A meleg nyár után rosszkedvűen vesszük tudomásul, hogy a lenge ruhatárat az őszi pulóverek, majd a téli sapkák, sálak és kabátok váltják fel. Átöltözik körülöttünk a természet is. Ismét eljött az ősz, a tél...
A nyirkos őszi-téli időjárás kedvez a légúti kórokozók szaporodásának és terjedésének, mi magunk pedig ebben az időszakban fogékonyabbakká válunk a meghűléses megbetegedésekre.
Környezetünkben gyakrabban hangzanak fel a "megfáztam, náthás, influenzás vagyok" mondatok. De valójában milyen tünetei is vannak ezeknek a betegségeknek, hogyan előzhetőek meg, hogyan kezelhetőek?
A nátha, a megfázás, az influenza vírusos eredetű, fertőző megbetegedések. Tüneteit és súlyosságát tekintve a nátha és a megfázás enyhébb lefolyású, az influenza viszont a szervezetet erőteljesen megterhelő tünetekkel jelentkező, komolyabb lefolyású betegség.
A nátha és megfázás iránti megbetegedési hajlamot a fizikai és szellemi túlterheltség, a kifáradás, a felső légutak esetleges gyulladásos folyamatai, a hideg levegő tartós belélegzése elősegíthetik. A megfázás a felső légutak hurutos megbetegedését jelenti, melybe beletartozik a nátha is.
A duzzadt orrnyálkahártya következtében kialakult nátha során láz ritkán tapasztalható. Tipikusan jellemző tünetei: híg, vizes, "csöpögő" orrfolyás, orrdugulás, fejfájás, borzongás és tüsszögés. A nátha tipikus tünetei általában 7-10 napig tartanak.
Megfázás során még jellemzően megjelenik a kaparó torokfájás, a köhögés, a tüsszögés, az izomfájdalom. A szemek könnyezhetnek, fáradékonynak, kimerültnek érezzük magunkat, az orrnyálkahártya gyulladt, esetleg láz is jelentkezik. A köhögés a felső légutak hurutos megbetegedésére, gyulladására utal.
A náthával és megfázással járó kellemetlen közérzet egy-két jól bevált praktika segítségével enyhíthető: fogyasszunk bőséges mennyiségű folyadékot, néhány napig feküdjünk ágyban, vegyünk meleg fürdőt, tartózkodjunk nem túl meleg és optimális páratartalmú környezetben, hogy megelőzzük a légúti nyálkahártya kiszáradását.
A patikában hozzáférhető vény nélkül kapható fájdalomcsillapító, lázcsökkentő tabletták, italporok, torokfertőtlenítők, meghűlés elleni teák sokat segíthetnek a tünetek enyhítésében. Elsősorban kisgyermekek esetén kiemelt fontosságú a keletkező orrváladék folyamatos eltávolítása, az esetleges felülfertőzések elkerülése miatt.
Nagyon fontos a meghűlés kezelésekor a nyákoldó készítmény használata is: ezzel a légutakban (arcüreg, homloküreg, légcső) lévő váladék kiürülését segítjük elő.
A vírusos megbetegedések esetén az antibiotikum szedése nem segít. Amennyiben a fenti tünetcsoport egyes elemeinek erősödése, illetve erőteljes gyengeség, levertség, kimerültség, izomfájdalom tünetei jelentkeznek magas láz kíséretében, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert valószínűleg influenzáról van szó.
Az influenza a szervezetet erőteljesen megviselő, súlyos fertőző betegség. Nem megfelelően "kikezelt" influenza esetén súlyos szövődményként tüdőgyulladás, középfülgyulladás, arcüreggyulladás léphet fel. A lappangási idő egy-két nap, majd hirtelen akár több napig is eltartható magas láz jelentkezik, a beteg közérzete még a tünetek enyhülése után is kellemetlen.
Az influenza kezelésében fontos szerepet játszik a többnapos ágynyugalom, a pihenés, fájdalomcsillapító, lázcsillapító alkalmazása, illetve a bő folyadékbevitel. Szövődmény gyanúja esetén az orvos további kezelést javasolhat.
Az influenza és a megfázásos megbetegedések megelőzése szempontjából általános egészségi állapotunk védelme jelenti a kulcsszerepet. Öltözzünk az aktuális időjárásnak megfelelően, rendszeresen mozogjunk, étrendünk legyen vitaminokban, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag, életvitelünk lehetőség szerint legyen kiegyensúlyozott, szervezetünk megújulására az év végére jellemző munkatempó mellett is biztosítsunk kellő időt.
