Csak a szélben bízhatunk?

Kritikus a levegő minősége a magyar nagyvárosokban, és ez egyre inkább igaz a kisebb településeken, a háztartásaikban ki tudja mivel fűtő falvakban is. A földrajzi elhelyezkedés, a domborzati viszonyok szinte megágyaznak a pornak, de magát a port magunknak köszönhetjük.

A légszennyezettség súlyosan károsíthatja egészségünket, a kitettségünk pedig évről évre egyre rosszabb. Ezzel szemben – döntéshozói szinten – vajmi kevés történik a helyzet kezelése és a megelőzés tekintetében. Budapest és Miskolc levegője lehangoló módon rendre Peking levegőminőségi mutatóival vetekszik, és ebben a dicstelen versenyben egyre több magyar város zárkózik fel hozzájuk.

Ilyen viszonyok között kifejezetten veszélyes a kipufogógáz jelenléte, mivel a bennük lévő szennyező anyagok a légutak mélyére behatolni képes 10 mikrométer alatti porszemcsék felületén megtapadva jutnak a légutak mélyére. Ebben a tekintetben majdnem mindegy, hogy a potyautas kémiai szennyezőanyagok levegőben mérhető koncentrációja határérték alatti vagy sem. Mindenképpen jelen vannak, és minél több a szállópor, annál több utazik velük a tüdőnkbe. A legkárosabbak a dízel gépjárművek, különösen a koros, elhanyagolt példányok – ilyenek a fővárosi tömegközlekedés füstöt okádó buszai. Egy-egy stadion projekt és sportfinanszírozás mellett magunk részéről örömmel üdvözölnénk ezek teljes cseréjét, melynek azonnali egészségügyi hozadéka lenne. Félreértés azonban ne essék: minden dízel gépjármű káros, technológiai zsákutca, emlékezzünk csak vissza az emissziós értékekkel, egyben az egészségünkkel skrupulusok nélkül játszó, csaló autógyárakra.

A szmogrendeleteknek szigorúbbaknak, a határértékeknek pedig alacsonyabbnak kellene lenniük. A telepített mérőállomásokon kívül is rendszeres mérésekkel, következetes intézkedésekkel és kötelező érvényű végrehajtással. Európa egyes városaiban már megkezdődött a dízelüzemű járművek kiszorítása, szaporodnak az autómentes övezetek, javulnak a feltételek egy élhetőbb városi környezet kialakításához. Ideje lenne lépnünk.

(–VBE–)

Kategória

Tudományos kutatás / határterületek

Címkék

Közzétéve: 2019. 02. 19. 11:49

A probléma főleg a chip tuning, a "smoke and charm" mozgalom.
Jó lenne hatósági lépéseket látni, például helybeni emisszió mérés (sőt, szemre is láthaló) és ennek megfelelően kivonni forgalomból az ilyen házilag tuningolt autókat. Majd ha visszaalakította, leműszakiztatta, ismét mehet vele.

Válasz

Leghamarabb a tudományos alapot teljes mértékben nélkülöző, hozzá nem értő, dízel-ellenesekkel szemben kéne valamit tenni végre, mielőtt mindent tönkretesznek körülöttünk a megalapozatlan hisztijükkel.
Gondolom, az sem érdekli őket, hogy a fosszilis energiahordozókat használó gépek, berendezések, erőművek közül a dízel motor a legkevesebb fajlagos kibocsátású, eleve a működési elve, az égési folyamatának magas műszaki szintű szabályozása, a jelentős légfelesleg miatt (a tökéletes égéshez ez biztosítja a legtöbb levegőt ugyanannyi üzemanyaghoz) .
A megalapozatlan politikai hangulatkeltés, a tényleges, összehasonlítható mérési eredmények helyetti "sárdobálás" valóban nem vezet sehova, ez ellen valóban sürgősen tenni kéne...
Miért nem vizsgálják meg inkább például azt, hogy milyen hatása van az emberi szervezetre, a környezetre az öreg, másutt már rég levetett, nagy hengerűrtartalmú, kikopott hengerű benzinmotorok kipufogógázának, melyben az elégett motorolaj adalékaiból nagyrészt ismeretlen, az ismertek között pedig rengeteg sokkal veszélyesebb anyag kerül a környezetünkbe. (Mellékesen megjegyzem, hogy ilyen állapot a dízel motoroknál gyakorlatilag kizárt, mivel a sokkal magasabb műszaki színvonal miatt jóval nagyobb az élettartamuk, később jelentkezik a motor kenőolajának elégetését okozó hengerkopás, illetve, ha az bekövetkezik, a kompresszióviszony leesik, s a motor saját magát letiltja, nem tud tovább üzemelni.)

Ugye nem gazdasági lobbi érdekek diktálják a dízelek elleni, tudományos alapot nélkülöző politikai hadjáratot? Nem arról van szó, hogy a dízelek hosszabb élettartama akadályozza a még több autó eladását? Nem okoz problémát az olajtársaságoknak, hogy egységnyi kőolajból mennyi benzin és mennyi gázolaj nyerhető, illetve hova tegyék a benzint, amit nem használnak fel sehol másutt?

Amennyiben tárgyilagos szakértői véleményekre volna esetleg mégis kíváncsi bárki, úgy a figyelmébe ajánlom az avatott szakemberek előadásait, munkáit, melyek bármilyen hihetetlennek tűnik is, szintén elérhetők a világhálón. Például Dr. habil. Hanula Barna Dékán Úr előadásai, nyilatkozatai rendkívül tanulságosak a témával kapcsolatban, s valódi eredményeken, tudományos alapon nyugszanak.

Még egy "aprócska" megjegyzés: a jelenlegi dízelmotorok ha bocsátanak is ki - mint említettem, más berendezéseknél lényegesen kevesebb - káros anyagot, az nem a motor működésének, hanem a közforgalomban kapható üzemanyagnak a hibája! Magyarán: ha semmit nem csinálnának a gyárak a hagyományos dízelmotorokkal, de tisztább - kén és korom képződést okozó anyagoktól mentes - üzemanyagot használhatnának, a meglévő szennyezés nagyon nagy része is megszűnne. (Sőt megfontolandó volna a motorok fejlesztésének "visszafordítása" a kompresszió vonatkozásában, mivel a nitrogénoxidok megjelenéséért pontosan a tudományos alapot nélkülöző hiszti és az egységnyi lökettérfogatra jutó teljesítmény növelésének igénye által kikényszerített sűrítési végnyomás növelés a felelős.)

Válasz

Köszönjük hozzászólását! Tiszteletben tartjuk véleményét, megközelítését.

Válasz

Rendszeresen futok. Sokszor tapasztalom, hogy a "korszerű", fiatal dízeleknek kesernyés, fullasztó bűze van füstölés nélkül is. Hasonló korú benzineseknél semmit nem érzek. Az öreg és füstös dízel furgonok persze sokkal rosszabbak. A BKV buszai pedig pedig... ha más nem, akkor ezek mikor tiltják már le saját magukat??

Válasz

Új hozzászólás

Csak a szélben bízhatunk?

Egyszerű szöveg

Demencia

Elrettentő példa