Ahol a fülnek is kell a huzat...

Az nem más, mint egy 3.5-4 cm-es kürtő (tuba auditiva), amely átjárást, szellőzést biztosít a középfül számára az orrgarat, végeredményben a külvilág felé.

Közönséges esetben a két fülkürt megnyílása nyeléskor, ásításkor történik, amely a lágyszájpadot emelő és feszítő izmok összehúzódásainak köszönhető. Ezek egyes rostjai a külső harmadát tekintve csontos, belső kétharmadában porcos képlet garatüregi végénél erednek. Az izmok összehúzódásukkor a hártyás beszájadzásokat is megfeszítik; ez az egyszerű mechanizmus nyitja a „szelepeket”. Noha nem minden nyeléskor történik meg mindez, a percenkénti 1-3 megnyílás elegendő a nyomás észrevétlen kiegyenlítődéséhez, a dobüreg szellőzéséhez.

A fülkürt (szerzői nevén Eustach-kürt) szerepe azonban nem merül ki ebben. Némi képzavarral élve a középfül szemétledobója is egyben, hiszen a dobüregnek (ami a dobhártya mögött kezdődik) ez a vezeték teszi lehetővé a fentebb részletezett mechanizmussal segített, csillószőrök közreműködésével végbemenő tisztulását.

Szokás mondani, hogy ami összeköt, az olykor el is választ. A fülkürt esetében ez jól tetten érhető: megakadályozza, hogy az orrgarat felől akár a szájüreg normál flóráját képező baktériumok, akár oda nem tartozó patogének eljussanak a középfülbe. Végül, de nem utolsó sorban hangszigetelő, azaz gátat szab a saját hangszálaink által keltett rezgések középfülbe, a dobhártya belső felszínére terjedésének. Ha ez nem lenne így, saját hangunk, beszédünk zavarba ejtő effektusokkal „gazdagodna”, kárára beszédértésnek, artikulációnak egyaránt.

A tökéletes hallás elengedhetetlen feltétele a fülkürt megfelelő működése. Amíg nincs gond vele, észre sem vesszük. A környezeti nyomás változása azonban hamar tudatosítja ennek a kis szervecskének a jelentőségét. Dombra fel, hegyről le, repülőgépen a tengerszint feletti magasság változása kellemetlen tompa nyomást, teltségérzést okozhat. Érdemes ilyenkor tudatosan nyelni néhányat, ásítani, indokolt esetben – noha kissé bizarr látványt nyújthat – tátogni, tátott szájjal grimaszolni. Aki repülőútja előtt mégoly enyhe felső légúti huruttal küszködik, annak ajánlott orrcseppet használnia, megelőzendő a fülkürt esetleges működészavarát.

Autósoknak is „bedugulhat” a fülük, ahogy – alkattól, a tuba aktivitásától is függően – hegyen-völgyön kerékpározóknak, gyalogosan túrázóknak is. A teendők az előbb leírtakhoz hasonlóak, azzal a kiegészítéssel, hogy néhány korty folyadék, megelőzésre rágógumi rágása is kedvező hatású lehet.

A fülkürt működésének megítélésére egyszerű és könnyen kivitelezhető módszer az ún. Valsalva-manőver: befogott orrnyílások és csukott száj mellet próbálunk levegőt kifújni. A sikeres a manőver átjárhatóságról tesz tanúbizonyságot, azaz mindkét fülünk bedugul (némi plusz levegő kerül a dobüregbe). A nyomásviszonyok hamar helyreállnak, ezt egy-két nyeléssel fel is gyorsíthatjuk.

Előfordul, hogy a művelet során az egyik tuba megnyílik, a másik viszont nem. Az egyébként is többnyire orvosi vizsgálat alatt jelentőséget nyerő manővert ilyenkor nem érdemes erőltetni, inkább pár perccel később megismételni, adott esetben nyálkahártyát lohasztó orrcseppel segíteni. Ha a fülkürtök nem nyílnak meg, a fül-orr-gégész tovább fog vizsgálódni, hiszen az elégtelen tubafunkció nem teszi lehetővé a megfelelő szellőzést, a levegő egy része felszívódhat, negatív nyomás alakulhat ki a dobüregben, kórokozók jelenhetnek meg. Váladék szaporodhat fel, melynek elvezetése értelemszerűen akadályozott. Megszokjuk a tompább hallást, de kialakul egy ördögi kör, ami középfülgyulladásba, elhúzódó esetben komolyabb szövődményekbe is torkollhat.

Banálisnak vélt náthás megbetegedések, meghűlések is vezethetnek az imént taglaltakhoz, amennyiben a hurut magát a fülkürtöt és annak funkcióját is érinti. A tuba hurutja komolyabb tünetekbe fordulás nélkül is elhúzódó lehet, sokszor nehezen gyógyul, manapság pedig a már-már népbetegségnek számító fülzúgás (tinnitus) egyik okaként is számon tartják.

 

Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu

Megjegyzés

A cikk illusztrációjának jelölt képletei:

  1. fülkagyló
  2. hallójárat
  3. dobhártya (innen középfül)
  4. kalapács
  5. üllő
  6. kengyel
  7. ovális ablak (innen belsőfül)
  8. csiga
  9. előcsarnok (vestibulum), felső folyadéktér (scala vestibuli)
  10. alsó folyadéktér (scala tympani)
  11. kerek ablak
  12. hártyás csigavezeték (ductus cochlearis, a scala media részeként)
  13. fülkürt (tuba auditiva)
  14. két félkörös ívjárat (canalis semicircularis), a harmadik itt nem ábrázolható

Ha a tartalmat hasznosnak találta, kérjük nyilvánítsa ki tetszését facebook oldalunk javára! Köszönjük!

orvosiLexikon.hu a Facebook-on

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Restricted HTML

  • Engedélyezett HTML jelölők: <a href hreflang> <em> <strong> <cite> <blockquote cite> <code> <ul type> <ol start type> <li> <dl> <dt> <dd> <h2 id> <h3 id> <h4 id> <h5 id> <h6 id>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.