torokfájás

Egy bölcs mondás szerint a hosszú élet titka az, hogy nem szabad abbahagyni a levegővételt. A légvétel – normális esetben – teljesen automatikusan történik. Csak akkor veszünk róla tudomást, ha valami nincs rendben. A téli hónapokban bizony gyakorta megesik, hogy a légutakat megtámadja valamilyen betegség, melyek ellen sokszor nehéz védekezni. A kellemetlen tüneteket mi magunk is csökkenthetjük, természetesen – ha szükséges – nem kihagyva a szakszerű orvosi ellátást.
Mielőtt áttekintenénk, melyek a leggyakoribb felső légúti betegségek, nézzük meg, hogyan is jutnak be a kórokozók a légutakon keresztül. Ez nem is olyan egyszerű, hiszen a légutak nyálkahártyája sűrű folyadékot termel, ami sok kórokozót képes megkötni ezzel megakadályozva a szervezetbe történő bejutásukat. Ezeket a kórokozókat a csillószőrők kifelé irányuló mozgása kilöki a légzőrendszerből, ráadásul a nyálkahártyán vannak olyan ellenanyagok, melyek ennek a területnek a védelmét biztosítják.

Foreman doktort ritka, de félelmetes betegség támadta meg. A gyógyulásra még gondos kezelés mellett is csekély az esély, így dr. House éleseszű munkatársának nincs oka kárhoztatnia szerencséjét.

A súlyos, legtöbbször halálos betegség kórokozója a Naegleria fowleri protozoon (véglény), szennyvízcsatornákban, termálvízben, házi vízgyűjtőkben, úszómedencékben fordulhat elő. Megesik, hogy – ha eleven formájában (trophozoitaként) nem, akkor ellenálló cisztaként – túléli a kiszáradást, így a fertőzés forrása akár por is lehet. Az állábakkal (pseudopodium) mozgó, de – itt szokatlan módon – ostorral is bíró amőba az orrnyálkahártyán és a rostacsonton át verekszi be magát az agyba, majd néhány napon belül el is árasztja. Közönséges náthás, torokfájásos panaszok után az ízérzés, szaglás csökkenése, majd – az egyre erősödő fejfájással egyidejűleg – láz, hányinger, hányás, letargia, zavartság jelentkezik. Látászavarok előfordulhatnak, de vakság nem jellemző. A betegség 1-2 naptól egy hét időtartamig is lappanghat, a kezdeti tüneteket követő 5-6. napon a beteg kómába esik.

A hangszalagok a gégevázon belül helyezkednek el. A gégeváz a nyakon jól kitapintható, helyét az ádámcsutka jelöli.

A torokmandulákon kívül, amelyeknek sorozatos, évente öt-hat vagy még több alkalommal bekövetkező ún. tüszős gyulladása esetén a fül-orr-gégész szakorvos azok eltávolítását javasolhatja, számos mandula (tonsilla – ejtsd „tonzilla”) található még az emberi szervezetben.

Az anatómiában szintén mandulának elnevezett központi idegrendszeri képlettel (tonsilla cerebelli) most nem foglalkozva, érdemes megismerni, hogy az immunrendszer ezen előretolt hídfőállásai hol is találhatóak.

Hogy nem is ugyanaz a betegség? Két különböző kórképpel állunk szemben? Pedig a tünetek - orrfolyás, köhögés, tüsszögés, torokfájás, láz, izom- és ízületi fájdalmak - mindkét esetben ugyanazok. Mi is a különbség a kettő között?

A nátha - orvosi nevén rhinitis acuta - az orrnyálkahártya heveny gyulladása. Fő tünete a híg, vizes jellegű orrfolyás. Ugyanakkor a megfázás vagy meghűlés egyik tünete maga a nátha. Ezenkívül számos egyéb, nem jellegzetes panasz is felléphet a betegnél. A tünetek azért igen változatosak, mert több mint kétszázféle vírus képes megfázást okozni.

Metsző szél, hóesés, latyak, köd és pára. Odakint minden nyirkos és hideg. Ez a hűléses megbetegedések melegágya, a megfázásé és az influenzáé. Együtt emlegetjük őket, mégis két különböző vírusfertőzésről van szó. Ezt azért is érdemes tudni, mert az utóbbi komoly betegség, ami súlyos szövődményekkel járhat.

Vírusoknak azokat a szervezeteket nevezzük, amelyek főleg nukleinsavakból és az azt védő fehérjeburokból épülnek fel. Méretük 100-2000 angström közé esik (1 angström 0.0000000001 méter). Csak elektronmikroszkóppal tehetők láthatóvá, kizárólag élő sejteken belül képesek szaporodni, és azt is csak meghatározott gazdaszervezeten belül.