Enyhe tünetek
A betegséget elôször egy olasz anatómus, De La Peyronie írta le 1561-ben, ő lett a névadó is. A betegség 20 és 80 éves kor között bármikor előfordulhat, az észlelt átlagos életkor 53 év.
A betegség lényege a pénisz barlangostest-falának olyan hegesedése, mely merevedéskor a heges csomó irányába görbíti a péniszt, mivel ez a rész nem nyúlik.
A merevedés az esetek kétharmadában fájdalmas. A görbület a derékszögnél nagyobb szöget is elérhet, és közösülési képtelenséggel járhat.
A prosztatarákos betegeknél a gyógyulás, a tünet- és panaszmentes sokéves túlélés kilátásai kellően megválasztott és időben alkalmazott terápiás beavatkozások mellett igen jók.
Az emlőrák okozta halálozás Magyarországon továbbra is magas (kb. 2500 eset évente), az új megbetegedések jelentős hányadát előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel. Ugyanakkor a szűrés Magyarországon minden veszélyeztetett korú nő számára elérhető, de félelemből vagy hanyagságból kevesebben veszik igénybe, mint kellene. Az úgynevezett HER2 típusú mellrák az egyik legalattomosabb és legagresszívabb válfaja a betegségnek. A Magyar Rákellenes Liga szervezésében megrendezett HER2 Betegklub keretében kiderült, hogy ma már a HER2-negatív áttétes emlőrákban szenvedő betegek esetében is van lehetőség korszerű célzott biológiai terápia alkalmazására. Emellett fürdőruhás divatbemutató volt műtéten átesett nők részére, amelynek kiemelten fontos szerepe van a betegek testképének helyreállításában.
A statisztikák szerint napjainkban minden tizedik nőnél kialakul az emlőrák. A korai, áttétet még nem képzett emlőrákok 95%-ban tökéletesen gyógyíthatóak, így nyilvánvaló a rendszeres szűrések jelentősége és haszna. Sajnos ennek a betegségnek több fajtája is létezik.
A betegség tünetei, megállapítása és kezelési lehetőségei
A tüdőrák gyanúját keltő legfőbb tünet a tartós köhögés. Dohányosoknál, ahol a köhögés egyébként is általános tünet, a köhögés súlyosbodása, jellegének megváltozása szolgálhat figyelmeztető jelként. Egyéb gyakori tünetek: véres köpet, légszomj, ziháló légzés, rekedtség, ismételten kiújuló hörgő- vagy tüdőgyulladás, állandósuló mellkasi fájdalom. E tünetek tartós (többhetes) fennállása esetén orvoshoz kell fordulni.
A végbél- és vastagbélrák (ún. kolorektális rák) kialakulására utaló leggyakoribb tünetek a váltakozó hasmenés és székrekedés, a véres széklet, az általános gyomorpanaszok, felfúvódás, görcsök, a tartós fáradtságérzés és az indokolatlan testsúlycsökkenés. A felsorolt tüneteket nem csupán a vastagbélrák, de a vastagbelet, sőt a gyomor-bél traktus bármely részét érintő más kóros elváltozások is előidézhetik.
A vesesejt karcinóma a felnőttkorban előforduló rosszindulatú daganatok kb. 2,5 %-áért felelős. A férfiak 2-szer nagyobb valószínűséggel betegszenek meg, minta a nők. Döntően az 50 év feletti népességet érinti.
Kialakulásában mérgező anyagoknak, dohányzásnak lehet szerepe, azonban bizonyíték még nem áll rendelkezésre.
Hogyan harcolhat eredményesen az emlőrák ellen? Életmódbeli (elsődleges prevenciós) tanácsokként a következőket érdemes megfontolni: figyeljen oda étkezésére, kerülje a zsírban gazdag ételeket – az elhízást –, az alkoholt, és sportoljon! Ezek betartása számos nagy tanulmány eredményei szerint csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát.
