"Mozgászavarok" – A refluxról

Nemrégiben a Patika Tükör egyik olvasója azzal a kéréssel keresett meg, hogy írjak a refluxról, mert többet szeretne tudni e betegségről. Olvasónknak régóta vannak mellkasi fájdalmai: infarktustól félve elment az orvoshoz. A szívét, érrendszerét rendben találták, de a különböző vizsgálatok után Gastro-oesophagealis reflux betegséget (továbbiakban reflux betegség) állapítottak meg nála, ezért étrendi és életmódbeli változtatást tanácsoltak. Mivel a betegség igen sokakat érint, ezért döntöttem úgy, hogy az újság hasábjain válaszolok levélírónk kérdéseire.

Számos felmérés felhívta már a figyelmet arra, hogy életmódunk, táplálkozásunk egészségtelen, s hogy ez növeli a krónikus megbetegedések, mint például az elhízás, a magas vérnyomás, a felnőttkori cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának a kockázatát.

Az elmúlt évtizedekben a civilizációs betegségek közül egyre gyakrabban kerül a reflux az érdeklődés középpontjába, mert a bete-gek száma nagymértékben emelkedik. Előfordulására vonatkozóan nem rendelkezünk pontos adatokkal, mert sokaknál fel sem ismerik a betegséget, s az adekvát kezelésben részesülők számáról úgy tartják, hogy az csak a jéghegy csúcsát mutatja. A refluxot a szakemberek szerte a világon - így Magyarországon is - népbetegségként emlegetik.

Mi a reflux betegség?

A reflux lényege, hogy a nyelőcsőnek a gyomorba való szájadzásánál lévő záróizma nem zár tökéletesen, és amikor a gyomorban lévő nyomás emelkedik, a gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe. A visszaáramló gyomorbennék sósav- és pepszin- (fehérjebontó enzim) -tartalma pedig károsítja a nyelőcső nyálkahártyáját, amely ilyen savi hatással szembeni védekezésre nincs felkészülve: gyulladást, kifekélyesedést, később szűkületet, s egyéb súlyos késői szövődményeket, daganatos elfajulást idézhet elő. Sokszor a nyelőcső kiürülése is akadályozott, ezért a nyelőcsőben a tranzitidő megnyúlik, így a lenyelt falat és a visszafolyó savas gyomorbennék elhúzódóan érintkezik egymással.

A megrágott, nyállal összekevert, falattá formált táplálék nyeléskor (a nyelés első fázisában akaratlagos mozgással, ezt követően reflexes úton) a nyelőcsőbe jut. A nyelőcső kb. 25-30 cm hosszú, hüvelykujjnyi vastagságú csőszerű képlet, mely a garatot a gyomorral köti össze. A falat továbbítása a nyelőcső féregszerű mozgásával történik; a falat előtt a nyelőcső izomzata ellazul, mögötte pedig összehúzódik, s ez a féregszerű mozgáshullám viszi előre a falatot. Amikor ez a nyelőcső alsó, gyomorbemeneti záróizmához ér, a nyelőcső izomzatának összehúzódásával egyidejűleg ez a záróizom ellazul, s a falat a gyomorba jut.

A nyelőcső mozgásainak (motilitásának) összerendezettsége idegi és hormonális (gasztrointesztinális hormonok) szabályozás alatt áll. A mai tudásunk szerint a reflux betegség kialakulásában a nyelőcső mozgásának zavarai játszák a főszerepet. A gyomor sósavelválasztásának fokozódásával összefüggésbe hozható kórképeket is jelentősen befolyásolja a mozgás változása. Vannak azonban olyan esetek, ahol a savtermelés növekedése nem mutatható ki, de a mozgás megváltozása miatt a sósav egy része a nyelőcsőbe folyik vissza (regurgitál). A nyelőcsőreflux kialakulását a gyomor ürülésének különböző eredetű akadályozottsága is segítheti.

A reflux betegség tünetei rendkívül változatosak: leggyakoribb panasz a gyomorégés, teltségérzet és a puffadás. Ezek a panaszok természetesen lehetnek más, organikus megbetegedés tünetei is, gyakran azonban a megváltozott motilitás a kóroki tényező.

