A fogyókúra reneszánszát éljük. Különféle diéták terjednek, egyre több, biztos fogyással kecsegtető receptkönyv jelenik meg. Sok olyan módszer él a köztudatban, amelyek – rövid távon – biztos sikerrel járnak. Azonban a tartós "kilók feletti győzelem" nem következik be, mivel a leadott súly gyorsan visszarakódik. Ennek oka legtöbbször az, hogy olyan diétás megoldásokkal próbálkozunk, amelyek távol állnak a kiegyensúlyozott táplálkozástól, hosszú távon nem tarthatók, az anyagcserét – sokszor a hormonrendszer működését is – előnytelenül befolyásolják.
Az alábbi összeállításban említést teszünk olyan fogyókúrákról, amelyek nagy része csak rövid távon vezet sikerhez. Akadnak köztük olyanok, is, amelyeknek hosszú távú hatását nem ismerjük még, mások pedig bizonyos betegségek fennállásakor lehetnek segítségünkre. Lássunk közülük néhányat.
Atkins-diéta
Egy amerikai táplálkozási szakemberről kapta a nevét ez a fogyókúratípus, amelynek lényege, hogy teljesen szénhidrátmentesen kell étkezni, ám a bőséges fehérjebevitel és - kisebb mennyiségben - a zsírok fogyasztása engedélyezett. A diéta igen népszerű volt szerte a világon, ám hosszú távon nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket
Barlanglakó-diéta
Az őskori barlanglakók diétáját modellező fogyókúrában a hangsúly a húsra, a magvakra, a növényekre helyeződik. A finomított ételek, a rizs, a kenyér, a liszt teljesen hiányoznak e fogyókúra követőinek étlapjáról. A diéta veszélyes lehet, mivel meglehetősen magas zsírbevitellel jár együtt.
Body building diéta
A body building - magyarul testépítő - diéta az izomtömeg növelésére és a testzsír csökkentésére irányul. A diéta alapját az edzésprogram jelenti, amely 45 perc kardio- tréninggel (alacsony intenzitású, ciklikus, folyamatos mozgás, kocogás, evezés, kerékpározás) kezdődik. Reggelire zabkását, fehérjesavót és tojásfehérjét javasol. Három órával később csirkemellet kell készíteni egy evőkanál lenmagolajjal. A következő két étkezésben grépfrútlé szerepel, a reggelihez képest több fehérjesavóval, ugyanannyi tojásfehérjével. Ezt követően kétóránként folytatódik az evés, amely leginkább csirkemellet, proteinport és tojást tartalmaz. Ha valaki nem végez magas intenzitású, hosszan tartó edzést naponta kétszer, akkor a fentiekben írt diéta egyáltalán nem javasolt és kifejezetten veszélyes lehet! Meg kell jegyezni, hogy a rendkívül magas fehérjebevitel csak abban az esetben indokolt, ha az illető szteroidkészítményt szed. Jómagam mélységesen ellenzem a tiltott szerek alkalmazását és ezzel együtt a body building diétát!
Body for life diéta
A body for life - magyarul test az életért - diétát elsősorban azoknak az embereknek ajánlják, akik nagy hangsúlyt helyeznek testük tökéletessé formázására. A diéta 12 hétig tart és intenzív fizikai aktivitással párosul. A fehérje és komplex szénhidrátok fogyasztása képezi az alapját. A tojás és tejtermékek mellett külön fehérjekoncentrátum is szerepel a menüválasztékban. Naponta hatszor kell étkezni, reggelire szénhidrátot fogyasztani, a nap hátralevő részében pedig csirkehúst, mivel az sok fehérjét tartalmaz, kevés zsír mellett. Minden nap edzeni kell, amely kardio- és súlyzós mozgásprogramból tevődik össze. A diéta és a megfelelő edzésprogram nagy hányadban kiegyensúlyozott fogyást és kedvező testösszetétel-változást eredményezhet.
