejezetet nyithat a daganatos betegségek valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések diagnosztikájában is.

A Debreceni Egyetemen 2009. július 2-án megnyílt, egyben Magyarország legnagyobb Nukleáris Medicina Központjának újdonsága, hogy integráltan találhatók meg benne a hagyományos eljárások és a legújabb vizsgálati módszerek. Az új épületben így helyet kapott – a Mediso Kft. által kifejlesztett és gyártott –, a világviszonylatban is egyedülálló multimodalitású berendezés, a SPECT, PET és CT vizsgálatokat vegyítő hi-tech AnyScan készülék.
A betegségek korai felismerését ez a hármas modalitású diagnosztikai rendszer támogatja, amelynek egyedisége a pontosabb, funkcionális és morfológiai képalkotás sajátos ötvözetében rejlik. Míg korábban a különálló SPECT, PET és CT műszerekkel felállított diagnózis a betegek áthelyezését igényelte, az új detektor egyszerre és leegyszerűsítve, ugyanakkor nagyobb pontossággal állapítja meg a betegségek fázisait, elősegítve ezzel többek között a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések pontosabb felismerését. Az egyes képalkotó eljárások ugyanakkor külön-külön is alkalmazhatóak, így javul a gép kapacitásának kihasználtsága, és csökken a vizsgálatok előjegyzési ideje.

A sugárfertőzés

Az ionizáló sugárzás emberekre kifejtett hatásairól igen sokat tudunk. Ennek tanulmányozására többek között a radioaktív anyagokkal dolgozók, a röntgenorvosok, az atomerőmű-balesetek sérültjeinek vizsgálatakor nyílt lehetőség. Az ionizáló sugárzás következtében heveny és idült sugárbetegség is kialakulhat.

Azbesztszálacskák mikroszkóp alatt – a hajszálak hétszázszor vastagabbak!Még ma is furcsa figyelmeztető táblákat láthat az utazó Nyugat-Ausztrália egy elhagyatott kisvárosa felé autózva. A néhány kilométerenként újra és újra feltűnő táblák egészségünk károsodásának veszélyére hívják fel a figyelmet.
Megérkezésünk után a táblák már az ajtók és ablakok zárva tartására szólítanak fel. Nem véletlenül. Wittenoom – bár a kontinens talán legfestőibb tájainak egyikén található – a világ azbeszttel legerősebben szennyezett területe volt.

BŐRRÁK (MELANOMA MALIGNUM)

A bőrrák a rosszindulatú daganatok közül gyakoriságban a nyolcadik helyet foglalja el. Az elváltozás korai felismerése azért kiemelkedő jelentőségû, mert a daganat korai kezelésével az áttétképzés, illetve a halálozás megelőzhető lehet. Lényeges tehát az, hogy megkülönböztessük az egyszerû pigmentált anyajegyeket a rosszindulatúságot hordozó elváltozásoktól. Elhelyezkedés szerint leggyakrabban a fénynek kitett testrészeken (arcon, kezeken) alakul ki, de akár a körömágyakon, vagy a tenyéren és a talpon is kialakulhatnak.

A daganatos betegségek kezelésének és gyógyításának három alappillére van: a műtét, a kemoterápia és a sugárkezelés. Ezek mellett az elmúlt években egyre gyakrabban alkalmazzák az immunterápiát, sőt próbálkoznak a génterápia fejlesztésével is. A klasszikus onkológiai kezelések, különösen a kemoterápia és a sugárterápia jól ismert mellékhatásokkal járnak. Ilyenek pl. a hányás és hányinger, a csontvelő károsodása, és az ennek következtében kialakuló fertőzések, a szívműködés romlása, az esetleges vesekárosító hatás. Az onkológián belül szinte külön tudományterület a kezelések mellékhatásai elleni küzdelem. Ez azért fontos, mert a daganatos betegek kemoterápiás kezelésének eredményessége függ a beadható dózis nagyságától. Ha tehát a mellékhatások miatt a gyógyszerek dózisát csökkenteni kell, az hátrányt jelent a beteg számára. Ezért lett önálló tudomány az úgynevezett támogató (szupportív) terápia. E terápia célja a kezelések jobb elviselhetőségének elősegítése, s így a dózisok növelésének és ez által a terápia hatékonyságának fokozása.

Ez többféleképpen valósulhat meg. Elsősorban csökkenteni lehet a kemoterápia speciális mellékhatásait, mint pl. a hányás, hányinger, a csontvelő-toxicitás. Erre speciális hányáscsillapítókat, csontvelő-stimuláló gyógyszereket (cytokinek) fejlesztettek ki. Egy másik lehetőség a normál sejtek védelme, az úgynevezett citoprotekció. Léteznek ma már olyan anyagok, melyek például a szívizomsejteket, a vizeletelvezető rendszer sejtjeit, vagy a szervezet egészét védik meg a kemoterápiás gyógyszerek okozta károsodástól. Végül létezik a szupportációnak egy olyan módja is, amikor az egész szervezetet támogatjuk immunrendszert szabályozó anyagokkal, gyógytápszerekkel.

