A modern sebészeti műszerek, eszközök, érzéstelenítő és altató eljárások korában elég nehéz elképzelni, hogy a régi korok orvosai miként is tudtak felülemelkedni azokon a nehézségeken, melyek akkoriban összehasonlíthatatlanul nagyobb arányban szedték áldozataikat.
Nem túlzás kijelentenünk, hogy az évszázadokkal, sőt évezredekkel ezelőtt élt gyógyítók felfedezéseiben gyökeredzik az a tudás, ami ma alapját képezi a szikével dolgozó orvosok munkájának.
Az epehólyag leggyakoribb megbetegedése az epekövesség. A nők 20, míg a férfiak 8%-ánál fordul elő. Nem minden esetben okoz panaszokat, gyakran csak mellékleletként derül ki megléte más céllal indított kivizsgálások során.
Fáink, cserjéink közül kevés van, amely olyan gyakori lenne, mint a bodza, pontosabban a fekete bodza. Ez az akár néhány méteres magasságot is elérő cserje - melyet jogosan fának is tarthatunk - történelmi múltra visszatekintő gyógynövény is. A középkori német néphit szerint a bodzában lakott a parasztudvar jó szelleme, amely megóvta a családot a tűztől és más bajoktól. Az első magyar nyelvű füveskönyv, Melius Juhász Péter Herbáriuma (1578) főleg hurutos megbetegedések ellen ajánlotta, valamint: "torokgyékot mosd az vizével..., köszvényes lábra jó a levelét párlani". Cserjénk egyéves hajtásai zöldek, az idősebbek szürkésbarna színűek, felületükön jellegzetes paraszemölcsökkel.
Egy adott élelmiszer kálciumtartalmára a gyár által közzétettek az irányadóak (amennyiben az a csomagoláson fel van tüntetve vagy a kereskedelmi egységben egyéb módon hozzáférhető).
Az epehólyag a máj alatt elhelyezkedő szerv, melynek feladata a májban képződő epe tárolása és szükség esetén (étkezéskor) a patkóbélbe való ürítése.
A patkóbél és az epehólyag az epevezetékkel kapcsolódik egymáshoz. Az epe egy sárgászöld színű folyadék, amelynek a zsírok emésztésében és lebontásában kiemelkedő szerepe van. Fő alkotóelemei az epesók, a különböző epefestékek /bilirubin/ és a koleszterin. A széteső vörösvérsejtekből származó haemoglobin /vérfesték/ a májba kerül, ahol epefestékké alakul, majd egy része az epével a bélbe kerül. A széklet barna színét ez a festék okozza.
Fokhagyma, kapor, mustár
A fűszerek - fűszernövények - határozzák meg egy-egy nemzet konyhaművészetének alapjait, jellegét. E növények termesztése sokszor már évezredes múltra tekint vissza, s egyre többet tudunk azon anyagokról is, melyek hatása sokkal több, mint az ízesítés. A fűszereket úgy tartjuk nyilván, mint amelyeknek nem nagy a tápértékük (fehérje-, energiatartalom), szerepük ugyanakkor jelentős lehet speciális anyagaik, vitaminjaik vagy ásványi elemeik révén.
Csak orvosi javaslatra Magyarország geológiai adottságainak köszönhetően rendkívül gazdag ásványvizekben és gyógyhatású termálvizekben. Jelenleg 128 gyógy- és termálfürdő van nálunk. Vízkincsünket a rómaiak is felismerték, és hasznosították: Aquincum bő vizéről kapta a nevét.
A fürdőkúra és az ivókúra évszázadok óta szerte a világon összefonódott. A gyógyvizek kedvező hatására már Hippokratész is felfigyelt. A gyógyulás érdekében történő fogyasztásukra vonatkozóan a XV-XVI. századtól vannak adatok. A tudósok keresték az összefüggést a víz összetétele és a gyógyító hatás között. A XVIII. század elején Mária Terézia – felismerve az ásványvizek és gyógyvizek értékét – elrendelte a magyarországi vizek vizsgálatát. Mind belföldi, mind külföldi forgalmazását szorgalmazta, és akadályozta a külföldi ásványvizek behozatalát, hiszen hatalmas ásványvízkészlettel rendelkezünk.
A hasnyálmirigy (pancreas) a has felső részén, a gyomor mögött az első ágyéki csigolya magasságában elhelyezkedő mirigyes szerv. Belső elválasztású mirigy funkciójánál fogva inzulint, valamint glukagont termel (ld. Cukorbetegség cím alatt). Külső elválasztású mirigy jellege abból adódik, hogy emésztőnedvet (amilázt, tripszint, elasztázt, nukleázt, valamint lipázt) termel. Az emésztőnedv a vékonybélbe jut, ahol kiemelkedő szerepet játszik a szénhidrátok, a fehérjék, valamint a zsírok lebontásában.
Új műtéti eljárások
Lézer, endoszkópia, laparoszkópia, intervenciós radiológia, minimálisan invazív sebészet, robotsebészet... E kifejezések mind-mind az elmúlt években, évtizedekben vonultak be a szótárunkba. Rejtélyes, olykor hátborzongató kifejezések, melyek igen magas technikai felkészültséget és számítógépes hátteret feltételeznek. Mindegyikben közös, hogy a beteg érdekében a lehető legkisebb megterheléssel járó beavatkozást feltételezi, mellyel a betegség ugyanúgy orvosolható, mint a hagyományos műtéti módszerekkel, csak sokkal kisebb megterhelést jelent a beteg számára.
A máj a test jobb oldalán, a rekeszizom alatt helyezkedik el, széle éppen kitapintható a jobb bordaív alatt. Májbetegségekben általában megduzzad, s jócskán meghaladhatja a bordaívet.
A máj az anyagcsere központi szerve, a szervezet vegykonyhája.
A sárgaság okairól
Mindenekelőtt azt szeretném tisztázni, hogy a sárgaság többféle okból alakulhat ki. Oka lehet a mellékvesekéreg hormontermelő működésének csökkenése, az ún. Addison-kór, mellyel korábban már foglalkoztunk.
Ettől eltérő színű sárgaságot okoz, ha valaki túlzott mennyiségben fogyaszt karotintartalmú ételeket, pl. sárgarépát. (Napi több kiló elfogyasztása esetén alakulhat ki sárgaság.) Sárgaságot idézhetnek elő a máj, az epe, a vérképző szervek és a hasnyálmirigy bizonyos működési zavarai is, melyekről most részletesebben szólunk.
Magyarországi táplálkozási felmérések számszerűen is jelzik, hogy a lakosság energiafelvétele a kilencvenes évek elejére a nyolcvanas évek adataihoz képest jelentősen emelkedett. Ez azért is igen riasztó adat, mert a lakosság több mint ötven százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Az Egyesült Államokban végzett felmérések is az elhízás rohamos növekedését észlelték, ezzel párhuzamosan azt is kimutatták, hogy a felvett energia mennyisége is nőtt.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.