A sebészet úttörői – I.

[gac]

3778

Koponya frontális metszet (holografikus illusztráció).A modern sebészeti műszerek, eszközök, érzéstelenítő és altató eljárások korában elég nehéz elképzelni, hogy a régi korok orvosai miként is tudtak felülemelkedni azokon a nehézségeken, melyek akkoriban összehasonlíthatatlanul nagyobb arányban szedték áldozataikat.

Nem túlzás kijelentenünk, hogy az évszázadokkal, sőt évezredekkel ezelőtt élt gyógyítók felfedezéseiben gyökeredzik az a tudás, ami ma alapját képezi a szikével dolgozó orvosok munkájának.

Az i.e. V-VI. század Hippokratészi iskolájának i.e. 300 körüli, tanítványok általi összefoglalásában részletesen olvashatunk a kötözés technikájáról, a törések és ficamok kezeléséről, a gennyes mellhártyaizzadmány lebocsátásáról, sőt a koponya lékeléséről. A sebkezelésben megjelennek az aszepszis elemei (tisztán tartás, átkötözés). Utóbbi később sajnos háttérbe szorul – a Hippokratészi iskola sok tekintetben fejlettebb szemléletű és gyakorlatú volt utókoránál.

Az I.sz. I. században Celsus a vérerek lekötéséről, a sebek kapcsokkal történő egyesítéséről ír, az ő nevéhez fűződnek a plasztikai "őssebészet" első lépései. Míg a III. században Antillosz légcsőmetszést végez és felfedezi az aneurizmákat (aneurysma – életveszélyes, öblösödő értágulat), a X. században Abulkazim a tüzes vas széleskörű és sikeres alkalmazásával válik ismertté. Ezzel lett ő a kauterizáció úttörője: vérző erek lezárása, beteg szövetek eltávolítása.

A XIII. században Borgognoni tojásfehérjéből(!) készít megkeményedő rögzítőkötést, ópium-mandragóragyökér főzet segítségével altatógőzt használnak, egyre sikeresebb próbálkozások történnek a harctéren szerzett bélsebek sebészi ellátásában. II. Frigyes császár alatt a bonctan fontossága újra előtérbe kerül.

A XV. században a sérvek gyógyítására már többféle műtéti eljárás áll rendelkezésre, valamint debütál a fémből készült drén (drain), azaz a sebváladék elvezetésére szolgáló csövecske, melynek első alkalmazása Chauliac nevéhet fűződik. Pfolspeundt továbbfeljeszti a bélsebészetet, rutinszerűen metsz ki és egyesít bélszakaszokat.

A XVI. században Paré felismeri az áttétes tályogokat, a rekeszsérvet, elsőként végez könyökízület-kiízesítést (amputációnál), v. Gersdorff pedig a kontrakturák és ankílózisok (ankylosis – ízületek zsugorodása) megszüntetésére fejleszt ki mechanikus készülékeket.

A XVII. században Purmann vérátömlesztést végez bárányból emberbe. Felismeri ennek súlyos veszélyét is. A XVIII. században Petit szövődményes középfülgyulladásban masztoidektómiát végez. Ez a fül mögötti csecsnyúlvány légtartalmú sejtjeinek műtéti eltávolítását jelenti, döntő jelentőséggel bírva a betegség gyógyításában. Ugyancsak Petit végzi az első céltudatos epekőműtétet.

 

Váli Béla Edgár
tudományos újságíró
orvosiLexikon.hu


Hasznosnak találja? Kérjük, nyilvánítsa ki tetszését facebook oldalunk javára. Köszönjük!
To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.







Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×