Az aranyeres csomók a végbél és a végbélnyílás falában található vénatágulatok (aranyérbetegség) . Azokat az aranyereket, amelyek a végbélnyíláson belül maradnak belső, az azon kívülre kerülőket pedig külső aranyereknek nevezik.
A betegség okainak kutatása nagyon messze vezethetne. Mondhatnánk, civilizációs ártalom, hiszen a rohanó életmód, az órákon át tartó ülő testhelyzet, a helytelen táplálkozás és az ezek következtében kialakuló székrekedés mind mind a betegség kialakulását segítik elő.
Bizonyos májbetegségekben is gyakrabban fordul elő. Előrehaladott terhesség alatt, szülések után is megszokott jelenség. A szülés után azonban az esetek egy részében a vénatágulatok megszűnhetnek, illetve jelentősen visszafejlődhetnek.
Azt sem árt tudnunk, hogy az evolúciós fejlődés nagy vívmánya, a két lábra állás is aranyerességre hajlamosító tényező. Álló testhelyzetben ugyanis nagyobb az erre a területre nehezedő véroszlop súlya, könnyebben alakul ki a vénatágulat.
A betegség tünetei változatosak. Eleinte, különösen az enyhe esetek akár tünetmentesek is lehetnek. A rémisztő tünet, a vérzés gyakran viszi orvoshoz a beteget. Véres lehet a széklet felszíne vagy a vécépapír. Csak ritkán párosul fájdalommal, és mennyisége általában nem jelentős.
Gyakori tünet a végbéltáji viszketés, égő érzés. Fájdalom rendszerint csak akkor alakul ki, ha az aranyeres csomó begyullad. Ilyenkor a benne lévő vér megalvad, a csomó megduzzad, és a végbélnyílásban gyakorta tapinthatóvá válik egy érzékeny, fájdalmas duzzanat. A fájdalom testhelyzettől függően változó erősségű, székeléskor fokozódhat. Kezelés nélkül a panaszok néhány napig egyre erősödnek, és rendszerint csak hetek alatt szűnnek meg teljesen.
Ha a beteg a panaszaival időben orvoshoz kerül, akkor a tünetek gyorsan enyhíthetők, megszüntethetők, sőt, bizonyos esetekben az elvégzett ambuláns beavatkozásokkal egy esetleges későbbi műtét is megelőzhető.
Azonban a betegek nem szívesen fordulnak végbéltáji panaszaikkal az orvoshoz. Félnek a lehetséges egyéb diagnózistól, és szeméremérzetük is tiltakozik a vizsgálatok ellen. Azt viszont tudni kell, hogy egyéb, a végbelet érintő betegségek is járhatnak hasonló tünetekkel, elsősorban vérzéssel, véres székürítéssel.
Így ezeket a tüneteket minden esetben nagyon komolyan kell venni, mert nem csak aranyeresség, hanem a végbél nyálkahártyájának gyulladása, kifekélyesedése, a terület jó- és rosszindulatú daganatai is okozhatják őket. Az időben felfedezett alapbetegség, még a végbélrák is gyógyítható.
A betegségek felismeréséhez és azok egymástól való elkülönítéséhez elsősorban végbéltükrözésre van szükség. A vizsgálat során egy 20-25 cm hosszú, egyenes fémeszközzel – a rektoszkóppal – az orvos a teljes végbelet és az úgynevezett szigmabél alsó szakaszát is át tudja tekinteni. Egy apró fogóval szövetmintát is vehet a gyanúsnak látszó vagy betegnek ítélt területből. A vizsgálat fájdalmatlan, előkészítésként mindössze 1-2 beöntésre van szükség. A rövidebb, 8-10 cm-es, anoszkópnak nevezett eszközzel a végbélnek pont az az utolsó szakasza nézhető át alaposan, ahol az aranyerek előfordulnak. Ez a vizsgálat még előkészítést sem igényel.
A tünetmentes aranyerek rendszerint nem igényelnek kezelést. Székletlágyítók enyhíthetnek a székrekedésen, és ugyanilyen jó hatású a rostdús ételek, zöldségek, gyümölcsök, müzli- és korpafélék fogyasztása is, ami rendszeressé teszi a bélműködést. Lényeges, hogy a növényi a rostok mellé sok folyadékot kell fogyasztani.
Az enyhe panaszok a vizsgálatok elvégzése és a diagnózis felállítása után kúpokkal és kenőcsökkel is uralhatók. Amikor az aranyérben kialakult véralvadék okoz fájdalmat, azt helyi hatású gyulladáscsökkentő és érzéstelenítő kenőcsökkel vagy kúpokkal, ülőfürdővel és a vénák kiürülését elősegítő gyógyszerrel kezelik. A gyors fájdalomcsökkentés érdekében szükség lehet a véna megnyitására, és a véralvadék eltávolítására.
Gyakori vérzés esetén az aranyér egy gumigyűrűvel leszorítható, ami napokkal később az aranyér elhalásához, és fájdalmatlan lelökődéséhez vezet. A betegség injekcióval is kezelhető, a csomóba befecskendezett szer a vénát elzáró hegszövet képződését okozza. Ezt a beavatkozást szkleroterápiának nevezik. Ezeken kívül számos, műtétnek szintén nem minősülő módszer létezik a betegség kezelésére. Műtét akkor válik szükségessé, ha az egyéb eljárások hatástalanok.
A hagyományos műtéti megoldások mellett újabb módszerek is kezdenek teret hódítani. Az egyik lehetőség, hogy műtét közben egy speciális ultrahangos készülékkel megkeresik azt a verőeret, amely az adott aranyeres csomó vérellátását biztosítja, és lekötik azt.
A másik az igen előrehaladott stádiumban lévő aranyerek gyógyítását célozza. Speciális varrógéppel távolítják el az aranyeret és az azt borító, laza nyálkahártyát. A módszer előnye a rövid, mindössze egynapos kórházi tartózkodási idő, a gyors gyógyulás és a korai munkába állási lehetőség.
Dr. Kökény Zoltán
Forrás: archívum
(Patika Tükör – 020401)
