Már 5000 éve is ismerték és fogyasztották a fokhagymát.
Már 5000 Ă©ve is ismertĂ©k Ă©s fogyasztották a fokhagymát. KĂĽlönösen az Ăłkori Egyiptom lakĂłi kedveltĂ©k - mindennapos Ă©trendjĂĽk rĂ©sze volt -, nem vĂ©letlenĂĽl hĂvták Ĺ‘ket a szomszĂ©d államok lakĂłi "bĂĽdös embereknek". A kellemetlen szagon kĂvĂĽl e növĂ©nynek tulajdonkĂ©ppen nincs is más rossz tulajdonsága.
Mindennapos fogyasztása csökkenti a vĂ©rnyomást, kedvezĹ‘en befolyásolja a vĂ©r koleszterinszintjĂ©t, gátolja a vĂ©ralvadást, illetve meggyorsĂtja a vĂ©rrögök felszĂvĂłdását. Kimutatták, hogy az allicin - mely a szĂ©trágott vagy szĂ©tzĂşzott fokhagymábĂłl szabadul fel -, reakciĂłba lĂ©p a szervezetet megtámadĂł bacilusokkal vagy parazitákkal, s az imĂ©nt emlĂtett anyag kĂ©ntartalmĂş fehĂ©rjĂ©i blokkolják azok működĂ©sĂ©t.
Ha valaki nem bĂrja nyersen elfogyasztani a növĂ©nyt (pedig Ăgy a leghatásosabb!), turmixolja le Ă©s a levet keverje valamilyen Ă©telbe. De a gyĂłgyszertárakban is szĂ©tnĂ©zhetĂĽnk: a fokhagyma hatĂłanyagait kapszulába zárták, tehát Ăgy is fogyaszthatĂł.
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 040915)