A fitt életmód és a fizikai aktivitás

[gac]

16170

A FITT ÉLETMÓD ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS KAPCSOLATA A SZEMÉLYI EDZŐ SZEMÉVEL

A fittség és az egészség kapcsolatának részletezése előtt elsősorban azt kell tisztáznunk, hogy mit értünk pontosan fittség alatt.

A fittség egy olyan pszichés-fizikai állapot, amely magában foglalja az egészséget, a minőségi életet, az általános közérzetet, és a megnövekedett mindennapi teljesítőképességet.
A fittség elérésében a személyi edzőnek is nagy szerepe van, aki egy általánosan képzett fitness szakember, aki egyénre szabott edzés- és életmódprogramot tud kialakítani úgy, hogy a páciens adottságait, egészségi állapotát, fitness céljait maximálisan szem előtt tartja. A személyi edző legfontosabb feladata a rendszeres fitness edzéssel megalapozható betegségmegelőzés. Ezáltal a társadalom széles rétegei számára érhető el az az ideális fizikai állapot, amikor a betegségek kialakulásának veszélyét a minimálisra lehet csökkenteni. A betegségmegelőzés össztársadalmi érdek is, nem beszélve arról, hogy a betegségek miatt kiesett munkaórák száma súlyos gazdasági problémát is felvet.

Számtalan egészséges ember van, akik nem végeznek rendszeres testmozgást. Felmérések szerint a testmozgás hanyagolásának leggyakoribb okai a következők:

- sportmúlt, korábbi mozgásélmény hiánya
- megfelelő szakember segítségének a hiánya
- időhiány
- önbizalomhiány
- megfelelő fitness ismeretek hiánya
- image probléma a fitness stúdiókkal és a sportolással szemben.

A fittség jelentése és tartalma nem szükségszerűen ugyanaz mindenki számára. Egy fizikai munkásnak másféle fitnessre van szüksége, mint egy irodai dolgozónak, ami a különböző életstílussal magyarázható. Az edzőknek sem kell olyan fittnek lenniük, mint az élsportolóknak, ezenkívül az idősebb korúak is másfajta fitness célokat követnek, mint a fiatalok.

A fittség jóval többet jelent, mint az egészséget jelentő állapotot. A fittségre törekvő személy a teljesítőképességének tudatos fejlesztését célozza meg. A fitt egyén nehezebben betegszik meg, külső és belső traumák ellen jobb védettséggel rendelkezik.

Azt, hogy ki mennyire fitt, nem a versenysportban alkalmazott edzettségi mutatók szerint bíráljuk el. Kezdő pácienseink először panaszmentes állapotra, általános egészségre, zsírmentes, sportos fizikumra, ellenállóképességre vágynak. Ezek a célok egy idő után módosulhatnak, s konkrét teljesítmény felé irányulnak. A testi fitness célja, hogy általánosan megalapozott, jó életminőséget alakítsunk ki és a betegségek kialakulásának veszélyét a minimálisra csökkentsük.

A fitness életmód részei:

- káros szokások mellőzése (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, drogok, környezeti szennyeződések kivédése)
- helyes táplálkozás, és antioxidánsokban gazdag táplálékkiegészítés
- fizikai aktivitás az életstílusnak megfelelően
- stresszmentes pszichoszociális életvezetés
- rendszeres orvosi ellenőrzés

Az egészséges emberi test és lélek, vagyis egy fitt egyén birtokolja: a szív és érrendszeri állóképességet, azaz a keringési állóképességet, mely az életminőség fontos alkotóeleme. Megléte segít megelőzni a szív- és keringési megbetegségek kialakulását.

A keringési állóképességet az határozza meg, hogy milyen hatásfokkal kerül az oxigén a munkavégző izmokba és, hogy a felhalmozódott anyagcseretermékek milyen gyorsan ürülnek ki. A keringési állóképesség az aerob kondíció alapja. Az aerob szó azt jelenti, hogy a sejtek anyagcserefolyamatai oxigén jelenlétében mennek végbe. Anaerob munkavégzésről akkor beszélünk, ha a sejtek nem jutnak elég oxigénhez, ekkor az izmokban úgynevezett tejsav jön létre. A tejsav felhalmozódása okozza az izomlázat.

