A gyermekek védelmét kell a médiafogyasztásról szóló párbeszéd középpontjába állítani

A cél a digitális eszközök előnyeinek maximalizálása, valamint a használatukból adódó hátrány minimalizálása a mindennapokban - fogalmazott Szadai Károly, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja szerdán Veszprémben, a Pannon Egyetem és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézetének közös gyermekvédelmi konferenciáján.

Szadai Károly A gyermekek médiahasználata a segítő szakmák szemszögéből elnevezésű értekezést megnyitó beszédében arról beszélt, hogy a konferenciasorozat korábbi, első két rendezvényén drámai beszámolók hangzottak el a médiafogyasztás hatásait közvetlenül érzékelő szakemberektől. Kiderült egyebek mellett, hogy az óvodás korba lépő gyermekek ötven százaléka saját médiaeszközzel és korlátlan internethasználattal rendelkezik.

Azt mondta, a mostani konferencia célja olyan gyakorlatokat felkutatni, amelyek segíthetnek megoldani a médiahasználatból adódó problémákat. A megoldás szavai szerint az eszközhasználat bevonása a hétköznapokba úgy, hogy a károkat minimalizáljuk, a használatból adódó előnyöket pedig maximalizáljuk.

Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora úgy fogalmazott, hogy bár aggodalommal tekintünk a jövőbe, mérlegelve a digitális eszközök használatából adódó hátrányokat, ugyanakkor létezik olyan élethelyzet, amikor a digitális közösség némileg helyettesítheti a valós közösségeket, kapcsolatokat. Példaként említette, ha valaki egy komoly betegség miatt képtelen valós közösségekhez kapcsolódni.

A rektor arról is beszélt, hogy az emberek értékeit, életét a szokásaik határozzák meg, amelyek jelentős része gyermekkorban alakul ki. Éppen ezért adhat okot aggodalomra az, hogy milyen hatások érik a gyermekeket a médiában. Felmérések szerint ugyanis a gyermekek napi nyolc órán át használják a médiát, ebből négy órát aktív internethasználattal töltenek.

Kubinger-Pillmann Judit, a Pannon Egyetem docense előadásában arról beszélt, hogy az óvodás korú gyermekek kreativitásának fejlesztésében és eszközhasználatának alakításában kiemelkedő szerep jut a szülőknek és az óvodapedagógusoknak.

Azt mondta, a gyermekek úgy játszanak, ahogy a szülőktől látják, ezért az óvodapedagógiában egyre inkább bevonják a digitális világot a játékmiliőbe. A változás rohamos, egyre fiatalabb korosztály életébe gyűrűzik be a digitalizáció.

Fontosnak ítélte, hogy a szülők és az óvodapedagógusok beszéljenek egymással. Hangsúlyozta azt is: ismerni kell a gyermekek tapasztalatait a témával kapcsolatban.

Véleménye szerint a digitális eszközök nem helyettesíthetik például az élő, szóbeli mesét és fontos, hogy a digitális és az analóg tevékenységek egymást kiegészítve jelenjenek meg a gyermekek mindennapjaiban úgy, hogy az előbbiek minimális képernyőidő mellett különböző készségeket, képességeket fejlesszenek.

Az idén harmadik alkalommal megrendezett konferencián, pedagógusok, oktatáskutatók és pszichológusok aktuális kutatásait mutatják be a médiafogyasztásról vagy a médiaoktatásról. Az előadók kiemelt figyelmet szentelnek az online térben rejlő kihívásoknak, a digitális identitás, magatartásformálás és médiahasználat fejlesztő mechanizmusainak.

(MTI)