Celebrity diéta
A celebrity - magyarul ünnepelt - diéta azoknak a fogyókúráknak a gyűjtőneve, amelyeket hírességek alkalmaztak saját magukon. Többségük alacsony szénhidrát- és kalóriabevitellel, emellett magas fehérjetartalmú ételekkel jellemezhető. Néhány diétában egy "mágikus" hatású ital is szerepel, amely a fogyást gyorsítja. Más típusoknál a grépfrútfogyasztást teszi kötelezővé a főétkezések mellett. A celebrity diéta meglehetősen szélsőséges megoldást kínál a fogyáshoz, éppen ezért veszélyes mellékhatásokat hozhat létre (hormonzavart, anyagcserezavart, szívműködési zavarokat), ezért alkalmazását nem javasolom.
Evers-diéta
Az Evers-diéta egy német orvostól (dr. Joseph Evers) származik, aki hitt abban, hogy a legtöbb betegség a mesterséges anyagokat tartalmazó ételek fogyasztásának köszönhető. A diéta alapja a tartósítószer és adalékanyag nélküli nyers ételek fogyasztása, mint a teljes kiőrlésű kenyér, sajt, friss tej, tojás, vaj, méz, friss sonka. A természetes bor és brandy megengedett, viszont a só, a cukor, az édességek a tiltott listán szerepelnek. A zöld növények, mint például a fejes saláta, a spárga, a karfiol szintén veszélyesek, ezért nem javasoltak. A diétát sclerosis multiplex kezelésében alkalmazzák leginkább.
"Faragó"-diéta
A kilófaragó-diéta egy tapasz felragasztását takarja, amely két vegyületet rejt magában. Az egyik a Fucus Vesicolosus, amely a tengeri hínár egyik alkotóeleme, a másik a Garcinia Cambogia, amely egy népszerű keleti herbárium. Mindkét komponens az emésztést serkenti, ezáltal a súlyvesztést fokozza. A tapasz alkalmazása előtt mindenképpen javasolt az orvosi konzultáció.
Fehérjepor-diéta
A fehérjepor-diétát először 1996-ban publikálták. Nagyon hasonlít az Atkins-, illetve a Zóna-diétára. Magas fehérje és zsírbevitelre épít, emellett nagyon kevés szénhidrátot engedélyez (30-50g/nap). Az aktivitás szintjétől függ, hogy mennyi többlet szénhidrát fogyasztható. A diéta alatt mindent pontos adagokban kell fogyasztani és csak a meghatározott időpontokban. Emellett szükséges fehérjeport fogyasztani. A diéta nehézsége az, hogy szinte lehetetlen pontosan regisztrálni a bevitt szénhidrát mennyiségét, arról nem is beszélve, hogy sokszor cukorhiány jön létre. Semmi bizonyítékunk nincs arra, hogy az állandó inzulinmonitorozás segít a súlycsökkentésben.
Fit for Life-diéta
A diéta eredete az 1980-as évekbe nyúlik vissza, Harvey és Marilyn Diamond nevéhez fűződik, akik úgy tartották, hogy bizonyos ételek együttfogyasztása esetén emésztési zavarok lépnek fel. Diétájuk lényege az, hogy gondosan meg kell válogatni az ételeket, és nem szabad keverni őket: a nap első felében csak gyümölcsöt szabad enni, amely segít a szervezet méregtelenítésében. Fontos kikötés, hogy a gyümölcsök nem keverhetők más ételekkel. Az ebédet mindenki kedvére állíthatja össze. Javasolnak egy olyan étkezést, amely lényegében összetett szénhidrátból áll (pl. bab, borsó, gabona), és egy másikat, amelyben egy magas fehérjetartalmú étel szerepel zöldségfélével. Alapszabály, hogy ne keverjük az egyszerű szénhidrátokat zöldségekkel. A diétának nincs tudományos alapja, emellett vitaminhiányhoz vezethet. Akik gyomorsavtúltengésben szenvednek, azoknak ez a diéta egyáltalán nem, vagy csak nagy körültekintés mellett javasolt.