BŐRRÁK (MELANOMA MALIGNUM)
A bőrrák a rosszindulatú daganatok közül gyakoriságban a nyolcadik helyet foglalja el. Az elváltozás korai felismerése azért kiemelkedő jelentőségû, mert a daganat korai kezelésével az áttétképzés, illetve a halálozás megelőzhető lehet. Lényeges tehát az, hogy megkülönböztessük az egyszerû pigmentált anyajegyeket a rosszindulatúságot hordozó elváltozásoktól. Elhelyezkedés szerint leggyakrabban a fénynek kitett testrészeken (arcon, kezeken) alakul ki, de akár a körömágyakon, vagy a tenyéren és a talpon is kialakulhatnak.
A daganatos betegségek kezelésének és gyógyításának három alappillére van: a műtét, a kemoterápia és a sugárkezelés. Ezek mellett az elmúlt években egyre gyakrabban alkalmazzák az immunterápiát, sőt próbálkoznak a génterápia fejlesztésével is.
A klasszikus onkológiai kezelések, különösen a kemoterápia és a sugárterápia jól ismert mellékhatásokkal járnak. Ilyenek pl. a hányás és hányinger, a csontvelő károsodása, és az ennek következtében kialakuló fertőzések, a szívműködés romlása, az esetleges vesekárosító hatás. Az onkológián belül szinte külön tudományterület a kezelések mellékhatásai elleni küzdelem. Ez azért fontos, mert a daganatos betegek kemoterápiás kezelésének eredményessége függ a beadható dózis nagyságától.
Ha tehát a mellékhatások miatt a gyógyszerek dózisát csökkenteni kell, az hátrányt jelent a beteg számára. Ezért lett önálló tudomány az úgynevezett támogató (szupportív) terápia. E terápia célja a kezelések jobb elviselhetőségének elősegítése, s így a dózisok növelésének és ezáltal a terápia hatékonyságának fokozása.
A prosztatarák igen nagy jelentőségű betegség, hiszen az aktív korú férfiak második leggyakoribb rosszindulatú daganata, amely a tüdőrák után következik. Megjelenése ötvenéves kor előtt ritka.
A végbél- és vastagbélrák (ún. kolorektális rák) kialakulására utaló leggyakoribb tünetek a váltakozó hasmenés és székrekedés, a véres széklet, az általános gyomorpanaszok, felfúvódás, görcsök, a tartós fáradtságérzés és az indokolatlan testsúlycsökkenés. A felsorolt tüneteket nem csupán a vastagbélrák, de a vastagbelet, sőt a gyomor-bél traktus bármely részét érintő más kóros elváltozások is előidézhetik. Amennyiben a tünetek bármelyikét hosszasan - két hétnél tovább - észleli a beteg, azonnal orvoshoz kell fordulnia.
Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya rendkívül kedvezőtlen, a szív- és keringésirendszer-eredetű halálokok mögött a második helyet foglalja el, kb. 25 százalékos gyakorisággal. A nagy európai, illetve nemzetközi halálozási felmérésekben férfiaknál az első, nőknél pedig a második helyen állunk. Sorozatunkban bemutatjuk a betegséggel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd a Magyarországon leggyakoribb daganattípusokról és a megelőzési, szűrési lehetőségekről olvashatnak.
Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya rendkívül kedvezőtlen, a szív- és keringési rendszereredetű halálokok mögött a második helyet foglalja el, kb. 25 százalékos gyakorisággal. A nagy európai, illetve nemzetközi halálozási felmérésekben férfiaknál az első, nőknél pedig a második helyen állunk. Sorozatunkban bemutatjuk a betegséggel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd a Magyarországon leggyakoribb daganattípusokról és a megelőzési, szűrési lehetőségekről olvashatnak.
DEFINÍCIÓ
Az emlő egy kötőszövetből, zsírból és mirigyállományból álló szerv. Rosszindulatú daganata a mirigyeket alkotó hámsejtekből indul ki. Világszerte körülbelül egymillió nő szenved emlőrákban, élete folyamán minden tizedik nő érintett.
A BETEGSÉG KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ TÉNYEZŐK
Örökletes tényezők
: egyenes ági rokonok között a betegség gyakran halmozódik.