A végbél- és vastagbélrák (ún. kolorektális rák) kialakulására utaló leggyakoribb tünetek a váltakozó hasmenés és székrekedés, a véres széklet, az általános gyomorpanaszok, felfúvódás, görcsök, a tartós fáradtságérzés és az indokolatlan testsúlycsökkenés. A felsorolt tüneteket nem csupán a vastagbélrák, de a vastagbelet, sőt a gyomor-bél traktus bármely részét érintő más kóros elváltozások is előidézhetik. Amennyiben a tünetek bármelyikét hosszasan - két hétnél tovább - észleli a beteg, azonnal orvoshoz kell fordulnia.

Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya rendkívül kedvezőtlen, a szív- és keringésirendszer-eredetű halálokok mögött a második helyet foglalja el, kb. 25 százalékos gyakorisággal. A nagy európai, illetve nemzetközi halálozási felmérésekben a magyar férfiak az első, míg a nők a második helyen állnak. Most induló sorozatunkban bemutatjuk a betegséggel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd a Magyarországon leggyakoribb daganattípusokról és a megelőzési, szűrési lehetőségekről olvashatnak.

Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya rendkívül kedvezőtlen, a szív- és keringési rendszereredetű halálokok mögött a második helyet foglalja el, kb. 25 százalékos gyakorisággal. A nagy európai, illetve nemzetközi halálozási felmérésekben férfiaknál az első, nőknél pedig a második helyen állunk. Sorozatunkban bemutatjuk a betegséggel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd a Magyarországon leggyakoribb daganattípusokról és a megelőzési, szűrési lehetőségekről olvashatnak.

A témakörben fellelhető információk számos esetben ellentmondásosak, így az alább olvashatóak csupán tájékoztató jellegűek.

Felelősséggel egy forgalomban lévő adalékról sem állíthatjuk, hogy egészségkárosító hatású, de – visszájára fordítva – egy ma ártalmatlannak tűnő anyagról is bebizonyosodhat később, hogy hosszabb távon történő fogyasztása hátrányos következményekkel járhat. Előfordul, hogy az egyik kutatóintézet bizonyos adalékot veszélytelennek ítél, egy másikban károsnak találják. Sokszor az alternatív diagnózis és gyógyítás gyakorlóinak (és hívőinek) soraiból származhatnak kellően meg nem alapozott vélekedések.

 

Nagyon fontos a komplex kezelés során létrejött szövődmények és mellékhatások kezelése.

A mobiltelefonok ma már közönséges használati tárgyai mindennapi életünknek. Ritkán tudatosul, hogy hányszor is emeljük ezeket fülünkhöz, hány perces diskurzusokat folytatunk, még kevésbé foglalkozunk elektromágneses tulajdonságaikkal.

A készülékek kiválasztása nem a rájuk jellemző SAR-értéken áll vagy bukik, hiszen kereskedelmi forgalomba kizárólag a hatályos rendelkezéseknek megfelelő, az előírt sugárzási határértékeken belül teljesítő telefonok kerülhetnek.

Ennek ellenére érdemes a specifikus abszorpciós rátát figyelembe venni, és két hasonló tulajdonságokkal rendelkező készülék közötti választás esetén voksunkat az alacsonyabb értékkel bíró mellett letenni.

Nem jelzi fájdalomKialakulásának oka ismeretlen, viszonylag ritka betegség.
Sajnos a fiatal korosztályban szedi áldozatát. Az egyik legalattomosabban terjedő daganat, mely gyakran még alig tapintható nagysága esetén is már távoli áttéteket képezhet.
Rejtettheréjűség esetén az előfordulási gyakorisága nagyobb, és ezen sajnos a korai herefixáció sem segít.
Az esetek zömében egyoldali, de előfordulhat kétoldali folyamat is. Nagyobb arányban azoknál alakul ki, akiknél már volt az egyik oldalon daganat.

A HÚGYHÓLYAG ROSSZINDULATÚ DAGANATA

TÜNETEK

A vérvizelés, amely lehet mikroszkóppal felismerhető, vagy akár szabad szemmel is látható a betegek több, mint 80%-ban az első tünet.
Vizeléskor fájdalmas, csípő-égő érzés léphet fel, ez a tünet gyakran hiányozhat.
Kezdeti stádiumban sokszor tünetmentesen zajlik.

A BETEGSÉG KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ TÉNYEZŐK

A hólyag rosszindulatú daganata férfiakban közel 3-szor gyakrabban fordul elő, mint nőkben.
Az iparban használatos festékek és oldószerek, valamint a dohányzás egyértelműen kockázati tényezők.

Oldalak

Feliratkozás daganatos betegségek csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×