Olvasónknál a motilitás változása mellkasi fájdalomként jelentkezett. Az anginás jellegű fájdalom természetesen mindenben utánozhatja a szívinfarktus kezdeti ijesztő képét, és mindenképpen kardiológiai kivizsgálást igényel. Sokszor komoly diagnosztikai problémát jelent az elkülönítés, különösen, ha szív- és érrendszeri problémái is vannak a betegnek, mert természetesen az sem kizárt, hogy a két kórfolyamat együtt van jelen.

A reflux esetében leggyakoribb panasz a gyomorégés. Az égő, fájdalmas, esetleg meleg érzés a szegycsont mögött és alatt a középvonalra lokalizálódik, de az is előfordul, hogy a hátba és a vállba sugárzó fájdalom is kíséri. A tünetek alkohol, kávé, citrom vagy savanyúság, forró étel, vagy jeges italok fogyasztását követően erősödnek. Többször észlelhető étkezés után, laposan fekvő helyzetben, amikor a gyomortartalom könnyebben visszacsoroghat, esetleg észlelhető lehajolásnál, emelésnél, amikor a hasi nyomás fokozódik. A betegek nagy része étkezést követően hasi diszkomfort érzésre, puffadásra, teltségérzésre panaszkodik.

Regurgitáció alatt azt a kellemetlen jelenséget értjük, amikor a savas vagy keserű gyomornedv feljut egészen a garatba és a szájüregbe, s a maró érzés már nemcsak a szegycsont mögött, hanem a garatban és a szájnyálkahártyán is jelentkezik. Gyakori a szájszárazság, a lepedékes nyelv, a kellemetlen szájszag. A regurgitációt is elősegíti minden hasűri nyomást fokozó testhelyzet, és gyakran éjszaka, laposan fekvő helyzetben következik be.

Az is előfordul, hogy krónikus köhögés, reggeli rekedtség, és más orr-fül-gégészeti panaszok kiváltásáért is a reflux betegség a felelős. A nyelési nehezítettség kialakulása már késői szövődmény, például szűkület kialakulását jelezheti.

A konzervatív kezelés egyik leghatásosabb eszköze az étrend és az életmód megváltoztatása.

Az elhízás, mint csaknem minden krónikus, nem fertőző megbetegedésben, így a reflux betegségben is fontos kóroki tényező, ezért a túlsúlyos betegeknél testsúlycsökkentésre törekszünk. Ételeinket csak kevés zsiradékkal készítsük; csökkentett zsírtartalmú termékeket vásároljunk. A látható zsírt mindig távolítsuk el.

Étrendünk legyen fehérjében gazdag. A bőséges fehérjebevitel növelheti a nyelőcső alsó záróizmának tónusát.
Gyakori, kis étkezések csökkenthetik a tüneteket. Az is sokat javít a beteg állapotán, ha lefekvés előtt legalább két órával megvacsorázik, s nem eszik lefekvés előtt.

Kevesebb sót használjunk az ételeinek elkészítésénél, és kerüljük az utánsózást, az irritáló fűszereket. Ne fogyasszunk olyan ételeket és italokat, amelyek a nyelőcső alsó záróizmának tónusát csökkentik. Ilyenek lehetnek: a vöröshagyma, a fokhagyma, csokoládé, alkohol, kóla stb.

Kerüljük a gyulladt, károsodott nyálkahártyát speciálisan irritáló ételeket, italokat: kávé, alkohol, szénsavas italok, paradicsom, citrusfélék, fűszerek stb.

Gyomorsavtúltengés esetén rost- és fűszerszegény étrend mellett olyan ételek fogyasztását javasoljuk, amelyek savkötőhatással is rendelkeznek: tej, lágy tojás, főtt burgonya, keksz, kétszersült stb. Fontos, hogy a beteg - ha elhagyni nem is tudja - legalább csökkentse a dohányzást. Sajnos számos szedatívum, keringésre és légzésre ható gyógyszer - mellékhatásaként - elősegíti a reflux betegség kifejlődését.

Gyakran a "civilizált" életmóddal összefüggő, fokozott idegi megterhelés váltja ki a nyelőcső motilitási zavarát és vezet reflux kialakulásához. Ilyen esetekben az életmód megváltoztatása nélkül nehezen várható javulás. A betegség gyógyszeres kezelése a gasztroenterológus szakorvos feladata.

A megelőzésben segít, ha megőrizzük ideális, vagy legalábbis a normál testtömegünket, nem dohányzunk, nem alkoholizálunk, és megpróbáljuk kerülni a stresszhelyzeteket.

Dr. Barna Mária

forrás: archívum
(Patika Tükör – 040106)