Gerson-diéta
A Gerson-gyógymódnak két célja van: az egyik a test méregtelenítése, a másik a szervezet ellenálló-képességének fokozása.
Reggel 8 és este 7 óra között 13 pohár vegyszermentes zöldség és gyümölcslé javasolt az alábbiakból: sárgarépa, zöldsaláta, zöldpaprika, alma, vöröskáposzta, petrezselyemgyökér, vízizsázsa.
A leveken kívül három étkezés ajánlott:
Reggeli: vízben főtt zabkása, vízben párolt gyümölcsök, aszalt szilva, mazsola, szárított sárgabarack, nagy pohár frissen facsart narancslé, banán.
Az ebéd és a vacsora azonos: nagy adag nyers saláta, zöldségleves, héjában sült burgonya párolt főzelékkel, friss gyümölcs. Bizonyos súlyos betegségek fennállásakor kifejezetten kedvező hatást vált ki.
GI-diéta
Az ételek glikémiás indexe alapján összeállított étrend, amelyben a főszerepet az alacsony glikémiás indexű ételek, élelmiszerek játsszák. Az étrend csak olyan ételekből áll, amelyek kis mértékben, vagy lassan emelik a vércukorszintet.
A glikémiás index azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszer vércukoremelő hatása százalékos arányban hogyan viszonyul a cukorhoz. Például a fehér kenyér ugyanakkora vércukor-emelkedést hoz létre, mint maga a cukor, így glikémiás indexe (GI): 100. Az index kiszámításánál azonos mennyiségeket veszünk figyelembe. Például egy kanál méz vagy egy falat kenyér s ennek megfelelő mennyiségű cukor. A glikémiás indexnek azért van jelentősége, mert a magas vércukorszint után egy úgynevezett "visszacsapás" jön létre: ilyenkor a vércukorszint lecsökken.
Az ételeket glikémiás indexük alapján három nagy csoportba sorolhatjuk: magas (burgonya, banán, mazsola, cukor stb.), közepes (spagetti, zabkása, narancs, szőlő stb.), alacsony (alma, lencse, bab, tej, paradicsomleves stb.) GI-jű. Különböző állapotokban (edzés, illetve verseny előtt), betegségekben (cukorbetegség) különféle ajánlások születtek, hogy milyen glikémiás indexű ételt fogyasszunk.
Az élelmiszerek vércukoremelő hatását természetesen számos tényező befolyásolja.
Rosttartalom: minél magasabb az élelmiszerek rosttartalma, annál kevésbé emelkedik a vércukorszint. Oka az, hogy a vízoldékony rostok csökkentik az ételek vékonybélben tartózkodásának idejét, fokozzák a bélmozgást, ezáltal csökkentik a cukrok bontásának ütemét is.
Zsír és fehérje: minél magasabb az ételek zsírtartalma, annál többet időznek a gyomorban, ezáltal a cukor vékonybélben történő felszívódása csökken. A fehérje fokozza az inzulinválaszt, ezáltal a glükózszint kevésbé emelkedik.
Amilóz-amilopektin arány: az amilóz főzés során gátolja a keményítő duzzadását, s mivel hidrogénkötéseket hoz létre, ezért az emésztés ütemét csökkenti. Minél magasabb az étel amilóztartalma, annál kevésbé emelkedik a vércukorszint étkezés után.
Ételkészítés: a főzés, őrlés, tartósítás mind elsődlegesen befolyásolja a cukrok felszívódásának sebességét. A magas keményítőtartalmú ételek főzés hatására elvesztik állagukat, így emészthetőségük javul. A főzési idő növelésével a cukor felszívódási képessége nő. Az őrölt alapanyagból készült ételek több vizet vesznek fel főzés közben, ezáltal könnyebben ürülnek a gyomorból és a cukorválasz nő. A tartósítás hatására nő a cukorválasz. Ha összehasonlítjuk a friss alma, a tisztított alma és az almalé vércukoremelő hatását, azt látjuk, hogy a lé növeli leginkább a cukorszintet, de nem tartósan, hanem igen rövid ideig marad magas szinten. A hámozott alma közepes mértékben, a friss alma legkevésbé emeli a vércukorszintet.