Környezeti tényezők
Nem jelzi fájdalomKialakulásának oka ismeretlen, viszonylag ritka betegség.
Sajnos a fiatal korosztályban szedi áldozatát. Az egyik legalattomosabban terjedő daganat, mely gyakran még alig tapintható nagysága esetén is már távoli áttéteket képezhet.
Rejtettheréjűség esetén az előfordulási gyakorisága nagyobb, és ezen sajnos a korai herefixáció sem segít.
Az esetek zömében egyoldali, de előfordulhat kétoldali folyamat is. Nagyobb arányban azoknál alakul ki, akiknél már volt az egyik oldalon daganat.
A HÚGYHÓLYAG ROSSZINDULATÚ DAGANATA
A vérvizelés, amely lehet mikroszkóppal felismerhető, vagy akár szabad szemmel is látható a betegek több, mint 80%-ban az első tünet.
Vizeléskor fájdalmas, csípő-égő érzés léphet fel, ez a tünet gyakran hiányozhat.
Kezdeti stádiumban sokszor tünetmentesen zajlik.
A hólyag rosszindulatú daganata férfiakban közel 3-szor gyakrabban fordul elő, mint nőkben.
Az iparban használatos festékek és oldószerek, valamint a dohányzás egyértelműen kockázati tényezők.
Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően egyre többet tudunk a rákos megbetegedésekről, kialakulásuk lehetséges okairól és a terápiás lehetőségekről. Azonban a beteg és környezete kapcsolatáról viszonylag ritkán esik szó, valamint arról is, hogy miként tudunk hozzájutni olyan információkhoz, amelyek tényleg a gyógyulást támogatják.
Magyarországon minden évben április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot dr. Dollinger Gyula orvos emlékére, aki 1902-ben megalakította az Országos Rákbizottságot, s akire a hazai rákkutatás úttörőjeként tekinthetünk.
Hazánkban a különféle rákos megbetegedésekben szenvedők száma jelentős, a rák a 3. leggyakoribb haláloknak számít. Ezen belül a tüdőrák a halálozások egynegyedéért felelős. Az emléknap apropóján szeretnénk megosztani néhány gondolatot annak a fontosságáról, hogy a beteg és környezete – a kezelőorvostól kapott információ mellett - milyen forrásból tájékozódik a betegséggel, annak jellemzőivel kapcsolatban.
Reflux betegségről akkor beszélünk, amikor a nyelőcső alsó harmadának elernyedt izomzata miatt a savas gyomortartalom a nyelőcsőbe áramlik és súlyos esetben a nyálkahártyán felmaródást okoz és ott gyulladásos tüneteket hoz létre. Az utóbbi esetben úgynevezett refluxos nyelőcsőgyulladásról beszélünk.
A felnőtt lakosság közel 1/10-e szenved reflux betegségben, az arány egyre nő. A reflux betegek további 1/10-ében refluxos nyelőcsőgyulladás alakul ki.
Sugárterápia, kemoterápia, műtét utáni rehabilitáció
A műtéthez hasonlóan a sugárkezelés is helyi terápia, a szervezet egésze számára nem nyújt védelmet. A sugárzást a daganatra és közvetlen környezetére, illetve a műtét után a műtéti területre és annak környezetére irányítják úgy, hogy a célterületre jusson a tumor elpusztításához szükséges dózis, ugyanakkor az ép szövetek sugárvédelme biztosítva legyen. Ehhez korszerű gépekre és kiegészítő berendezésekre van szükség.
Humán papillomavírus - újonnan felismert kockázati tényező a fej-nyaki rákok kialakulásában
Az utóbbi években kiderült, hogy a fej-nyaki daganatok előfordulásának jelentős növekedésében a közismert környezeti ártalmakon (egészségtelen életmód, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás - lásd előző számunkban) kívül biológiai tényezők is szerepet játszhatnak. A gége-, garat- és szájüregi rákok mintegy 50 százalékának hátterében vírusfertőzés áll. Még meglepőbb lehet, hogy ugyanarról a víruscsaládról van szó (humán papilloma vírus, HPV), amely a méhnyakrákos esetek zöménél jelen van.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.