Méretváltás – Fogyókúra negyvenen túl

Gyanítom, hogy újévi fogadalmaink listáján előkelő helyet foglalt el az önmagunknak vagy környezetünknek tett ígéret: januártól fogyókúrázom! Aztán telnek a napok, a hetek, és újabbnál újabb kifogást találunk a diéta elodázására. Aztán tavasszal előkerülnek a szekrényből az „összement" szoknyák, nadrágok és beindul a fogyókúra-őrület.

A legtöbben pillanatok alatt, különösebb erőfeszítés nélkül szeretnének megszabadulni a súlyfeleslegüktől. Ez természetesen – általában – a legtrendibb csodamódszer segítségével sem sikerül. Így a többletsúly megmarad, esetleg a helytelen táplálkozási szokásoknak köszönhetően még gyűlik is hozzá néhány kilogramm. Majd jön a következő január, az újabb fogadalom, és kezdődik az egész körforgás elölről. Így sok ember mondhatja el magáról, hogy bár egész életében diétázott, mégis egyre kövérebb lett.

Az elhízás minden életkorban veszélyes. Fontos tudni, hogy nem csak esztétikai probléma, hanem számos betegség kialakulásának kockázatát is növeli. Az elhízásnak kétféle fajtájáról beszélhetünk.

Az alma típusú elhízás a hasra lokalizálódik, míg a nőiesnek nevezett körte típusú a csípőre és a combokra.

Ezek nem csak külső megjelenésükben különböznek egymástól, hanem a veszélyeket illetően is. Az előbbi hajlamosít a koszorúér-betegségekre és társul a magas vérnyomással, a cukorbetegséggel, a zsír- és anyagcserezavarral, a mozgásszervi, valamint az epebetegségekkel. A körte típusú elhízás többnyire csak kozmetikai hibát jelent és legfeljebb visszerességet okoz. Sajnos az elhízottak többsége a veszélyesebb alma típushoz tartozik.

Az elhízás mértékét a BMI (Body Mass Index = testtömegindex) alapján határozhatjuk meg.

Kiszámítása egyszerű:

BMI = testsúly (kg) elosztva a méterben kifejezett testmagasság négyzetével

Az életkor előrehaladtával együtt járó, kis mértékű testsúlygyarapodás természetesnek tekinthető, ezért a normál BMI is korcsoportonként változik.

Életkor (év) BMI
19-24 19-24
25-34 20-25
35-44 21-26
45-54 22-27
55-64 23-28
65- 24-29

Ha a testsúly 20 százalékkal haladja meg a normál értéket, testességről, ha 30 százalékkal, akkor elhízásról beszélünk. A kövérség az energia-egyensúly zavarának a következménye. Ha a bevitel meghaladja a felhasználást, a felesleg zsír formájában elraktározódik.

Leegyszerűsítve: többet eszünk a szükségesnél.
Ez számokban is kifejezhető. Ha 1 kilogrammot híztunk, akkor 7000 kcal-val léptük túl az energiaszükségletünket. (Rossz belegondolni, hogy mennyivel többet evett az, aki 10-20-30 kg súlyfelesleggel rendelkezik!) Viszont az is igaz, ha ugyanennyi kcal-t megspórolunk magunktól, akkor 1 kilogrammot fogyunk. A képlet tehát adott, ha csökkenteni szeretnénk a testsúlyunkat, akkor az étrendünk energiatartalmát is csökkentenünk kell. A fogyás mértékét programozhatjuk, napi 500 kcal (a normál energiaszükségletünkhöz képest), ez heti fél kilogramm fogyást eredményezhet. Tudom, hogy ez nem hangzik túl soknak, de nem érdemes gyorsabb tempót diktálni. Az ennél szigorúbb diéták nem tarthatók sokáig, előbb-utóbb beleununk az önsanyargatásba, és a keservesen leadott kilók hipp-hopp visszajönnek.

Ajánlott napi energiabevitel: (fogyáshoz ezt kell csökkentenünk!)

Könnyű és ülőmunka

férfi nő
19-30 év 2700 kcal 2150 kcal
31-60 év 2600 kcal 2100 kcal
60 év felett 2200 kcal 1900 kcal

Középnehéz munka

férfi nő
19-30 év 3100 kcal 2300 kcal
31-60 év 3000 kcal 2200 kcal
60 év felett 2550 kcal 2000 kcal

Nehéz munka

férfi nő
19-30 év 3650 kcal 2500 kcal
31-60 év 3500 kcal 2450 kcal
60 év felett 3000 kcal 2200 kcal

Az étrend energiatartalmán túl a tápanyag-összetételre is figyelnünk kell. Ideális esetben 15 százalék fehérjét, 30 százalék zsírt, 55 százalék szénhidrátot kell tartalmaznia.
Az elfogyasztott táplálék energiatartalmát az eddig megszokott adagok mérséklésével is csökkenthetjük, de célravezetőbb, ha a diétás menü alapanyagait tudatosan válogatjuk össze.

Nézzünk néhány vásárlási praktikát:

A kenyérfélék bőséges kínálatából válasszunk barna-, rozs- vagy korpás kenyeret. Ezek sokkal egészségesebbek, magas a rosttartalmuk, ezáltal jobb a telítőértékük. Természetesen ezekből sem ehetünk korlátlanul, napi 10 dkg megengedett. A kenyér helyettesíthető Abonettel vagy Hamlettel is.
A müzlik, gabonapelyhek közül a legjobbak a natúr változatok. Kefirrel, apróra vágott gyümölccsel összekeverve laktató, de kalóriaszegény reggeli készíthető belőlük.
A tejtermékek kiválasztásánál többféle szempontot kell figyelembe vennünk. Egyrészt alacsony zsírtartalmuk legyen, másrészt ne tartalmazzanak hozzáadott cukrot. Vegyünk és együnk 1,5 %-os zsírtartalmú tejet, kefirt, joghurtot, sovány túrót és sajtot.
A húsok, húskészítmények megítélésénél is a zsírtartalmat kell szem előtt tartanunk. A sovány hal, csirke, pulyka, sertés vagy marhahús jó választás lehet. Gépsonkát, sonkaszalámit, baromfi- és pulykafelvágottat, diétás párizsit és virslit is vásárolhatunk. A húsételek elkészítésénél vigyázni kell arra, hogy a párolást, grillezést, teflonban vagy alufóliában sütést részesítsük előnyben. Ezek kalóriaspóroló megoldások, hiszen nem kell plusz zsiradékot használnunk, mint – például – a rántott hús sütésénél.
A zöldség- és gyümölcsfélék nélkül a fogyókúra elképzelhetetlen. Az évszaktól függően friss vagy mélyhűtött alapanyagokból készíthetünk salátát, levest, főzeléket, rakhatjuk, tölthetjük, párolhatjuk.
A folyadékszükséglet fedezésére ásványvíz, natúr, cukor hozzáadása nélkül készült gyümölcslé kerülhet a kosarunkba.
Az édes ízről sem kell lemondanunk, ha beszerzünk valamilyen mesterséges édesítőszert.
A zsiradékok közül ételkészítéshez növényi olajat, light margarint választhatunk.

Ha ezeket a szempontokat mindig figyelemmel kísérjük, és a testmozgásról sem feledkezünk meg, örömmel tapasztalhatjuk, hogy egyre közelebb kerülünk az ideális testsúlyunkhoz.

Csácsi Ibolya
dietetikus

forrás: archívum
(Patika Tükör – 070305)

Közzétéve: 2016. 04. 12. 22:52