Hay-diéta
Az amerikai orvos, dr. Hay sajátos étrendet talált ki az emésztési folyamatok figyelembe vétele szerint. A lényeg az, hogy bizonyos ételek nem fogyaszthatók egy időben. Például a keményítő és cukor nem ehető fehérjével vagy savas gyümölccsel együtt. Ha az adott étel cukrot, fehérjét és savat is tartalmaz, akkor nagyon keveset lehet csak enni belőle. Minimum négy órát kell várni a kétféle étel elfogyasztása között. A diéta tudományos alapokon nyugszik, amelynek alapja 5000 évvel ezelőttre, az ókori keletre nyúlik vissza. Napjainkban nehéz, de nem lehetetlen megvalósítani.
Háromnapos diéta
A háromnapos diéta - mint ahogy a neve is elárulja - három napig tart. Azt követően két "szabadnap" jön, majd a fogyókúra újraindul. Az első nap kávéval kezdődik (cukor nélkül), majd egy főtt tojás, egy szelet pirítós kenyér és fél banán következik. Ebédre egy adag túró vagy tonhal, és 8 darab korpovit keksz kerül terítékre. A vacsora 2 marhaszeletet, egy csésze brokkolit, fél csésze répát, fél banánt, fél adag vanília jégkrémet takar. A másik két nap majdnem ugyanezt jelenti. A siker addig tart, amíg a fogyókúra tart, mivel az energiabevitel igen alacsony. Az esetek jelentős hányadában a leadott kilók visszarakódnak.
Hollywood-diéta
A diéta Hollywoodból indult, ezért kapta ezt a nevet. Kétnapos csodakúráról van szó, amely 2,5-5 kg fogyást eredményez. A diéta alatt nem fogyasztható kávé, tea, alkohol és a cigaretta sem megengedett. Ehelyett kizárólag gyümölcsleveket ihatunk. A diéta nagyon alacsony kalóriabevitelt jelent, ezért sokszor gyengeség, fáradtság jelentkezhet. A legtöbb esetben a leadott kilók hirtelen "visszajönnek".
Norbi Update
A Norbi Update módszere étrendi alternatíva, amely egy kódrendszeren alapul. Minden egyes étel és ital egyes, kettes vagy hármas kódot visel, amely két alapvető dologtól, az ételek vércukorszint-emelő hatásától, illetve a zsírtartalmától függ. Egyes számot azok az ételek kapnak, amelyek a vércukorszintet legkevésbé emelik. Kettest a közepes mértékben, 3-ast a nagymértékben emelők kapják. A módszer ajánlást ad arra, hogy az eltérő Update-kóddal ellátott ételeket melyik napszakban fogyasszuk. A Norbi Update szerint javasolt a napi négy étkezés: reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora. Mennyiségi korlát gyakorlatilag nincs, viszont az ételek napszaki elosztását nagyon fontosnak tartja. A módszer akkor járhat sikerrel, ha megfelelő edzésprogrammal társul.
Az eredményes és egészséges fogyókúra
Lehet-e egy "drasztikus" fogyókúrát sokáig tartani? Meg lehet-e állni, hogy szinte semmit ne együnk? Vannak, akik akár két hónapig is bírják, de sokan egy-két hét után feladják. Érdemes egyáltalán megkísérelni egy-egy ilyen látványos, de "szenvedésekkel teli" módszert, ha a leadott kilók villámgyorsan visszarakódnak? A megoldást nem ezek jelentik.