A köhögés a nátha, a megfázás és az influenza tipikus kísérő jelensége, tünete. A köhögés időtartama szempontjából megkülönböztetünk ún. akut, illetve krónikus köhögést. Akut köhögést leggyakrabban a felső légutak vírusos vagy bakteriális fertőzése okozza, míg a krónikus köhögés leggyakoribb oka a hörghurut és hörgőtágulat.
A köhögés kezelése szempontjából kétféle típust különböztetünk meg: az úgynevezett száraz, illetve az erőteljes váladékképződéssel járó, úgynevezett hurutos köhögést.
A kínzó száraz köhögés gyakorta kísérő tünete a gége-, légcső-, tüdő-, mellhártyagyulladásnak, a beteg kimerültsége esetén köhögéscsillapítókkal kezelhető.
A hurutos köhögést a hörgőkben felgyülemlett váladék okozza. A váladék sűrűsége függ a betegség típusától. A hurutos köhögés célja, hogy a légutakban keletkező tapadós nyákot a külvilágba juttassa. A nyákoldók elfolyósítják a légutakban keletkező kellemetlenül sűrű, tapadós váladékot, így a beteg számára könnyebbé válik annak felköhögése, illetve - a nyák elfolyósításával - megóvják a beteget az esetleges felülfertőződések okozta kockázattól.
Hurutos köhögés esetén a patikákban vény nélkül megvásárolható nyákoldó-köptető készítmények alkalmazása javasolt.
Mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy a légúti, gyulladásos megbetegedések gyakori tünetét, a köhögést, megfelelően kiválasztott készítménnyel kezeljük.
A patikákban szakmailag felkészült, az egyes termékek sajátosságait ismerő munkatársak nyújtanak segítséget az adott tünet kezeléséhez, az egyes készítmények közötti választáshoz. Egy jól kiválasztott nyákoldó készítmény segítségével a hurutos köhögés - mint tünet ", a felnőttek, idősek, továbbá a gyermekek számára elviselhetőbbé válik, és nem okoz további, elhúzódó panaszokat.
Ezért nagyon fontos tudnunk, valójában miben is különbözhetnek egymástól a hurutos köhögés kezelésére alkalmazható nyákoldó gyógyszerek.
- A korszerű nyákoldó szer hatására az jellemző, hogy rövid idő alatt optimálissá teszi a kórosan besűrűsödött nyák összetételét, biztosítva a könnyű, produktív köhögést. A korszerű nyákoldó nem növeli meg a váladék mennyiségét, hanem annak sűrűségét csökkenti olyan szintre, hogy a beteg számára könnyűvé és hatékonnyá váljon a köhögés.
- Számottevő különbség van az egyes készítmények segédanyag-összetétele között is. Fontos azt is megkérdeznünk a gyógyszerésztől, hogy az adott készítmény mentes-e az alkoholtól (gyermekek, egyéb gyógyszert szedő krónikus betegek, gépjárművezetők miatt), a mesterséges színanyagtól (allergiások), illetve a cukortól (cukorbetegek).
- Lényeges kérdése a gyógyszerválasztásnak, hogy egy adott hatóanyag különböző kiszerelési formákban is rendelkezésre áll-e, hogy minden korosztály a neki leginkább megfelelő szert választhassa.
- Figyeljünk oda arra is, hogy az adott készítmény hány éves kortól szedhető.
- Fontos tudni, hogy a választott nyákoldó milyen más gyógyszerkészítményekkel együtt alkalmazható, és milyen szerekkel nem ajánlott az egyidejű használat, valamit milyen társbetegségek esetén kerülendő az alkalmazása.
Jelentős különbség lehet a készítmények között abban, hogy
- milyen az adott készítmény ízesítése (elsősorban gyermekeknél játszik fontos szerepet)
- felbontás után mennyi ideig tartható el az adott készítmény, előírás szerint milyen gyakorisággal szükséges az adott készítmény bevétele (elsősorban gyermekek kezelésénél felmerülő igény a minél ritkábban történő adagolás lehetősége).
Az előbb felsorolt szempontok alapján jól látszik, hogy a köhögés kezelésére a patikákban vény nélkül kapható nyákoldó készítmények nem csak az áraikban különböznek egymástól.
Jó egészséget és köhögésmentes őszi-téli időszakot kíván:
Péntek Ildikó
forrás: archívum
(Patika Tükör – 041205)