A keringési állóképesség hatásosságát a következő értékek határozzák meg:

- alacsony pulzusszám (percenkénti szívverések száma)
- magas verőtérfogat (az egy összehúzódásra átpumpált vér mennyisége)
- magas perctérfogat (percenként átpumpált vér mennyisége)
- hatékony ejekciós frakció (a bal kamrából kipumpált vér %-os aránya)
- hatásos oxigénmegkötési képesség (mennyi oxigént használ fel az izom a sportmozgás alatt)
- az anyagcsere során képződött melléktermékek kiürülésének hatékonysága, gázcsere. (örökletes jellemző)

Az oxigénfelhasználás hatékonysága határozza meg elsősorban a keringési állóképességet, a CRF (CardioRespiratory Fitness) szintet. Ezt aerob fitnessnek is nevezzük.

Az aerob állóképességen a szervezetnek az elfáradással szembeni ellenállóképességét értjük. Aerob edzés (kardio edzés) során hosszantartó testi terhelést végzünk közepes intenzitással, melynek során az energia termelése oxidatív úton (oxigén felhasználásával) történik. Ilyen edzések: hosszútávfutás, sífutás, kerékpározás, úszás, aerobik.

Kezdő, sportmúlttal nem rendelkező kliensnél a fitness céltól függetlenül az első feladat mindig a keringési állóképesség edzése, az aerob edzés. Ez kezdetben lehet csak 15-20 perc, ami a rendszeres edzéssekkel akár 50-60 percre is megnőhet. Hogyan tudjuk ellenőrizni, hogy az aerob tartományban vagyunk-e edzés során?

Erre a célra szolgál a mellkasra helyezett pulzusmérő öv és a csuklóra rögzített pulzusmérő óra.

Miért használjunk pulzusmérőt?
1. A pulzusmérő pontos értéket ad edzésünk intenzitásáról.
2. Személyre szólóvá alakítható az edzésterv.
3. Mindenki a megfelelő tempóban edzhet.
4. A fejlődés mérhető és kimutatható.
5. A bizonyított fejlődés tovább ösztönöz mindenkit.
6. Megismerteti velünk az objektív megfigyelést: vajon jól csinálom-e, fejlődünk-e?

A pulzusmérő óra minden pillanatban jelzi, hogy mennyi a pulzusunk és így figyelni tudjuk, hogy aerob zónában vagyunk-e. Az aerob zóna mindenkinél más. Tehát mindenkinél egyénre szabottan szükséges meghatározni, hogy hol van a határérték, a célpulzus, amit nem szabad átlépni, ha mi kardio edzést végzünk keringési állóképesség növelése és testsúlycsökkentés céljából. Amennyiben átlépjük a célpulzust kardio edzés során, akkor más energianyerési folyamatok indulnak be, ami megterheli egy edzetlen szervezetet és ekkor alakul ki az izomláz.

Egy kezdő kliensnél a célpulzus kiszámolásakor figyelembe vesszük az életkort, a nyugalmi pulzust és az edzésintenzitást. Amint páciensünk fittebbé válik, úgy csökken a nyugalmi pulzusa is, és az adott terhelésre alacsonyabb edzési pulzussal reagál. Ezért is fontos célpulzus újraszámolása 3-4 hetenként.

A nyugalmi pulzust számos tényező befolyásolja, többek között a kávéfogyasztás, az alváshiány, a dehidráció (folyadékhiány), és az érzelmi állapot. A fitness életmódot bele kell építenünk hétköznapjainkba akár a fogmosást. Ösztönöznünk kell magunkat erre, valamint a fitness életmóddal kapcsolatos ismereteket is gyarapítani kell.

Sohasem késő elkezdeni testünk és lelkünk életstílusunkhoz igazítható fitté alakítását. A kis dolgok is sokat jelentenek. Pl. rövid, rendszeres sétáinkba erőteljes szakaszokat iktassunk be. Legyünk aktívak! Ne felejtsük el: minden, ami csak rajtunk múlik, megvalósítható!


Bajnok Ildikó


Hasznosnak találja? Kérjük, nyilvánítsa ki tetszését facebook oldalunk javára. Köszönjük!
To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.







Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×