Alapvetően háromféle tápanyag szolgáltat energiát: a szénhidrát, a zsír és a fehérje. A zsírokat és a szénhidrátokat szervezetünk képes raktározni, viszont a fehérjéket nem. A fehérjékre azonban nagyon nagy szükségünk van sejtjeink működéséhez, hormonjaink szintéziséhez, immunrendszerünk épségéhez és még ezenkívül megszámlálhatatlan anyagcsere-folyamat lebonyolításához. Mi következik ebből? Az, hogy ha az energiabevitelt nagyon lecsökkentjük - 1200 kalóriánál kevesebbet eszünk naponta -, akkor nem tudjuk azt a fehérjemennyiséget bejuttatni szervezetünkbe, melyre minimálisan szükségünk lenne. (A szükséglet nem sportoló, egészséges felnőttek esetében kb. 1-1,3 gramm/testsúlykg). Ekkor szervezetünk elkezdi saját izmaink bontását, hogy fehérjéhez jusson.
Legújabb tudományos vizsgálatok szerint a drasztikus fogyókúra hatására minden leadott másfél kilogrammból fél kiló fogyás az izomtömegből történik. Mivel az izmokban játszódik le anyagcsere-folyamatok nagy része, ezért az izomtömeg- csökkenés alapanyagcserénk csökkenését eredményezi. Ekkor egyre kevesebb energiát használunk föl, melynek következménye az, hogy egy idő után - akarva-akaratlanul - a diétánk mellett is hízni kezdünk. Leadott kilóink észrevétlenül visszarakódnak, kezdünk "jojózni" a testtömegünkkel.
Jojó-effektus
A jojóeffektussal szinte mindenki találkozott már, aki valaha súlyfölöslegtől akart megszabadulni, ugyanis a helytelen fogyókúrák jellegzetes kísérőjelensége. Mikor az energiabevitelt drasztikusan csökkentjük, látványos fogyást észlelünk. Azonban amint abbamarad a nem evés, észrevétlenül ismét hízni kezdünk és két nap alatt visszaszedjük azt, amit leadtunk, rosszabb esetben még több kiló rakódik ránk. Ezt a testtömeg-ingadozást nevezik jojóeffektusnak.
A legfontosabb az, hogy a fogyást zsírraktáraink csökkentésével érjük el. Hogy mindez sikerüljön, érdemes néhány alapszabályra odafigyelnünk, melyek a következők:
- A fogyás mértéke ne legyen több, mint heti egy kiló.
- Havonta méressünk testzsírarányt.
- Csökkentsük a telített zsírtartalmú ételek fogyasztását.
- Kerüljük a "kommersz" diétásprogramokat.
- Ne alkalmazzunk gyógyszert vagy "boszorkányfőzetet", de a bőséges folyadék-fogyasztásra figyeljünk oda.
- Kerüljük a cukorfogyasztást, ehelyett a komplex szénhidrátok (zöldségek, gyümölcsök) bevitele javasolt.
- Emeljük a rostbevitelt zöldség, gyümölcs, zabkorpa formájában.
- Fogyasszunk több Omega-3 zsírsavat (halolaj).
- Növeljük a kondicionáló edzések számát. Kis súlyokkal, nagy ismétlésszámban végzett gyakorlatot és az alakformáló tornát. Ezzel az izomrostok közötti zsír csökkenthető.
- Végezzünk mindennap alacsony intenzitású, hosszan tartó aerob edzést (kocogás, gyaloglás, kerékpározás, evezés, úszás). Ezzel elérhető a bőr alatti zsírréteg csökkentése.
- Legjobb a reggeli testmozgás, mivel utána még 18 órán keresztül magasabb az alapanyagcsere.
Mi a testtömegindex? (Body Mass Index - BMI)
Kiszámításához ismernünk kell a testsúlyt és a testmagasságot. Az értéket úgy kapjuk meg, ha a kilogrammban mért testsúlyt elosztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével. Ha például egy 1 méter 60 centis hölgynek 60 kg a súlya, akkor testtömegindexe 23,4. (60: 1,6²=23,4)
A BMI-t normálisnak tekintik 20-25 között a férfiak, 19-24 között a nők esetében.
Dr. Boros Szilvia
forrás: archívum
(Patika Tükör – 060328)
